Merre tovább Szlovénia? Parlamenti választások előtti körkép

MKI Nézőpont – Nikowitz-Holló Márton elemzése

 

A 2026. március 22-i szlovén parlamenti választás olyan politikai fordulópontként értelmezhető, amely nemcsak belpolitikai, hanem európai és regionális szinten is jelentős következményekkel járhat. A választás tétje, hogy a Robert Golob vezette balközép, EU-párti kormány marad-e hatalmon, vagy visszatér-e a jobboldali, nemzeti-konzervatív Janez Janša, aki eltérő politikai irányt képvisel. A politikai verseny rendkívül szoros: az SDS korábbi előnye jelentősen csökkent, miközben a választók mintegy ötöde még bizonytalan. A fragmentált pártrendszer miatt szinte biztos a koalíciós kormányzás, ami felértékeli a kisebb pártok szerepét. Kiemelkedik az Anže Logar vezette Demokraták pártja, amely mindkét oldal felé nyitott lehet, így kulcsszerepet játszhat a kormányalakításban.

A szlovén politikai tér két nagy pólus köré szerveződik, de a kisebb pártok – baloldalon a Szociáldemokraták és a Levica–Vesna, jobboldalon az NSi, SLS és Fokus – nélkül egyik oldal sem képes kormányt alakítani. Ez a kiegyensúlyozott erőtér növeli a politikai bizonytalanságot.

A választás kulcskérdése Szlovénia európai orientációja. Golob politikája a mélyebb uniós integrációt és a „mag-Európához” való tartozást hangsúlyozza, különös tekintettel a zöld átállásra és a Nyugat-Balkán integrációjára. Ezzel szemben Janša szuverenista megközelítést képvisel, a „nemzetek Európája” koncepcióval, a közép-európai együttműködés erősítésével és a migráció szigorú kontrolljával.  A voksolás nemcsak Szlovénia jövőjéről, hanem az EU-n belüli erőviszonyokról és a régió politikai irányáról is dönthet, miközben a koalíciós kényszer várhatóan mérsékli a radikális változásokat.

 

Szoros verseny, bizonytalan végjáték: koalíciós kényszer és billegő erőviszonyok Szlovéniában

A jelenlegi várakozások szerint arra mutatkozik a legnagyobb esély, hogy a választáson a Janša vezette SDS arasson győzelmet, azonban a voksolást nem tekinthetjük előre lefutottnak. Bár egészen 2025 végéig a közvéleménykutatási adatok[1] folyamatosan Janša és pártja egyértelmű, 7-8% körüli előnyét mutatták Golob Szabadság Pártjával szemben, ez az elmúlt hónapokban erőteljes apadásnak indult. Ennek oka jórészt a Golob kormány 2025 év végi szociális intézkedéseiben keresendő úgy, mint az év végi bónuszok kifizetése, illetve a nyugdíj és a minimálbér emelése. Ugyan a legújabb közvéleménykutatások szerint a különbség már csak mindössze 1-2% az SDS javára, a legnagyobb ellenzéki pártban 4-5%-os különbséggel számolnak, ami viszont szintén csak kis arányú gőzelemre lehet elegendő, amivel önmagában még nem tudják bebiztosítani a kormányalakítást.

Jelenleg egy tényező tekinthető biztosnak, miszerint az országnak koalíciós kormánya lesz, mivel a két nagy, jobb- és baloldali párt egyedül egészen biztosan képtelen a kormányalakításra. Éppen ezért juthat kiemelt „királycsináló” szerep a kisebb pártoknak a politikai paletta mindkét oldalán. Míg a jobboldalon az Új Szlovénia – Kereszténydemokraták párt vezette szövetséggel (NSi, SLS, Fokus), illetve az Anže Logar, az SDS korábbi prominens politikusa által alapított Demokratákkal kell számolni (bár utóbbi nyitottsága egy Janšaval való koalícióra még kérdéses); a politikai mérleg baloldali nyelvén a Szociáldemokrata Párt, valamint a Levica-Vesna, radikális baloldali és zöld szövetség áll. A két oldal támogatottsága a jelenlegi adatok szerint a nagypártokhoz hasonlóan rendkívül kiegyensúlyozott. A választás kimenetelét érdemben befolyásolhatja az a tény, hogy a választópolgárok mintegy 20%-a még most is bizonytalan abban, hogy kire adja le voksát a hétvégén[2].

A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy Janez Janša alakít majd kormányt, amelyben az SDS partnere lesz az NSi, SLS, Fokus formáció, a párt hagyományos szövetségeseként, valamint esetlegesen a Logar vezette Demokraták is. (A párt szerepét lásd lentebb részletesen kifejtve.) Az eredmények fényében a szakértők egy esetleges nagykoalíciós (azaz a vezető jobb- és baloldali pártokat is magában foglaló) kormány létrejöttét sem tartják teljes mértékben kizárható opciónak. Mindezek fényében kérdéses lehet, hogy alakulhat-e az országnak hosszú távon stabil és a működőképességhez elegendő belső felhatalmazással rendelkező kormánya.

A szlovéniai választási kampány az elmúlt napokban magasabb fokozatba kapcsolt. Ebben eddig is aktív szerepet kaptak a Golob kormányával szembeni korrupciós vádak, amelyeket tovább erősítenek egy izraeli magán-hírszerző cég részvételével készített, majd nyilvánosságra hozott, a magas szintű korrupciót bemutatni és alátámasztani hivatott felvételek. (Ezek többek közt Zoran Janković ljubljanai főpolgármesterről és Alenka Bratušek infrastrukturális miniszterről mutatnak be erősen terhelő, korrupciós vádakat megalapozó hanganyagokat.) A választásokat megelőző utolsó napokban a közbeszédet alapvetően ez határozza meg. Míg az ellenzéki SDS üdvözölte a felvételek megjelenését, azt a kormányzati korrupció bizonyítékának titulálva, Golob elítélte az állítólagos izraeli magán-hírszerzői tevékenységet, és a Nemzetbiztonsági Tanács is vizsgálatot indított a választási folyamatba való beavatkozás gyanúja miatt.[3] Mindenesetre a korrupció, mint téma széleskörű publicitást kapott megjelenése közvetlenül a voksolást megelőzően az SDS narratíváját erősítve, az ellenzék malmára hajthatja a vizet. Bár Janša köreiben ettől a választási eredmények számukra kedvező változását várják, az elemzők véleménye erősen megoszlik ezzel kapcsolatban, és többen arra hívják fel a figyelmet, hogy a jobboldali pártok emiatt több szavazatra nem számíthatnak, az ügy leginkább néhány kiábrándult baloldali támogató otthonmaradását eredményezheti, ami ebben a formában legfeljebb 1-2%-kal alacsonyabb eredményt hozhat Golob számára. A jelenlegi szoros verseny véghajrájában akár még ennek is szerepe lehet.

 

Két nagy, sok kicsi: a szlovén pártrendszer kulcsszereplői

A szlovén belpolitikát alapvetően két nagy, jobb- és baloldali párt vetélkedése (ezek jelen pillanatban az Szlovén Demokrata Párt (SDS) és a Szabadság Párt (GS)) határozza meg, amelyek mellett kiemelt szerep jut több, kisebb politikai formációnak is. Ezek közül a baloldalon említést érdemel a Szociáldemokrata Párt és a Levica-Vesna pártszövetség, míg a jobboldal meghatározó kispártjai az Új Szlovénia – Kereszténydemokraták (NSi), a Szlovén Néppárt (SLS), valamint a Fokus, amelyek a szavazatvesztés minimalizálása érdekében 2026-ban közös listán indulnak; emellett mindenképpen kiemelendő Anže Logar korábbi SDS-es prominens politikus Demokraták pártja, amelynek helye és szerepe a politikai palettán egyelőre további kérdéseket vet fel.

A Szlovén Demokrata Párt (SDS)Szlovénia meghatározó jobboldali, nemzeti konzervatív ereje. 1989-ben antikommunista szakszervezeti mozgalomból indult, és eredetileg szociáldemokrata irányultságú volt, és alapító tagjaként vett részt a DEMOS koalícióban, amely kivezette Szlovéniát Jugoszláviából. Az ideológiai fordulat 1993-ban kezdődött, amikor Janez Janša korábbi védelmi miniszter átvette a vezetést, majd irányítása alatt a párt fokozatosan konzervatív, populista és nemzeti karaktert öltött. Az SDS nevet 2003-ban vették fel. Az azóta eltelt időszakban a párt háromszor kormányozta az országot (2004–2008, 2012–2013 és 2020–2022), és az Európai Néppárt meghatározó tagjává vált.

A Szabadság Mozgalom (GS) Szlovénia jelenlegi vezető kormánypártja, amelynek története a modern szlovén politika egyik leggyorsabb felemelkedését produkálta. A párt alapjait 2021 májusában tette le Jure Leben korábbi környezetvédelmi miniszter Z.DEJ (Zöld Akciók) néven, de az áttörést azt hozta meg, amikor Robert Golob, a GEN-I állami energiaszolgáltató korábbi vezetője 2022 januárjában átvette az irányítást, és a pártot Szabadság Mozgalomra keresztelte át. Golob célja egy olyan széles körű, balközép-liberális összefogás megteremtése volt, amely képes alternatívát nyújtani a Janez Janša vezette jobboldali populistákkal szemben. A GS elődje, és az SDS hagyományos riválisa a Szlovénia Liberális Demokráciája párt (LDS) volt, majd annak szétesése után a balközép térfélen folyamatosan megjelenő új formációk közül a GS tudott a helyébe lépni. Golob maga is az LDS-ben kezdett politizálni. A 2022. áprilisi parlamenti választásokon elsöprő, 34,45%-os győzelmet aratott, így a többi baloldali párttal erős koalíciós kormányt alakíthatott. Helyi elemzők egyöntetű nyilatkozatai szerint a GS 2022-es győzelmében kiemelt szerepe volt a társadalom Covid-19 járványt követő általános kiábrándultságának és az akkori kormányzattal szembeni ellenérzéseinek.

 

Menedzserből miniszterelnök: Golob és a szlovén baloldal

Robert Golob miniszterelnök értelmiségi családból származik. Apja, Valentin Golob elismert szakember volt az energetikai szektorban, 1976-tól egészen 2002-es nyugdíjazásáig vezette a Soške elektrarne (SENG) nevű állami vízerőmű-vállalatot. Ez Robert Golob pályaválasztását és karrierjét is nagyban befolyásolta, mivel villamosmérnök lett és ő volt a legfiatalabb Szlovéniában, aki villamosmérnöki doktori fokozatot szerzett. Kivételes matematikai képességekkel rendelkezik, azonban szociális érzékét és emberi kapcsolatait gyakran illetik kritikával. Karrierje nagy részét az energetikai szektorban töltötte, tizenöt éven át vezette a GEN-I állami energiaszolgáltató óriáscéget. Politikai felemelkedését közvetlenül az váltotta ki, hogy a korábbi jobboldali kormány nem hosszabbította meg vezetői mandátumát, amire válaszul 2022-ben megalapította a GS-t.[4]

Golob 2022-től tartó kormányzása egy hárompárti koalíción nyugszik, amelyben legfőbb szövetségesei a szociáldemokrata Tanja Fajon külügyminiszter, valamint a baloldali-ökoszocialista Levica pártot képviselő Luka Mesec. Bár Golob koalícióját szokás technokrata jelzővel illetni, az sokkal inkább tekinthető egy menedzserszemléletű politikai hibridnek. A koalíciót alapvetően a Janša-féle populizmussal szembeni fellépés és a demokratikus intézményrendszer helyreállításának közös igénye tartja össze. Az együttműködés alapja egyfajta pragmatikus munkamegosztás: míg Golob és pártja a gazdasági és energetikai modernizációt irányítja technokrata szemlélettel, addig a Levica a szociális és lakhatási kérdések ideológiai tartalmát adja, a Szociáldemokrata Párt pedig a közigazgatási stabilitást biztosítja. Golob szoros politikai szövetséget ápol Nataša Pirc Musar köztársasági elnökkel is, akivel közösen képviselik a liberális értékrendet és a jogállamiság helyreállítását célzó törekvéseket. A kormányfő munkáját emellett jelentős civil szervezeti hálózat is támogatja, amely korábban a Janša-ellenes tüntetések bázisát adta.

Nemzetközi szinten Golob az Európai Unió elkötelezett híve, és az Emmanuel Macron fémjelezte liberális Renew Europe pártcsalád tagjaként a „mag-Európához” való tartozást hirdeti. Politikájának központi eleme a zöld átállás, az energiafüggetlenség és a média függetlenségének visszaállítása. Regionális szinten aktívan támogatja a Nyugat-Balkán uniós integrációját. [5]

A GS a 2026-os választási kampányban a stabilitásra és a megkezdett reformok befejezésére helyezi a hangsúlyt, a középpontba állítva azt az üzenetet, hogy Szlovénia gazdasági fellendülése most érik be igazán. Ígéretei szerint a 2026-os és 2027-es év hozza el a várva várt életszínvonal-emelkedést, amelyet a fenntartható államháztartás és a célzott társadalmi beruházások alapoznak meg. Az elkövetkező választást Golob egyfajta sorsdöntő válaszútként mutatja be: vagy a modern, európai fejlődés útján halad tovább az ország, vagy Janez Janšaval visszatér a korábbi megosztottsághoz. Golob konkrét célként tűzte ki a lakhatási válság enyhítését és a közösségi média szigorúbb szabályozását. Célja a baloldali erők szoros, de önálló pártpolitikai keretek közötti együttműködésének forszírozása a kormányzati ciklus folytatása érdekében.

 

Rendszerkritikától a jobboldali hegemóniáig – hogyan szervezi át Janez Janša a szlovén jobboldalt

Janez Janša pályafutása még a szocialista Jugoszláviában indult. Fiatalon aktív tagja volt a Szlovén Kommunisták Szövetségének. Kezdetben a párt ifjúsági tagozatában tevékenykedett, ahol a honvédelmi oktatás modernizálásával foglalkozott. Az 1980-as évek közepén azonban kritikus hangvételű cikkei és reformelképzelései miatt fokozatosan marginalizálódott, majd kizárták a pártból. Ezt követően vált a formálódó szlovén ellenzék egyik kulcsfigurájává, rendszeresen publikálva a Mladina című hetilapban, amely a rendszerkritika egyik legfőbb fóruma volt.

Személye 1988-ban vált országos jelképpé a JBTZ-ügy (Janša, Borštner, Tasić és Zavrl) kapcsán. A jugoszláv katonai titkosszolgálat letartóztatta Janšát és társait egy katonai dokumentum birtoklása miatt, amely állítólag a jugoszláv hadsereg szlovéniai „rendcsinálási” terveit tartalmazta. A katonai bíróság ítélete elleni tömeges tiltakozások vezettek a „Szlovén Tavaszhoz” és az Emberi Jogok Védelméért felelős Bizottság megalakulásához, amely a függetlenségi mozgalom alapköve lett. Janšát végül elítélték, de a népszerűsége ekkor már megingathatatlan volt. Az 1990-es első szabad választások után a DEMOS koalíció honvédelmi minisztere lett. Ebben a minőségében ő volt a szlovén fegyveres erők felépítésének és az 1991-es „tíznapos” háborúnak – mely Szlovénia függetlenné válásához vezetett – a kulcsfigurája. A jugoszláv hadsereggel szembeni sikeres ellenállás megszervezése nemzeti hőssé emelte.

Janša politikai karakterének és pályafutásának legmeghatározóbb eseménye az 1994-es Depala vas-ügy, amely a mai napig alapjaiban határozza meg a szlovén belpolitikát. A konfliktus 1994 márciusában csúcsosodott ki, amikor a Domžale melletti Depala vas falunál a katonai hírszerzés (VOMO) maszkos ügynökei brutálisan megvertek és letartóztattak egy civil férfit, Milan Smolnikart. Az incidens hátterében egy titkosszolgálati játszma állt: Smolnikar korábban a védelmi minisztériumban dolgozott, de átment a belügyhöz, és állítólag titkos katonai dokumentumok után kutatott Janša környezetében. A katonai elhárítás erőszakos fellépése civil területen és egy civil személlyel szemben hatalmas politikai és jogi botrányt robbantott ki, mivel a hadsereg túllépte hatáskörét.

Az akkori államfő, Milan Kučan és a baloldali erők azzal vádolták Janšát, hogy a hadsereget saját politikai céljaira használja, és egyfajta „államot az államban” építve veszélyezteti a demokráciát. Ennek következtében a parlament felmentette Janšát a miniszteri posztról. Janša és támogatói ezt az aktust „alkotmányos puccsként” értékelték: meggyőződésük szerint a régi kommunista nómenklatúra állított neki csapdát, hogy eltávolítsák a hatalomból a népszerű, antikommunista politikust, aki veszélyeztette a gazdasági és politikai befolyásukat. Ez az ügy tette Janšát a szlovén jobboldal mártírjává és a baloldal engesztelhetetlen ellenségévé. Itt rögzült az a politikai stratégiája, amely szerint a szlovén intézményrendszert (médiát, igazságszolgáltatást) a háttérből ma is a korábbi rendszer emberei irányítják, ami ellen folyamatosan harcolnia kell. A Depala vas-ügy az a törésvonal, amely azóta is két ellenséges táborra osztja a szlovén társadalmat.

Bár Janša eredendően liberális-demokrata és pacifista körökből indult, az 1990-es évek közepére határozottan a jobboldal felé fordult. Átvette a Szlovén Szociáldemokrata Párt (később Szlovén Demokrata Párt – SDS) vezetését, amelyet egy fegyelmezett, erősen hierarchikus és harcias jobboldali párttá formált. Politikájában a függetlenségi harc ethoszát ötvözte az antikommunizmussal, azt vallva, hogy Szlovéniát még mindig a háttérből irányító régi hálózatok gátolják a fejlődésben.  [6]

Janša és az SDS támogatói körét elsősorban a vidéki lakosság, az idősebb generációk, a keresztény-konzervatív értékrendet vallók, valamint azok alkotják, akik a jelenlegi politikai elitet „baloldali háttérhatalomként” tartják számon. Számukra Janša az, aki képes szembe szállni a ljubljanai liberális értelmiséggel és a fősodrú médiával.

Az SDS 2026-os kampányának fő célkitűzéseit a „Vegyük vissza az államot!” (Take Back the State) szlogen köré építették fel, amely közvetlen támadás a Robert Golob vezette kormányzás ellen. A program egyik legambiciózusabb eleme az alkotmányos reform, amelyhez Janša kétharmados többséget kíván szerezni, hogy alapjaiban alakítsa át az államszervezetet és az igazságszolgáltatást. Gazdasági téren a párt radikális adócsökkentést ígér: egy kettős adóplafon bevezetésével korlátoznák az állami elvonások mértékét, így növelve a nettó béreket és a vállalkozások versenyképességét. A kampány másik pillére a biztonságpolitika és a migráció elleni küzdelem. Az SDS a határellenőrzés szigorítását és a bevándorlási kvóták elutasítását tűzte zászlajára. Emellett a program hangsúlyozza a decentralizációt, azaz a hatalom és az erőforrások vidékre való átcsoportosítását, valamint az egészségügyi rendszer átfogó reformját is.[7]

Janša külpolitikai céljai a „Szuverén Szlovénia az erős nemzetek Európájában” elvre épül, amely szakít a korábbi baloldali kormányok Brüsszel központú megközelítésével. Ezzel az SDS célja, hogy Szlovénia ne csupán passzív követője legyen az uniós döntéseknek, hanem aktív alakítója egy konzervatívabb európai iránynak, amely a nemzeti önrendelkezést helyezi a középpontba. Külpolitikai programjának egyik legfontosabb pillére a regionális szövetségek megerősítése, különös tekintettel a Visegrádi Négyekkel való szorosabb együttműködésre. Ebben stratégiai szövetségi szerep jutna a magyar és lengyel konzervatív erőknek, mivel Janša koncepciója szerint Közép-Európa közös fellépése hatékony ellensúlyt képezhet a német-francia dominanciával szemben az Európai Unióban. Ezzel összhangban határozottan ellenzi az „Európai Egyesült Államok” koncepcióját és a brüsszeli intézmények hatáskörének bővítését, helyette a „nemzetek Európája” mellett foglal állást, ahol a tagállamok megőrzik döntési szabadságukat a stratégiai kérdésekben, például az adópolitikában és a családvédelemben. A biztonságpolitika terén Janša külpolitikájának központi eleme a szigorú migrációs kontroll. Programja a külső határok katonai szintű védelmét és a kötelező uniós migránskvóták következetes elutasítását irányozza elő. Célja egy olyan adriai és balkáni védelmi gyűrű kialakítása, amely megállítja az illegális bevándorlást, mielőtt az elérné a szlovén határokat. Emellett hagyományosan elkötelezett a szoros transzatlanti kapcsolatok és a NATO mellett is. Stratégiai prioritásként kezeli a Nyugat-Balkán uniós integrációját, amelyet szigorú biztonsági feltételekhez kötne, hogy a régió stabil ütközőzónaként szolgáljon Szlovénia déli határai mentén.

 

A 2026-os választás „királycsinálói”

A március 22-i választásokon az SDS és a GS közti várhatóan szoros eredmény okán „királycsináló” szerep juthat a kisebb jobb- és baloldali pártoknak. Mivel a baloldali Szociáldemokrata Párt, illetve a Levica-Vesna radikális baloldali és zöld szövetség GS iránti elköteleződése nem kérdéses, amint hozzájuk hasonlóan az NSi, SLS, Fokus szövetség természetes szövetségese is kizárólag az SDS lehet, az Anže Logar által vezetett Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása már korántsem ennyire egyértelmű. Ugyan a párt, kommunikációjában magát erősen leválasztja az SDS-ről, a közvélekedés szerint valós szakítás Janša és Logar közt nem történt, a kiválás egy tudatos forgatókönyv része, melynek keretében a Demokraták olyan, a politikai preferenciájuk szerint inkább a centrum irányába elmozduló állampolgárok voksaira is jó eséllyel pályázhat, akik az SDS-re, annak erőteljes jobboldali irányultsága miatt nem szavaznának. Vannak olyan vélekedések is, miszerint Logar inkább a baloldalhoz közeledne, éppen emiatt kiszámíthatatlan, hogy az SDS számolhat-e vele potenciális partnerként. Nem mellékes, hogy a Demokraták színeiben mely képviselők jutnak be a parlamentbe, ugyanis köreikben bőven vannak kiábrándult, valamint korábbi pártjukban előre jutni nem tudó SDS-esek, a baloldalról a centrum irányába tolódott személyek is. Ennek fényében könnyen lehet, hogy a Demokraták megfelelő kormányzati pozíciókért cserébe akár egy jobb-, akár egy baloldali nagypárt vezette kormánykoalíciónak részesei legyenek, emiatt ők tekinthetők az elkövetkező választás valódi „királycsinálóinak”.

 

Összegzés

A szlovén választások magyar szempontból is meghatározó valódi tétje, hogy a hazai kormányzati politikával alapvetően összhangban álló, a hagyományos értékek védelmét zászlajára tűző, átfogó családtámogatási reformokat kilátásba helyező, a szlovén-amerikai kapcsolatokat újraformáló, a – jellemzően liberális mainstream elveket promotáló – civil szervezetek támogatásának visszavágását ígérő, és egyben a nemzeti szuverenitás erősítését céljának tekintő konzervatív Janez Janša, vagy az SDS győzelme esetén nyíltan „illiberális fordulat veszélyére” figyelmeztető, a magyar kormánnyal és politikával szembe helyezkedő, erőteljesebb baloldali összefogást sürgető Robert Golob alakíthat kormányt. A kép azonban ennél még árnyaltabb, ugyanis egy potenciális koalíciós kormányzás erősen limitálhatja mindkét oldal mozgásterét politikai céljai megvalósításában.

 

Végjegyzetek

[1] „Slovenia – National parliament voting intention”, Politico, hozzáférés: 2026. március 19., POLITICO Poll of Polls — Slovenian polls, trends and election news for Slovenia – POLITICO .

[2] „Slovenia’s SDS holds narrow lead in latest poll ahead of March general elections”, Intellinews, 2026.február 1., https://www.intellinews.com/slovenia-s-sds-holds-narrow-lead-in-latest-poll-ahead-of-march-general-elections-423321/ .

[3] Ali Walker, Sebastian Starcevic, Antoaneta Roussi, „Black Cube, leaked tapes and corruption: Israeli spy firm crashes Slovenia’s election”, Politico, 2026.március 19., https://www.politico.eu/article/black-cube-leak-tape-corruption-israel-spy-firm-slovenia-election/ .

[4] Veczán Zoltán, „Ki az a Robert Golob, aki győzelemre vezette a szlovén baloldalt?”, Mandiner, 2022.április 27., https://mandiner.hu/hirek/2022/04/robert-golob-jansa-szlovenia-valasztas .

[5] „Key achievements of the 2022–2026 term: stabilisation and long-term structural change”, hozzáférés: 2026. március 19., https://www.gov.si/en/news/2026-02-18-key-achievements-of-the-20222026-term-stabilisation-and-long-term-structural-change/ .

[6] „Janez Jansa CV”, hozzáférés: 2026.március 19., http://www.nekdanji-pv.gov.si/2012-2013/fileadmin/kpv.gov.si/pageuploads/datoteke_statika/razno/CV_PV_daljsi_ENG.pdf .

[7] „Janez Janša na predvolilni konvenciji 2026: Naslednjo vlado bomo vodili mi!” hozzáférés: 2026.március 19., https://www.sds.si/novica/govor-predsednika-sds-janeza-janse-na-predvolilni-konvenciji-2026/#:~:text=Na%20volilni%20konvenciji%20v%20Ljubljani%20je%20zbrane,2026:%20Naslednjo%20vlado%20bomo%20vodili%20mi!%20ZA .

---