Csökkenő részvétel, növekvő tét: parlamenti választási Értékelés és elnökválasztási kilátások Koszovóban

Koszovó belpolitikai helyzetét az elmúlt másfél évben elhúzódó intézményi válság és ismétlődő parlamenti választások jellemzik. A politikai erőviszonyok viszonylag stabil törésvonalak mentén rendeződnek. Az Önrendelkezés Mozgalom domináns politikai pozíciója változatlan, ugyanakkor megfelelő koalíciós potenciál hiányában mozgástere korlátozott. A többi albán parlamenti párt közötti együttműködést szintén történelmi ellentétek nehezítik, míg a szerb kisebbségi képviselet továbbra is a rendszer egyik leginkább konfliktusos eleme maradt. Az alacsony részvételi arány a legutóbbi, június 7-i parlamenti választáson a társadalmi bizalom csökkenését jelzi, illetve a politikai legitimáció gyengülésének irányába hat. A választás eredménye a kormányalakítás szempontjából nem jelent kihívást, ám az elnökválasztási patthelyzet fennmaradásának esélyét erősíti. Mindezek alapján a koszovói politikai rendszer rövid távon továbbra is magas fokú instabilitást mutat.

Töltse le a teljes elemzést itt!

PDF Letöltése

Másfél év – három parlamenti választás

2016. június 7-én másfél éven belül a harmadik parlamenti választást tartották Koszovóban – és nincs rá garancia, hogy ezzel pont kerül az elhúzódó intézményi válság végére.

A négy koszovói albán parlamenti párt (Önrendelkezés Mozgalom – LVV, Koszovói Demokrata Párt – PDK, Koszovói Demokratikus Liga – LDK és Szövetség Koszovó Jövőjéért – AAK) közötti ellentétek a 2025. február 9-i rendes parlamenti választást követően már a házelnök megválasztása kapcsán kiütköztek, amire csak augusztus végén sikerült megoldást találni. Ezt követően a szerb alelnök megválasztása okán hasonló patthelyzet alakult ki, amely október 10-ig tartott. Végül a választáson első helyen végzett LVV két sikertelen kormányalakítási kísérlete kapcsán világossá vált, hogy az ellenzéki albán pártok célja az újabb, előrehozott parlamenti választás kikényszerítése volt.[1]

Erre 2025. december 28-án került sor. Az ünnepekre hazalátogató diaszpóra segítségével az LVV ekkor elegendő szavazatot szerzett ahhoz, hogy 2026. február 11-én felállhasson a régi-új miniszterelnök, Albin Kurti harmadik kormánya, a korábbiakhoz hasonlóan kizárólag egyes kisebbségi közösségek képviselőinek bevonásával. A szűk keresztmetszetet ez alkalommal azonban az elnökválasztás jelentette, április 4-én ugyanis lejárt Vjosa Osmani államfő ötéves mandátuma. Az alkotmányos szabályok az államfő megválasztásához a 120-ból legalább 80 parlamenti képviselő együttműködését (végső soron legalább jelenlétét) követelik meg. Az albán pártok közötti mély megosztottságból fakadóan ez nem teljesült, annak ellenére sem, hogy az időben közeli kormányalakítás miatt az Alkotmánybíróság a lehető legtágabban értelmezte az elnökválasztás lebonyolítására rendelkezésre álló időkeretet, és április 28-át jelölte meg a végső határidőként. Időközben Vjosa Osmani leköszönő államfő – saját jövőbeni érdekeivel is egybevágóan – kezdeményezte a közvetlen elnökválasztásra történő áttérés lehetőségének felülvizsgálatát. (Ennek megvalósítása azonban hosszabb időt venne igénybe.)[2]

A kampány jellemzői

Mind a négy meghatározó albán politikai párt esetében igaz, hogy a rövid kampányidőszakban a politikai kommunikáció elsősorban nem részletes szakpolitikai programokra épült, hanem a kölcsönös vádaskodás és az ellenfél hiteltelenítése határozta meg azt. Az ügyvivő kormány fő politikai erejét jelentő LVV-t elsősorban amiatt érték kritikák, mert egyes jóléti programokat és támogatásokat közvetlenül a kampány kezdete előtt hagytak jóvá.[3] A párt retorikájában két fő motívum volt azonosítható: a korrupció és a „régi elit” (azaz a másik három albán parlamenti párt tagjai) elleni küzdelem, valamint az állami szuverenitás, a Szerbiával szembeni keményvonalas álláspont hangsúlyozása.[4] A koszovói szerb párhuzamos intézmények elleni kormányzati fellépések az újabb előrehozott parlamenti választást megelőzően sem maradtak el, jelentős figyelmet kapott például az egyes észak-koszovói vasútállomások feletti ellenőrzés átvétele, ami a szerb közösség részéről éles ellenreakciókat váltott ki.[5]

A legjelentősebb politikai újrapozicionálás Vjosa Osmani korábbi államfő csatlakozása volt egykori pártjához, az LDK-hoz. A politikus – számos képviselőtársával együtt – 2021-ben azért vált ki a pártból, hogy szövetségre lépjen Albin Kurtival és az Önrendelkezés Mozgalommal, amely manővernek az államfővé választását is köszönhette. 2026-ra azonban ez a szövetség már a múlté, aminek hátterében Kurti és Osmani politikai rivalizálása azonosítható. Az LDK, amely a 2025 decemberi választáson történelmi mélypontot ért el a megszerzett szavazatok arányát (13%) tekintve, Osmani politikai tőkéjétől – különösen nemzetközi, mindenekelőtt amerikai kapcsolatrendszerétől – saját legitimitásának erősítését remélhette. Lumir Abdixhiku pártelnök ugyanakkor a kampány során nyilvánvalóvá tette, hogy az LDK kiáll Osmani köztársaságielnök-jelöltsége mellett.[6]

A PDK kampánya a „kormányzati kompetencia” és „államépítési tapasztalat” narratívájára épült, hangsúlyozva azokat a politikai stabilitás és a nemzetközi partnerekkel való együttműködés szempontjából sikeres időszakokat, amelyekben kormányzati pozíciót töltött be. A párt igyekezett magát a politikai tér „technokrata” alternatívájaként pozícionálni,[7] ugyanakkor ezt beárnyékolták a korábbi kormányzati ciklusokkal kapcsolatos – elsősorban a kiterjedt korrupcióra fókuszáló – politikai viták.[8]

Az AAK kampányát Ramush Haradinaj pártalapító – egykori gerilla, majd több alkalommal miniszterelnök – politikai jelenléte továbbra is meghatározta, ugyanakkor a párt operatív vezetésében és kommunikációjában egyre hangsúlyosabb szerepet kapott az új pártelnök, Ardian Gjini is.[9] A kampányuk fókusza elsősorban a kormányzati teljesítmény kritikájára és a biztonságpolitikai narratívákra épült.[10]

Miközben az LVV újabb várható választási győzelmét nem kérdőjelezték meg,[11] az elnöki pozíció körüli korábbi patthelyzet tapasztalata miatt az előrejelző értékelésekben implicit módon megjelent, hogy a választást követő parlamenti erőviszonyok nemcsak a kormányalakítási lehetőségeknek, hanem az intézményi blokkok feloldásának (különösen az államfőválasztásnak) is kulcstényezői lehetnek.[12]

Politikai erőviszonyok és intézményalakítási kilátások a június 7-i választás után

Az újabb előrehozott parlamenti választás alapvetően rendben zajlott le. A nemzetközi megfigyelők és sajtójelentések szerint csupán lokalizált incidensek, elszórt adminisztratív és biztonsági jellegű problémák merültek fel, amelyek nem befolyásolták érdemben az eredményeket.[13] A részvételi arány ugyanakkor mindössze 37%-os volt (8%-kal kevesebb, mint decemberben)[14] ami a politikai apátia, illetve az ismétlődő választási ciklusokkal szembeni társadalmi fáradtság erősödésére utal.

Valamennyi szavazattípus (normál, diaszpóra-, feltételes és segítséggel leadott szavazatok) összesítését követően az LVV a voksok több mint 47%-át megszerezve ez alkalommal is a legtámogatottabb politikai erőnek bizonyult. A PDK 19,5%, az LDK közel 17%, míg az AAK közel 7%-os eredményt ért el.[15]

A legutóbbi három koszovói parlamenti választás eredményeit összevetve, illetve a választási rendszer szabályainak ismeretében a szavazatok jelenlegi eloszlása hasonló kormányalakítási kilátásokat vetít előre, mint a 2025. decemberi választásé. Az LDK támogatottságának növekedése vélhetően Vjosa Osmani politikai szerepvállalásával és visszatérésével, illetve a korábbi LVV-szimpatizánsok részleges átrendeződésével hozható összefüggésbe.[16]

A június 7-i eredmények alapján az LVV 53, a PDK 22, az LDK 18, az AAK pedig 7 képviselői helyet szerezhet a 120 fős parlamentben, amelyben 20 hely garantált a kisebbségi közösségek képviselőinek (ebből 10 a szerbeknek, 10 pedig sajátos szabályok szerint a többi kisebbségi közösségnek).

A jelenlegi erőviszonyok – a 2026. decemberi helyzethez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy az LVV kizárólag nem szerb kisebbségi képviselőkre támaszkodva alakítson kormányt. A másik három albán parlamenti párt és a nem szerb kisebbségi képviselők ellenben együttesen sem rendelkeznének az ehhez szükséges parlamenti többséggel.

Az LVV és kisebbségi koalíciós partnerei összesített mandátumszáma is távol áll azonban attól, hogy intézményi alkuk nélkül lehetővé tegye a köztársaságielnök-választást. A következő hetekben ezért fokozott jelentősége lehet az informális egyeztetéseknek és politikai tárgyalásoknak.

A szerb politikai képviselet napjainkban is különösen érzékeny terület, ahol jelentős feszültségek mutatkoznak a 10 parlamenti mandátum elosztása kapcsán. A 9 képviselői helyet szerzett, Belgrád támogatását élvező Szerb Lista párt álláspontja szerint a Nenad Rašić vezette szerb politikai entitás parlamentbe jutása részben albán politikai beavatkozásokra vezethető vissza.[17] Ebből következően a szerb kisebbségi kvótán alapuló kormányzati részvétel sem feltétlenül jelent számukra legitim politikai képviselet.

Következtetések

A június 7-i koszovói parlamenti választás valódi tétje nem az volt, hogy melyik párt végez az első helyen, hanem hogy kialakul-e olyan mandátummegoszlás, amely mellett lezárható az elhúzódó intézményi válság.[18] Az eredmények alapján Albin Kurti továbbra is az ország legnépszerűbb politikusai közé tartozik, az Önrendelkezés Mozgalom pedig megőrizte a vezető szerepét, ám jelenleg sem rendelkezik olyan politikai potenciállal, amely lehetővé tenné számára az intézményrendszer egyoldalú alakítását. Az elnökválasztáshoz szükséges parlamenti jelenlét biztosításához a nem szerb kisebbségi képviselők mellett mindenképp politikai egyezséget kellene kötnie egy vagy több ellenzéki albán párttal is. Továbbra sem azonosítható azonban olyan ösztönző, amely a feleket egyértelműen ebbe az irányba mozdítaná. Bár Vjosa Osmani újraválasztása elnökké a jelenlegi erőviszonyok között egy potenciális kompromisszumos megoldásnak tűnhet,[19] a ma is népszerű politikus[20] további erősödése hosszabb távon valamennyi pártvezető számára politikai kihívást jelentene.

A korábbi időszakokkal összevetve jelenleg a nemzetközi szereplők – elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Államok – mozgástere is szűkebb Koszovóban, részben Kurti szuverenitást hangsúlyozó politikájának köszönhetően, részben pedig azért, mert válságkezelő kapacitásaikat egyre inkább más külpolitikai prioritások kötik le.[21]

Koszovó belpolitikai helyzete kapcsán egyre gyakoribb, hogy az elemzések a „bolgár forgatókönyv” megvalósulását emlegetik, utalva a hasonlóságra az ismétlődő választások, a nehezen létrejövő koalíciók és a tartós intézményi bizonytalanság kapcsán.[22] Jelentős különbség ugyanakkor a két ország között, hogy Bulgária európai uniós tagállamként nézett szembe az elhúzódó politikai válságok következményeivel. Koszovó esetében azonban a kormányzati bénultság következményei sokkal súlyosabbak lehetnek: közvetlenül érinthetik a nemzetközi hitelességét, a Szerbiával folytatott párbeszédet, illetve az európai integrációs folyamatot is.

Végjegyzetek

[1] Lángné Petruska Szidónia, „Koszovó ismét választott – megtörhet-e a jég 2026-ban?”, Magyar Külügyi Intézet, 2025. január 26., https://hiia.hu/wp-content/uploads/2026/01/Langne-Petruska-Koszovo-ismet-valasztott-%E2%80%93-megtorhet-e-a-jeg-2026-ban.pdf .

[2] Lángné Petruska Szidónia, „Koszovó: Van-e kiút a válságspirálból?”, Növekedés, 2026. április 22., https://novekedes.hu/elemzesek/koszovo-van-e-kiut-a-valsagspiralbol .

[3] Xhorxhina Bami és Antigone Isufi, „Kosovo Leaders Again Bid for Power Amid Vote-Influencing Claims”, Balkaninsight, 2026. június 4., https://balkaninsight.com/2026/06/04/kosovo-leaders-again-bid-for-power-amid-vote-influencing-claims/bi/ .

[4] „Kosovo Ahead Of The 2026 Early Parliamentary Elections: Between Institutional Crisis And A Cycle Of Political Instability – Analysis”, IFIMES, 2026. május 28.,  https://www.eurasiareview.com/28052026-kosovo-ahead-of-the-2026-early-parliamentary-elections-between-institutional-crisis-and-a-cycle-of-political-instability-analysis .

[5] „Kosova merr nën kontroll stacionin hekurudhor në Zveçan, Sveçla: Nuk ka lidhje me zgjedhjet” [Koszovó ellenőrzése alá vonta a zvеčani vasútállomást, Sveçla szerint ennek nincs köze a választásokhoz], KOHA, 2026. május 28., https://www.koha.net/arberi/kosova-merr-nen-kontroll-stacionin-hekurudhor-ne-zvecan-svecla-nuk-ka-lidhje-me-zgjedhjet

[6] „Osmani to run in snap parliamentary election with her former party LDK”, European Western Balkans, 2026. május 6., https://europeanwesternbalkans.com/2026/05/06/osmani-to-run-in-snap-parliamentary-election-with-her-former-party-ldk/ .

[7][7] „Bedri Hamza prezanton programin: Stop Krizës. Ndrysho Kosovën!” [Bedri Hamza bemutatta programját: Állítsuk meg a válságot! Változtassuk meg Koszovót!], Partia Demokratike e Kosovës, 2026. május 30., https://pdk.info/article/stop-krizes .

[8] „Kosovo Ahead Of The 2026 Early Parliamentary Elections: Between Institutional Crisis And A Cycle Of Political Instability – Analysis”, IFIMES, 2026. május 28.,  https://www.eurasiareview.com/28052026-kosovo-ahead-of-the-2026-early-parliamentary-elections-between-institutional-crisis-and-a-cycle-of-political-instability-analysis .

[9] Elda Islami, „Gjini officially takes over the leadership of the party, Haradinaj: We believe in Gjini, AAK continues its journey”, KOHA, 2026. május 24., https://www.koha.net/en/lajmet-e-mbremjes-ktv/gjini-merr-zyrtarisht-drejtimin-e-partise-haradinaj-besojme-te-gjini-aak-ja-vazhdon-rrugetimin .

[10] „AAK-ja hap fushatën, kritikon qeverisjen e Kurtit” [Az AAK megkezdte választási kampányát, és bírálta Kurti kormányzását], KOHA, 2026. május 26., https://www.koha.net/es/zgjedhjet-2026/aak-ja-hap-fushaten-kritikon-qeverisjen-e-kurtit .

[11] „Kosovo facing its third election in 18 months: between cyclical institutional instability and a ’permanent electoral crisis’”, IFIMES, 2026.június 4., https://www.ifimes.org/en/researches/kosovo-facing-its-third-election-in-18-months-between-cyclical-institutional-instability-and-a-permanent-electoral-crisis/5887 .

[12] Fatos Bytyci, „Kosovo to hold another parliamentary election amid deadlock over new president”, Reuters, 2026. június 4., https://www.reuters.com/world/kosovo-hold-another-parliamentary-election-amid-deadlock-over-new-president-2026-06-04/ .

[13] „Observers of the Council of Europe after the elections: ’Voters spoke clearly’ – a compromise is needed, not ’political games’”, KoSSev, 2026. június 8., https://kossev.info/en/posmatraci-saveta-evrope-nakon-izbora-biraci-govorili-jasno-potreban-kompromis-a-ne-politicke-igre/ .

[14] „CEC: Self-determination leads with 43,04%, turnout 36,88%; more than eight points lower than in December”, KoSSev, 2026. június 7., https://kossev.info/en/cik-samoopredeljenje-vodi-sa-4304-izlaznost-3688-vise-od-osam-poena-niza-nego-u-decembru .

[15] Komisioni Qendror i Zgjedhjeve, „Early Elections for the Assembly of the Republic of Kosovo 2026 – Consolidated results”, Hozzáférés: 2026. június 18., https://resultsparliamentary2026.kqz-ks.org/total-results .

[16] „Lower voter turnout in the elections and the distribution of power: Who stands to lose?”, Kosovo Online, 2026. május 27.,  https://www.kosovo-online.com/en/news/analysis/lower-voter-turnout-elections-and-distribution-power-who-stands-lose-27-5-2026 .

[17] „Elek: Nama raste podrška u srpskim sredinama, a Rašiću u albanskim; Najavljena žalba nakon potvrde rezultata” [Elek: A szerb közösségekben nő a támogatottságunk, míg Rašićé az albán közösségekben; a végleges eredmények megerősítése után bejelentett fellebbezés], KoSSev, 2026. június 8., https://kossev.info/elek-nama-raste-podrska-u-srpskim-sredinama-a-rasicu-u-albanskim-najavljena-zalba-nakon-potvrde-rezultata/ .

[18] Fatos Bytyci, „Kosovo to hold another parliamentary election amid deadlock over new president”, Reuters, 2026. június 4., https://www.reuters.com/world/kosovo-hold-another-parliamentary-election-amid-deadlock-over-new-president-2026-06-04/ .

[19] „Presidential ’game of cat and mouse’ – Does Kurti have an alternative to Osmani?”, Kosovo Online, 2026. január 17., https://www.kosovo-online.com/en/news/analysis/presidential-game-cat-and-mouse-does-kurti-have-alternative-osmani-17-1-2026 .

[20] „Kush janë 10 më të votuarit deri tani nga zgjedhjet e 7 qershorit” [Kik kapták eddig a 10 legtöbb szavazatot a június 7-i választásokon?], Telegrafi, 2026. június 11., https://telegrafi.com/kush-jane-10-me-te-votuarit-deri-tani-nga-zgjedhjet-e-7-qershorit/ .

[21] Michał Kucharski, “New government in Kosovo: the end of the political crisis”, 2026. feburár 18., Ośrodek Studiów Wschodnich, 2026. február 18., https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2026-02-18/new-government-kosovo-end-political-crisis .

[22] Demush Shasha, „Kosova si Bullgaria” [Koszovó, mint Bulgária], KOHA, 2026. május 14., https://www.koha.net/kolumne/cfare-e-ardhme-e-pret-kosoven-pas-7-qershorit-jane-disa-te-ardhme-te-mundshme-njera-nga-to-eshte-ajo-e-bullgarise .