Hamvaiból feltámadt főnix – Janez Janša visszatérése a hatalomba

MKI Nézőpont – Nikowitz-Holló Márton elemzése

 

A március 22-i szlovén parlamenti választás rendkívül szoros végeredményét követően hosszú ideig bizonytalan volt, hogy Ljubljanában végül jobb- vagy baloldali kormánykoalíció alakul, azaz Robert Golob korábbi miniszterelnök Szabadság Mozgalmának (Gibanje Svoboda, GS) vezetésével jön létre a kormány, vagy visszatér a hatalomba, és negyedik alkalommal ül a miniszterelnöki székbe Janez Janša, a Szlovén Demokrata Párt (Slovenska demokratska stranka, SDS) elnöke. Hosszas tárgyalásokat követően végül utóbbi forgatókönyv következett be, így 2026. június 4-én megalakult a Janša vezette új szlovén kormány.

Janša mint főnix „támadt fel” és vesztes helyzetből tért vissza a miniszterelnöki székbe. Az ide vezető belpolitikai folyamat behatóbb vizsgálatot érdemel, amint hasznos alaposabban vizsgálni azon kötöttségeket is, amelyekkelaz új – bár a szélsőjobboldali erők által a parlamentben támogatott, de – „kisebbségi” kormány szembesül bel- és külpolitikai mozgásterét tekintve, különös figyelemmel a jelenlegi geopolitikai erőviszonyokat meghatározó aktualitásokra úgy, mint az orosz-ukrán háború, a közel-keleti válság, az illegális migráció, az EU belső feszültségei, vagy éppen az európai államok Trump-adminisztrációval fenntartott kapcsolatai. Egy dolog biztosnak tűnik: a szlovén külpolitika várhatóan nem illeszkedik majd az európai „mainstreambe”, azaz Janšanak konfrontatív politikára kell felkészülnie mind saját ellenzékével, mind nemzetközi partnerei egy részével szemben.

Fordult a kocka: vesztes helyzetből kormányra

A március 22-i szlovén parlamenti választás rendkívül szoros végeredménnyel zárult. Míg a Robert Golob vezette Szabadság Mozgalom a baloldal vezető erejeként 29, addig Janez Janša, a szlovén jobboldalt vezető Szlovén Demokrata Pártja 28 parlamenti mandátumot szerzett.

Figyelembe véve a többi jobboldali – az Új Szlovénia–Kereszténydemokraták (Nova Slovenija – Krščanski demokrati, NSi), a Szlovén Néppárt (Slovenska ljudska stranka, SLS) és a Fokus (9-9 mandátum), a Demokraták (6 mandátum), valamint a Resni.ca (5 mandátum) – és baloldali párt – a Szociáldemokrata Párt (6 mandátum) és a Levica–Vesna (5 mandátum) – eredményét is, a választást követően gyorsan egyértelművé vált,[1] hogy kizárólag koalíciós kormány alakítására nyílhat lehetőség. Ennek létrejötte ugyanakkor hosszas egyeztetéseket igényelt, és egyáltalán nem volt biztos, hogy a pártok végül meg tudnak állapodni egymással.

Ugyan már a választás másnapján megkezdődtek az informális egyeztetések a potenciális koalíciós partnerek között, hamar kiderült, hogy egyik oldal sem képes könnyen megszerezni a 90 tagú parlamentben szükséges 46 támogató szavazatot. Március végén és április első felében Golob próbálkozott elsőként kormányt alakítani, miután Nataša Pirc Musar államfő a választási eredmények alapján neki adott lehetőséget erre. Bár április első felében intenzív tárgyalások zajlottak több centrista és balközép párttal, a lehetséges partnerek között jelentős nézeteltérések mutatkoztak a gazdaságpolitika, az állami reformok és a minisztériumok elosztása kérdésében, így a tárgyalások előrehaladásának hiánya miatt egyre valószínűbbé vált, hogy Golob nem tud elegendő támogatót maga mögé állítani. A fordulópont 2026. április 20-án következett be, amikor a korábbi miniszterelnök hivatalosan is bejelentette, hogy nem sikerült stabil parlamenti többséget kialakítania, ezért nem tud kormányt alakítani. Ennek megfelelően május 5-én a parlament hivatalosan is tudomásul vette, hogy a köztársasági elnök által kijelölt miniszterelnök-jelölt nem volt képes kormányt alakítani.[2]

A parlamenti pártokkal folytatott egyeztetéseket követően május 6-án az államfő is bejelentette, hogy Golob kormányalakítási kudarca után a parlamenti képviselők és frakciók is állíthattak miniszterelnök-jelöltet. A következő két hét során Janša tárgyalásokat folytatott a jobbközép pártokkal csakúgy, mint a szélsőjobboldali Resni.ca-val, mígnem május első felében fokozatosan megszülettek az elvi megállapodások az SDS, az NSi, az SLS, a Fokus, és a Demokraták között. A tárgyalások eredményeként létrejött egy olyan koalíciós konstrukció, amely ugyan önmagában nem rendelkezik abszolút többséggel, de a Zoran Stevanović vezette Resni.ca támogatásával, illetve a magyar és az olasz kisebbség egy-egy képviselőjének szavazatával már kényelmesen bírja a kormányalakításhoz szükséges szavazatokat. (A Resni.ca és az SDS közti potenciális együttműködés már a parlament alakulóülésekor körvonalazódni látszott, mivel Stevanovićot az SDS hathatós támogatásával választották házelnökké. Valószínűsíthető, hogy ez egy esetleges háttéralku része lehetett. Egyértelmű, hogy a március 22-ét követő időszak „királycsinálói” a Demokraták és a Resni.ca voltak, akikkel Janša láthatóan ügyesen megtalálta a közös hangot.)

A koalíciós tárgyalások sikerét követően 2026. május 22-én a parlament 51 támogató szavazattal hivatalosan is miniszterelnökké választotta Janez Janšat, majd miután június 3-ig bezárólag a koalíciós partnerek véglegesítették a kormányprogramot, felosztották a minisztériumokat, és megállapodtak a miniszterjelöltek személyéről, illetve megszületett a koalíciós szerződés végleges változata is, június 4-én a parlament 49 képviselő támogatása és 30 ellenszavazat mellett jóváhagyta a miniszterek névsorát és a kormány megalakulását.[3] Ezzel hivatalosan is felállt Janez Janša negyedik kormánya, amely az ország függetlenségének kivívása óta első ízben tevődik össze kizárólag jobboldali pártokból. Mivel a kormány folyamatosan rászorul majd a Resni.ca parlamenti támogatására, hosszú távú stabilitása könnyen veszélybe kerülhet, ha Janša és Stevanović között nem teljes az egyetértés bizonyos kérdésekben.

 

Pozíció	Név	Párt
Miniszterelnök	Janez Jansa	SDS
Miniszterelnök-helyettes, gazdasági, munkaügyi és sportminiszter	Anže Logar	Demokraták
Miniszterelnök-helyettes, infrastruktúra- és energiaügyi miniszter	Jernej Vrtovec	NSi
Pénzügyminiszter	Andrej Šircelj	SDS
Belügyi és közigazgatási miniszter	Franci Matoz	SDS
Oktatási, tudományos és ifjúsági miniszter	Borut Rončević	SDS
Egészségügyi miniszter	Tadej Ostrc	Demokraták
Környezetvédelmi és területrendezési miniszter	Polona Rifelj	Demokraták
Demográfiai, családügyi és szociális miniszter	Mateja Ribič	NSi
Igazságügyi miniszter	Mihael Zupančič	SDS
Mezőgazdasági miniszter	Janez Cigler Kralj	NSi
Kulturális miniszter	Ignacija Fridl Jarc	SDS
Helyi önkormányzati, kohéziós és regionális fejlesztési miniszter	Monika Kirbiš Rojs	FOKUS
Védelmi miniszter	Valentin Hajdinjak	NSi
Külügyi és európai ügyek minisztere	Tone Kajzer	SDS
A diaszpóráért és határon túli szlovénekért felelős miniszter	Suzana Lep Šimenko	SDS

1. ábra: Janez Janša negyedik kormányának névsora

 

 

Szakítás a múlttal: korrupcióellenesség, közigazgatási reform, gazdaságfejlesztés

Hosszas tárgyalásokat követően a jobboldali pártok 2026. május 21-én koalíciós megállapodást írtak alá, amely az Anže Logar vezette Demokraták részéről alapfeltétele volt annak, hogy belépjenek a kormányba. Ez a dokumentum[4] gyakorlatilag kormányprogramként értékelhető, amely alapjaiban határozza meg Szlovénia 2026-2030 időszakra vonatkozó belpolitikájának és gazdaságfejlesztésének irányvonalait. A koalíciós pártok közös értelmezése szerint az ország a választásokat megelőző években gazdasági, közigazgatási és versenyképességi szempontból megrekedt, ezért olyan kormányzati ciklust kívánnak indítani, amelynek középpontjában a fejlődés, a hatékonyság, a biztonság és a gazdasági növekedés áll.

Ami a gazdaságpolitika új irányait illeti, a koalíciós partnerek abból indulnak ki, hogy Szlovénia hosszú távú fejlődésének legfontosabb feltétele a vállalkozások versenyképességének növelése és a beruházási környezet javítása. Ennek érdekében adóreformot helyeztek kilátásba, amelynek célja a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók csökkentése. A program szerint a személyi jövedelemadó rendszerét egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá kívánják tenni, miközben mérsékelnék a magasabb jövedelmek adóterheit is. A koalíció álláspontja szerint a kisebb adóterhelés növeli a foglalkoztatottságot, ösztönzi a beruházásokat és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Külön hangsúlyt kapott a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint az innovatív technológiai vállalkozások, startupok és kutatás-fejlesztési projektek ösztönzése. A program készítői szerint Szlovéniának a magas hozzáadott értékű termelés és a technológiai innováció irányába kell elmozdulnia ahhoz, hogy versenyképes maradjon a közép-európai régióban.

A gazdasági kérdésekhez szorosan kapcsolódik a nyugdíjrendszer reformja is. A koalíciós megállapodás egyik újdonsága egy külön nyugdíjalap létrehozásának terve, amely hosszabb távon hozzájárulhat a nyugdíjrendszer fenntartható finanszírozásához. A koalíciós pártok szerint a demográfiai változások és az idősödő társadalom miatt a jelenlegi rendszer a következő évtizedekben jelentős nyomás alá kerülhet, ezért már most olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják a jövőbeni nyugdíjak fedezetét. A program ezenkívül a fiatal családok és a pályakezdők támogatását is kiemelt célnak tekinti, különböző adókedvezményekkel és lakhatási intézkedésekkel kívánva javítani a fiatal generációk helyzetét.

A koalíciós szerződés központi eleme az állam működésének átalakítása, a túlzott bürokrácia csökkentése és a közigazgatás működési reformja. Ennek megfelelően a kormány vállalta az engedélyezési eljárások egyszerűsítését, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését és az állami szolgáltatások digitalizációjának felgyorsítását. Kiemelt projektként szerepelt az úgynevezett „eSlovenija” rendszer továbbfejlesztése, amelynek célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minél több ügyet elektronikusan intézhessenek. A program szerint a digitális állam nemcsak gyorsabb és olcsóbb működést eredményezne, hanem csökkentené a korrupció lehetőségét is, mivel kevesebb személyes ügyintézést és átláthatóbb eljárásokat tenne lehetővé.

A közigazgatási reformokkal párhuzamosan a koalíció jelentős hangsúlyt helyez a decentralizációra. A megállapodás szerint az elmúlt években túl sok döntés koncentrálódott Ljubljanában, miközben a vidéki térségek fejlődési lehetőségei korlátozottak maradtak. Az új kormány ezért nagyobb pénzügyi és igazgatási önállóságot kíván biztosítani az önkormányzatoknak és a régióknak. A cél az, hogy a helyi közösségek nagyobb szerepet kapjanak saját fejlesztési prioritásaik meghatározásában, valamint könnyebben férjenek hozzá állami és EU-s forrásokhoz. (A vidékfejlesztésre tett ígéretek természetesnek és logikusnak tekinthetők annak tudatában, hogy a jobboldali pártok támogatottsága jellemzően a vidéki területeken magasabb.)

A koalíciós program külön fejezetet szentelt a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésnek. A pártok álláspontja szerint az állampolgárok bizalmának helyreállításához erősebb és hatékonyabb intézményekre van szükség. Ennek érdekében a megállapodás egy új, speciális korrupció- és szervezettbűnözés-ellenes egység, a SKOK létrehozását irányozta elő. Az új szervezet feladata lenne a nagy horderejű korrupciós ügyek és a szervezett bűnözői hálózatok elleni nyomozások koordinálása. A koalíció emellett a rendőrség megerősítését, az autópálya-rendőrség visszaállítását, és a közbiztonság javítását célzó intézkedéseket is vállalt. A program hangsúlyozza, hogy a biztonság nemcsak rendészeti kérdés, hanem a gazdasági fejlődés és a társadalmi stabilitás alapvető feltétele is. (A korrupcióval szembeni intézményes és átfogó fellépés a Demokraták részéről a kormánykoalícióhoz való csatlakozás alapfeltétele volt.)

A megállapodás politikai filozófiáját Janša úgy foglalta össze, hogy Szlovéniának versenyképesebb, igazságosabb és innovációvezérelt országgá kell válnia. A dokumentum egészét áthatotta az a törekvés, hogy az állam szerepét bizonyos területeken csökkentsék, miközben erősítik a vállalkozások, az önkormányzatok és a civil társadalom mozgásterét. A koalíció ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a reformok végrehajtásához szélesebb politikai együttműködésre is szükség lehet, ezért több kérdésben párbeszédet ajánlanak az ellenzéki pártoknak, ami előremutató magatartás a belpolitikai stabilitás irányába.

 

Atlantista és szuverenista – a Janša-kormány várható külpolitikája

A negyedik Janša-kormány külpolitikai tervei alapján egy olyan fordulat rajzolódik ki, amely Szlovénia geopolitikai orientációjának újraértelmezését jelenti. Az várható, hogy Ljubljana az EU vagy a NATO fő irányvonalaihoz való igazodás fenntartása mellett, bizonyos kérdésben közelebb kerül az európai konzervatív kormányokhoz, miközben szorosabb kapcsolatokat épít ki Washington republikánus köreivel, a Trump-adminisztrációval, illetve Izraellel.[5] A kiindulópont az, hogy az előző kormányt vezető Robert Golob kifejezetten az EU fősodrához igazította Szlovénia külpolitikáját. Kormánya támogatta az európai integráció mélyítését, elismerte a palesztin államot, fegyverembargót vezetett be Izraellel szemben, és általában a nyugat-európai liberális kormányok álláspontjaihoz igazodott.[6] Janša egyik legfontosabb célja ennek a külpolitikai örökségnek a részleges visszafordítása lehet. A NATO és a transzatlanti kapcsolatok területén valószínűleg még szorosabb együttműködés várható. Janša következetesen atlantista, és mindig is azt hangsúlyozta, hogy Szlovénia biztonságának alapja a NATO. Emiatt várható, hogy kormánya támogatni fogja a védelmi kiadások növelését, az európai hadsereg koncepciójával szemben inkább a NATO elsődlegességét hangsúlyozva, valamint erősíteni kívánja az együttműködést az Egyesült Államokkal. Ez különösen akkor lehet fontos, ha Washingtonban hosszabb távon a republikánus vezetés marad. A régi-új szlovén miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között kiegyensúlyozott kapcsolatra számíthatunk.

A leglátványosabb külpolitikai fordulat valószínűleg a közel-keleti helyzet értékelését illetően következhet be. Janša régóta Izrael egyik legerősebb európai támogatója. Már korábbi miniszterelnöksége idején is rendkívül szoros kapcsolatokat ápolt az izraeli vezetéssel. Az előző Golob-kormány ezzel szemben a gázai háború idején a palesztin ügy egyik európai támogatójává vált, elismerte a palesztin államot és szankciókat vezetett be izraeli politikusokkal szemben. A mostani kormány várhatóan jelentősen enyhíti vagy felülvizsgálja ezt a politikát.[7] Egyes elemzők még azt sem tartják kizártnak, hogy napirendre kerüljön a palesztin állam elismerésének visszavonása. Korábban felmerült az is, hogy Szlovénia követségét Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezhetnék át, bár erről egyelőre nincs hivatalos döntés.

Janša és Izrael kapcsolatában kiemelendő, hogy a március 22-i országgyűlési választásokat megelőzően egy szivárogtatási botrány rázta meg a helyi politikumot. A kampány végéhez közeledve több olyan felvétel került nyilvánosságra, amelyen a Golob-kormány vezető politikusai láthatók és hallhatók, olyan szituációkban, amelyek korrupciós érintettségükre engednek következtetni. Azok elkészítésében, a sajtóban megjelentek szerint nagy valószínűséggel az izraeli Black Cube magánhírszerző cég vállalt kiemelt szerepet,[8] azaz vélelmezhetően izraeli külső beavatkozás történt Janša választási eredményének támogatása érdekében.

Az Európai Unión belül Janša várhatóan nem euroszkeptikus, de szuverenista politikát fog folytatni, azaz a kormány – szigorúan az EU keretein belül maradva –,nagyobb hangsúlyt helyezhet a tagállami önállóságra, mint tette azt 2018–2022 között is. Ez különösen az illegális migráció, a kulturális-politikai viták, az NGO-k finanszírozása, a médiaszabályozás és bizonyos külpolitikai kérdések esetében jelenthet konfliktust Brüsszellel. Janša korábban többször kritizálta az uniós intézményeket, amikor azok beavatkoztak a tagállamok belpolitikai vitáiba. Emiatt sok elemző arra számít, hogy Szlovénia a jövőben gyakrabban fog a nemzeti szuverenitásra hivatkozni az Európai Tanács ülésein. Ehhez kapcsolódik a közép-európai együttműködés kérdése. Janša részéről várhatóan nagyobb nyitottság mutatkozik majd az ilyen együttműködések iránt, mint a Golob-kormány idején.

A migráció kérdése várhatóan szintén hangsúlyos lesz. Janša korábbi kormányai idején az illegális migrációt elsősorban biztonsági kérdésként kezelte. Ez várhatóan most sem változik. A kormány valószínűleg támogatni fogja az EU külső határainak megerősítését, szigorúbb menekültügyi eljárásokat és az illegális migráció visszaszorítását. Külpolitikai szempontból ez azt jelenti, hogy Ljubljana várhatóan azon európai országok közé fog tartozni, amelyek a bevándorlás korlátozását szorgalmazzák, így vélhetően e tárgyban konfrontálódni fog mind Brüsszellel, mind más tagállamokkal.

Ukrajna ügyében nem valószínű jelentős változás. Janša már az orosz invázió kezdetén az egyik legaktívabb közép-európai támogatója volt Kijevnek. A jelenlegi kormány várhatóan továbbra is támogatni fogja Ukrajna szuverenitását, az Oroszország elleni uniós szankciókat és a NATO keleti szárnyának megerősítését. Ebben a kérdésben a Golob-kormányhoz képest inkább folytonosság várható, mint fordulat. Oroszország esetében a kép árnyaltabb. Maga Janša hagyományosan kritikus Moszkvával szemben, különösen az ukrajnai háború óta, ugyanakkor az SDS-ben is vannak olyan politikai szereplők, akik pragmatikusabb vagy nyitottabb álláspontot képviselnek. Kérdéses azonban, hogy a nyíltan oroszbarát Resni.ca számára hol van az a külpolitikai „vörös vonal”, amit még kész eltűrni Moszkva kárára, és szavazataival tovább segíteni Janša kormányát. Stevanović és pártja kormányzatból való távolmaradásának oka is jórészt nyugatellenes, az EU-val és NATO-val szemben kritikus hozzáállásuk.

A negyedik Janša-kormány külpolitikája valószínűleg egyértelműen nyugati orientációjú, NATO-párti és EU-tagállami keretek között gondolkodik, ugyanakkor jóval konzervatívabb, szorosabb kapcsolatokkal Izrael felé, migrációellenesebb és szuverenistább lesz, mint az előző szlovén kormány. A stratégiai alapok – EU-tagság, NATO-tagság, Ukrajna támogatása – várhatóan megmaradnak, de a hangsúlyok jelentősen eltolódhatnak az európai konzervatív, jobboldali erők irányába.

 

Személyes barátság vagy politikai pragmatizmus? A magyar-szlovén kapcsolatok várható alakulása

Robert Golob 2022-es hatalomra lépését megelőzően a magyar-szlovén kapcsolatokat alapvetően az Orbán Viktor és Janez Janša közti jó személyes viszony, illetve a közös konzervatív értékrend, az illegális migrációval szembeni határozott fellépés és az EU-n belüli szuverenista irányvonal azonossága határozta meg. Mindezek ellenére a két ország viszonya nem romlott meg a Robert Golob vezette kormány időszaka alatt sem, az alapvetően pragmatikusként jellemezhető, amelyben a korrekt politikai kapcsolatok mellett a gazdasági és energetikai kérdésekben kifejezetten sikeres volt a bilaterális együttműködés.

Hasonlóan az elmúlt négyéves időszakhoz, Magyar Péter és Janez Janša kormányai között is – az ideológiai közösséget részben mellőző –, de pragmatikus, technokrata jellegű együttműködésre számíthatunk, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy amint az SDS, úgy a Tisza Párt is az Európai Néppárt tagja. Mindemellett a két országnak továbbra is közös érdeke marad többek között a közlekedési infrastruktúra fejlesztése; az energetikai összeköttetések; a határmenti gazdasági együttműködés; valamint a muravidéki magyar közösség támogatása is. A valódi töréspontot a EU-val való kapcsolat és az Európa jövőjéről eltérő módon való gondolkodás jelentheti. Míg Janša egy szuverenistább, konzervatívabb vonalat képviselne az EU-ban; az új magyar kormány, kifejezetten az EU-val való viszony javítását és az európai integráció erősítését tűzte zászlajára.

 

Összegzés

A szoros választási eredményeket figyelembe véve, meglepő, de végül nem teljesen váratlan módon Janez Janšának sikerült kormányában egyesítenie a szlovén jobboldali erőket, megszerezve a Resni.ca kormányon kívülről jövő támogatását is. A koalíciós szerződés, mely egyben kormányprogramnak is tekinthető, előrevetíti az elkövetkezendő négy év prioritásait, és amely számos területen hozhat újításokat, elsősorban a közigazgatás, illetve a gazdaság és a szociális szféra, kiemelten a családtámogatások és a nyugdíjreform területein. A kormány egyik legfontosabb vállalása – a kritikus hangok szerint az ország teljes működését átitató – korrupcióval szembeni aktív fellépés és hatékony küzdelem, és az ehhez szükséges intézményes keretek megteremtése. Az új Janša kormány részéről Washington és Izrael felé szoros és baráti kapcsolatokat, míg Brüsszellel szemben konfrontatívabb, a szuverenizmust középpontba helyező külpolitikát várhatunk, miközben Budapest és Ljubljana között vélhetően a pragmatizmus fogja meghatározni a kétoldalú viszonyt.

 

Végjegyzetek

[1] „Izidi glasovanja”, Republika Slovenija Drzavna volilna komisija, hozzáférés: 2026.06.10., Volitve v Državni zbor 2026

[2] Lucy Davalou, „Slovenia’s outgoing PM Robert Golob fails to form government coalition as Janša opts to wait”, Euro News, 2026.04.20., https://www.euronews.com/my-europe/2026/04/20/slovenias-outgoing-pm-robert-golob-fails-to-form-government-coalition-as-jansa-opts-to-wai?utm

[3] Borut Zivulovic, Daria Sito-Sucic, „Slovenia’s parliament approves Jansa’s centre-right government”, Reuters, 2026.06.04., https://www.reuters.com/world/europe/slovenias-parliament-approves-jansas-centre-right-government-2026-06-04/?utm .

[4] „Koalicijska pogodba za mandatno obdobje 2026–2030”, hozzáférés: 2026.06.10., https://www.sds.si/app/uploads/2026/05/21.05.2026.0682_001.pdf

[5] „Slovenia’s foreign policy to shift under new govt”, Slovenia Times, 2026.06.02., https://sloveniatimes.com/47807/slovenias-foreign-policy-to-shift-under-new-govt

[6] „Foreign policy”, hozzáférés: 2026.06.10., https://www.gov.si/en/policies/foreign-affairs/

[7] „Right-wing Slovenian politician confirmed as prime minister in shift from liberal government”, Associated Press, 2026.05.22., https://apnews.com/article/slovenia-prime-minister-jansa-right-wing-3ac5ff817e9bae1271216aef5d3ea130

[8] Ali Walker, Sebastian Starcevic, Antoaneta Roussi, „Black Cube, leaked tapes and corruption: Israeli spy firm crashes Slovenia’s election”, Politico, 2026.06.10., https://www.politico.eu/article/black-cube-leak-tape-corruption-israel-spy-firm-slovenia-election/

---