Huszonharmadik évfolyam 1. szám – 2024. tavasz
A Külügyi Szemle a külpolitikai és külgazdasági diskurzust kívánja segíteni. Teret ad a szakmai vitáknak, és bemutatja a magyar külügyi tevékenység nemzetközi mozgásterét befolyásoló trendeket, azok főbb összefüggéseit. Szakmai és elméleti háttérrel támogatja a magyar külpolitika és külgazdaság folyamatait. Fontos cél a hazai külpolitikai gondolkodás fő irányainak és az azokat alakító tényezőrendszernek a bemutatása. A folyóirat feladata a fontosabb külföldi események bemutatása, a történések hátterének elemzése.
Tartalomjegyzék
Csicsmann László: Gondolatok a Perzsa-öbölről szóló tematikus blokk elé – A közel-keleti normalizáció és annak korlátai
Csicsmann László: Normalizáció és regionális rend a tágabb Közel-Keleten – A deeszkaláció hatása a gyenge államokra és a proxykonfliktusokra
N. Rózsa Erzsébet: Változó regionális rend a Perzsa-öbölben?
Paragi Beáta: Hamász és iszlám ellenállás a Gázai övezetben
Janik Henrietta, Erdeiné Késmárki-Gally Szilvia, Naárné Tóth Zsuzsanna Éva & Erdőháti-Kiss Attila: A határokon átívelő tudás katalizálása: a globális hallgatói mobilitás dinamikus vázának feltárása hálózatelemzéssel
Dudlák Tamás: Új szereplő a „nagy játszmában”. Kína földgázpolitikája Közép-Ázsiában – 1. rész: A szereplők
Könyvismertetés: Nemzet, gyarmat, birodalom, avagy a magyar elit Balkán-percepcióinak metamorfózisa a dualizmus évtizedeiben (Márkusz László)