Huszadik évfolyam 2. szám – 2021. nyár

Külügyi Szemle a külpolitikai és külgazdasági diskurzust kívánja segíteni. Teret ad a szakmai vitáknak, és bemutatja a magyar külügyi tevékenység nemzetközi mozgásterét befolyásoló trendeket, azok főbb összefüggéseit. Szakmai és elméleti háttérrel támogatja a magyar külpolitika és külgazdaság folyamatait. Fontos cél a hazai külpolitikai gondolkodás fő irányainak és az azokat alakító tényezőrendszernek a bemutatása. A folyóirat feladata a fontosabb külföldi események bemutatása, a történések hátterének elemzése.

Kusai Sándor Zoltán: Az új hidegháború kérdéséről

Csenger Ádám – Eszterhai Viktor: A konnektivitás mint fegyver. Kína és Ausztrália aszimmetrikus kereskedelmi kapcsolatainak példája

Mezei Tibor: Az észak-koreai atomprogram regionális összefüggései

Wiszt Diana: Franciaország vagy függetlenség? Új-Kaledónia és a függetlenségi népszavazás

Kalas Vivien: Olaszország migrációs politikája a 2014-es válság után

Erdős-Zeichner Anna: Az átpolitizálódás jelensége az UNESCO és a Világörökségi Bizottság tevékenységében

Faust Anita: Az Egyesült Államok geostratégiai hatalomfelfogása és a hidegháború utáni világrend evolúciója az amerikai nemzetbiztonsági stratégiák tükrében

Bozsik Norbert – Magda Róbert: A magyar élelmiszerek versenypozíciójának alakulása az Európai Unió piacán

Könyvismertetés: „Adná az ég, hogy hidegen / néznénk magunk, mint idegen…” (Magyarics Tamás)

Könyvismertetés: Kulcs a brexithez (Dobozi Gergely)

Könyvismertetés: Európai kórkép (Ugrósdy Márton)

Könyvismertetés: Gazdaságdiplomáciai kalauz nem csak diplomatáknak (Stukovszky Tamás)