Huszonegyedik évfolyam 1. szám – 2022. tavasz
A Külügyi Szemle a külpolitikai és külgazdasági diskurzust kívánja segíteni. Teret ad a szakmai vitáknak, és bemutatja a magyar külügyi tevékenység nemzetközi mozgásterét befolyásoló trendeket, azok főbb összefüggéseit. Szakmai és elméleti háttérrel támogatja a magyar külpolitika és külgazdaság folyamatait. Fontos cél a hazai külpolitikai gondolkodás fő irányainak és az azokat alakító tényezőrendszernek a bemutatása. A folyóirat feladata a fontosabb külföldi események bemutatása, a történések hátterének elemzése.
Stepper Péter: A V4-együttműködés politikaelméleti magyarázata(i). A funkcionalista integrációelmélet strukturalista alternatívája
Garai Nikolett: A cseh külpolitikai identitás és a visegrádi együttműködés
Varga Esztella: Az amerikai–török kapcsolatok elemzése a geopolitikai törekvések tükrében
Paragi Beáta és Szalai Máté: Izrael és/vagy Palesztina? I. A kétállamos megoldás ellehetetlenülésének lokális összefüggései
Solymári Dániel és Gibárti Sára: A szíriai háború homszi eseményeinek és a térségbeli belső menekültek migrációs motivációjának elemzése
Andrékó Gábor: A Krím félsziget annektálásának orosz költségei és a folyamat visszafordíthatóságának kérdése
Hettyey András: Érzelmek a (kül-)politikaelemzésben: egy új módszertan genealógiája
Szálkai Kinga: Vízügyi konfliktusok és együttműködések a nemzetközi kapcsolatokban. Hidropolitika és vízdiplomácia I.
Kovács Eszter: Túl a vámokon. A modern szabadkereskedelmi egyezmények tartalmi elemei
Peterecz Zoltán: Theodore Brentano, az első amerikai követ Magyarországon, 1922–1927
Könyvismertetés: Magyar közjog és (kül)politika (Mike Gyula)
Könyvismertetés: Külpolitikáról jelen időben (Kövecses László)
Könyvismertetés: A külügyes munka színe és fonákja (Domaniczky Endre)
Könyvismertetés: Hiánypótló mű a jelenkori Franciaországról (Bene Krisztián és Fejérdy Gergely)