Külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) a 2026-os magyar országgyűlési választáson

Ebben a tanulmányban a hálózatelemzés módszerét alkalmazzuk annak megállapítására, hogy zajlik-e külföldi információmanipuláció és beavatkozás (Foreign Information Manipulation and Interference FIMI) a 2026-os magyar országgyűlési választás során. Az X közösségi médiaplatformon két fiókcsoportot vizsgálunk: egyrészt régóta működő, magyar politikára fókuszáló fiókokat, másrészt nemrég megjelent fiókokat, amelyek a közelgő országgyűlési választással kapcsolatos tartalmakat osztanak meg. Meglátásunk szerint az utóbbiak alapvetően eltérő profillal rendelkeznek az első csoportba tartozó fiókokhoz képest. Ezek az utóbbiak – amelyek feltehetően FIMI-tevékenységben vesznek részt – a magyar felhasználókat külföldi fiókokhoz kapcsolják, amelyek közül több elsősorban Ukrajnában, de bizonyos mértékben Szerbiában és Grúziában bejegyzett fiókok. Úgy tűnik továbbá, hogy ezek a fiókok eltérő témákat tárgyalnak, és a hagyományos politikai üzenetek helyett aránytalanul nagy mértékben inkább a gyűlöletkeltésre és a sértegetésre fókuszálnak. Megállapításaink erősen arra utalnak, hogy külföldi információmanipuláció és beavatkozás zajlik a 2026-os magyar országgyűlési választást övező információs térben, és hogy ennek jelentős része Ukrajnából származik.

Töltse le a teljes elemzést itt!

PDF Letöltése

Bevezetés a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, vagyis a FIMI jelenségébe

A 2026-os magyar választásokat megelőző időszakban a kormányzati tisztviselők hangsúlyosan állítják, hogy külföldi szereplők próbálják befolyásolni a választást. Az ezekben a vádakban leggyakrabban felmerülő ország Ukrajna. Orbán Viktor miniszterelnök 2026 januárjában azzal vádolta Ukrajnát, hogy beavatkozik a magyar választásokba, és utasította a külügyminisztert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet.[1] Március végére a vádak tovább erősödtek: Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette, hogy „ilyen szemérmetlen, nyílt és durva külföldi titkosszolgálati beavatkozásra még nem volt példa a magyar országgyűlési választások történetében.”[2]

A kormány részéről megfogalmazott vádak nagyrészt különféle, állítólagos kémkedéssel kapcsolatos botrányokra összpontosítanak, különösen Szijjártó telefonbeszélgetéseinek lehallgatására és azok kiszivárogtatására, amelyekben magas rangú külföldi kormányzati tisztviselőkkel beszélt. Az ilyen lépések rendkívül szokatlanok egy nyugati demokráciában zajló választási kampány során. Az, hogy ezek Magyarországon előfordulnak, felveti a kérdést, hogy vajon kevésbé egyértelmű módszereket is alkalmaznak-e a 2026-os választás során külföldi szereplők. Az Európai Unió annyira aggódik e fenyegetés miatt, hogy külön rövidítést is létrehozott erre a jelenségre: Foreign Information Manipulation and Interference, FIMI – ami magyarul külföldi információmanipulációt és beavatkozást jelent.

Egy közelmúltbeli jelentés szerint: „az információs tér fegyverként való használata napjaink nemzetközi konfliktusainak tartós jellemzőjévé vált, tükrözve a nagy geopolitikai hatalmak közötti növekvő szembenállást.”[3] Tekintettel arra, hogy az Európai Unió is kiemeli ezt a fenyegetést, valamint arra, hogy a 2026-os magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban eddig jóval agresszívebb lépésekre is sor került az eddig megszokottakhoz képest, felmerül a kérdés, hogy a választások során valóban történik-e külföldről koordinált információmanipuláció és beavatkozás.

Ez a rövid tanulmány arra tesz kísérletet, hogy feltárja e külföldi manipuláció és beavatkozás egyes forrásait, valamint azok eredetét.

Módszertan

Vizsgálatunkat a hálózatelemzés keretrendszerére alapozzuk. A szociológiában és az epidemiológiában a hálózatelemzés olyan módszer, amelyet a társadalmi hálózatok közötti kapcsolatok feltárására használnak.[4] Kutatásunkban célzottan az X platformot vizsgáljuk, ahol a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos angol nyelvű diskurzus nagy része zajlik. A hálózatelemzés különösen alkalmas a közösségi média vizsgálatára is. Módszertanunk azon a hipotézisen alapul, hogy egy külföldi információmanipulációban és beavatkozásban részt vevő fiók hálózati profilja alapvetően különbözik azoktól a fiókoktól, amelyek kapcsán nem feltételezhető, hogy a külföldi beavatkozás részei lennének. Például egy átlagos magyar közösségimédia-fióknak bizonyos jellegzetes kapcsolati mintázata van abban a tekintetben, hogy kikhez kapcsolódik. Feltételezhetjük, hogy elsősorban más magyar közösségimédia-fiókokhoz kapcsolódik nagyobb arányban. Ezzel szemben egy olyan fiók, amely magát magyarnak állítja be, de külföldi információmanipulációhoz és beavatkozáshoz köthető tevékenységet folytat, valószínűleg olyan országokban működő fiókokhoz kapcsolódik, amelyek szintén részt vesznek ilyen tevékenységekben.

Ennek vizsgálatához a közösségimédia-statisztikák súlyozott mérőszámát alkalmaztuk. Ennek a súlyozott mérőszámnak a képlete így állítható össze:

A súlyozott mérőszám célja, hogy az egyes fiókok követőinek vagy az általuk követett fiókoknak a számát az adott ország teljes X-használatához igazítsa.

A kiindulási alap meghatározása

Először azt kell megvizsgálnunk, hogy egy „átlagos” magyar közösségimédia-fiók (vagyis olyan fiók, amelynek esetében kizárhatjuk, hogy része lenne külföldi beavatkozásnak vagy manipulációs tevékenységnek), hogyan néz ki a hálózati struktúrája. Ehhez két példát veszünk. Az egyik egy nagy, a magyar ellenzéki politikában régóta jelen lévő fiók, amely a 2026-os magyar országgyűlési választással foglalkozik. Itt Panyi Szabolcs (@panyiszabolcs) fiókját használjuk, aki széles körben követett ellenzéki újságíró Magyarországon. A második vizsgált fiók egy kisebb, anonim, de stabil múlttal rendelkező profil, amely szintén foglalkozik a 2026-os választásokkal. Itt a 2010-ben létrehozott @KMediaEng fiókot vesszük alapul.

Most, hogy megvan a két (baseline) fiókunk, amelyeket össze tudunk hasonlítani, vizsgáljuk meg a hálózati struktúrájukat. Először azt nézzük meg, kik a követőik. Az alábbi két ábrán látható, hogy követőik mely országokból származnak.

Egy nagy, organikus fiók, mint Panyié, elsősorban magyarországi közönséggel rendelkezik. Ez érthető. Panyi munkája Magyarországon kívül is népszerű azok körében, akik érdeklődnek az országban zajló események iránt. Ezzel együtt azt várnánk, hogy követőinek legnagyobb része – a népességarányos súlyozást figyelembe véve – Magyarországon legyen, és látható, hogy a legtöbb követője valóban magyarországi. Ugyanakkor Panyinak jelentős közönsége van a környező országokban is, mint Ausztria, Szlovákia, Románia és Ukrajna. Ez szintén érthető, hiszen ezek az országok földrajzilag közel vannak Magyarországhoz, így nagyobb érdeklődést mutathatnak a fiók iránt. Jelentős követői bázist látunk Belgiumban is. Mivel az európai politika központja, Brüsszel Belgiumban található, ez valószínűleg az európai politikában tevékenykedő, magyar ügyek iránt érdeklődő embereket takarja.

Panyi nagyobb követői számmal rendelkező fiókjával szemben a @KMediaEng szinte kizárólag magyar fiókok által követett. Az ezt a fiókot követő kisebb, anonim fiókökoszisztéma szinte teljes mértékben magyar. Ez is logikus, hiszen ezek magyarországi X-felhasználók, akik egymással lépnek kapcsolatba.

Ezután azt nézzük meg, hogy az általunk vizsgált fiókok kiket követnek.

Panyi fiókja sokszínű fiókhálózatot követ. Ezek ismét aránytalanul nagyobb részben a környező régió országaiból származnak. Emellett azonban számos brüsszeli központú fiókot is követ, valamint néhányat az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból – ami nem meglepő, hiszen ezek az országok meghatározóak az angol nyelvű hírek terén. Az a hálózat, amelyet Panyi követ, valószínűleg a régió liberális-progresszív aktivista köreinek, egyes brüsszeli politikai szereplőknek, valamint általános angol nyelvű hír- és politikai fiókoknak a keveréke. A @KMediaEng szintén nagyrészt magyar fiókokat követ, bár néhány brit, amerikai és ukrán fiókot is.

Mindkét fiók esetében könnyen megmagyarázható a hálózati struktúra. Vizsgálatuk során semmi különösebben szokatlan nem tűnik fel.

Fiókok, amelyek esetében felmerülhet, hogy külföldi információmanipulációhoz és beavatkozáshoz köthetőek

Most vizsgáljuk meg azokat a fiókokat, amelyek a Fidesz ellen kampányolnak, és nagyobb valószínűséggel köthetők külföldi beavatkozáshoz. Négy fiókot vizsgálunk: Pete (@splendid_pete), Szabadon Magyar (@SzabadonMagyar), FridayFella (@fridayfella1) és NAFO Hungary (@NAFO_Hungary).

Ezek mindegyike viszonylag nagy követőtáborral rendelkezik – legalábbis a Magyarország iránt érdeklődő X-felhasználók számához viszonyítva –, és mind aktívan kommentálja a 2026-os választást. Úgy tűnik, „Pete” szinte teljes munkaidőben foglalkozik a választással.

Először nézzük meg, mely országokból követik ezeket a fiókokat.

Ezeknek az általunk vizsgált fiókoknak a profilja teljesen eltér az organikus ellenzéki fiókokétól. A NAFO Hungary kivételével mindegyik fiók rendkívül nagy számú követővel rendelkezik Ukrajnából. Ez arra utal, hogy ezek az oldalak kapcsolódnak a NAFO által létrehozott háborús propagandateréhez, amelyet a magyar választásokba való beavatkozásra használhatnak.

Ironikus módon a „hivatalos” NAFO Hungary fiók tűnik a leginkább magyarnak ezek közül. Bár a „FridayFella” magyar fióknak vallja magát, a követői alapján inkább ukránnak tűnik. Az X-en a magyar választási térben legaktívabb fiók, „Pete”, szinte ugyanannyi követővel rendelkezik Ukrajnában, mint Magyarországon. Ez a fiók úgy tűnik, összekapcsolja az ukrán és a magyar közösségimédia-hálózatokat, ami akár alátámaszthatja a magyar kormány állítását, miszerint Ukrajnából érkező választási beavatkozás történik Magyarországon. A „Szabadon Magyar” fióknak szokatlanul nagy követőtábora van Szerbiában, ami rendhagyó jelenség, és arra utalhat, hogy kapcsolatban állhat ottani politikai aktivistákkal.

Ezután azt vizsgáljuk meg, hogy ezek a fiókok kiket követnek.

A magyar választási térben legaktívabb fiók, „Pete”, úgy tűnik, inkább ukrán fiókok követésében érdekelt, mint magyarokéban. Ez ismét felveti a kérdést, hogy vajon egy olyan fiókról van-e szó, amely tudatosan kapcsolja össze a magyar felhasználókat ukrán fiókokkal. A „Szabadon Magyar” sok magyar és ukrán fiókot követ. Figyelemre méltó azonban, hogy nem követ sok szerb fiókot, annak ellenére, hogy jelentős szerb követőtáborral rendelkezik. Úgy tűnik, a szerb–magyar hatás inkább Szerbia felől áramlik Magyarország felé, és nem fordítva. A „FridayFella” inkább grúz és ukrán fiókokat követ, mint magyarokat. Bár nem tartozik a legjelentősebb fiókok közé, kétségtelenül ez tűnik a legszokatlanabbnak. Végül a „NAFO Hungary” továbbra is a leginkább „organikusan” magyar jellegűnek tűnő az anonim befolyásoló fiókok közül, bár ez a fiók is sok ukrán fiókot követ. Ez ismét ironikus, tekintve, hogy éppen ez az a fiók, amely a leginkább hangsúlyozza, hogy egy külföldi ügyhöz kapcsolódik.

Külföldi információmanipulációhoz és beavatkozáshoz köthető tematikák és hálózatok

Ezután azt vizsgáljuk meg, hogy ezek a fiókok miről posztolnak, összevetve azzal, hogy az organikus ellenzéki fiókok milyen témákat tárgyalnak. Panyi Szabolcs és „Pete” tevékenységét fogjuk összehasonlítani.

A nyelvezet teljesen eltérő. „Pete” fiókja elsősorban troll- vagy sértegető (abuzív) fióknak tűnik. Bár időnként érdemi elemzéseket is közzétesz a magyar politikáról, a tartalom nagy részét nem ez teszi ki. A posztjainak többsége kifejezetten sértegető jellegű. Ez a fiók erősen összekapcsolja a magyar és az ukrán közösségimédia-hálózatokat, ami komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, milyen típusú diskurzust hoz be a magyar politikai térbe. „Pete” emellett rendszeresen foglalkozik Oroszországgal kapcsolatos témákkal, valamint Ukrajna támogatásával. Ezzel szemben Panyi valóban a magyar politikáról folytat érdemi párbeszédet. Az ő fiókja tartalmainak nagy része a magyar politikával kapcsolatos érdemi diskurzus.

A két fiók által tárgyalt témák összevetése alapján világosan látszik, hogy alapvetően két különböző típusú fiókról van szó. Végül azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora az átfedés ezeknek a fiókoknak a hálózatai között.

Itt azt látjuk, hogy a 2026-os magyar választásról kommentáló anonim fiókok erősen kapcsolódnak egymáshoz, ugyanakkor kevésbé kapcsolódnak az organikus ellenzéki fiókokhoz. Ez egy viszonylag zárt ökoszisztémára utal. Ez összhangban áll azzal a megfigyeléssel, hogy e fiókok követési és követői mintázata alapvetően eltér az organikus magyar fiókokétól.

Következtetés

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy Külföldi információmanipuláció és beavatkozás zajlik a 2026-os magyar választást övező információs térben. Amikor összehasonlítjuk az olyan régóta működő X-fiókokat, mint a @panyiszabolcs és a @KMediaEng, azokkal a nemrég megjelent fiókokkal, amelyek aktívan kommentálják a választást – például @splendid_pete, @SzabadonMagyar, @fridayfella1 és @NAFO_Hungary –, azt látjuk, hogy az utóbbiak aránytalanul nagy mértékben fókuszálnak a gyűlöletkeltésre és a sértegetésre, valamint a magyar felhasználókat külföldi fiókokhoz kapcsolják – különösen ukrán, de bizonyos mértékben szerb és grúz fiókokhoz is.

Ez magyarázatot ad arra, hogy a magyar kormányzati szereplők miért hívták fel ilyen határozottan a figyelmet a választás befolyásolására irányuló feltételezett törekvésekre.

Végjegyzetek

[1] Justin Spike, „Hungary’s Orbán Accuses Ukraine of Election Interference and Summons Ambassador,” Associated Press, 2026. január 26., https://apnews.com/article/hungary-ukraine-orban-summons-ambassador-election-russia-6d157340d5b3f6fd74a2173230979629.

[2] Szijjártó Péter, „Ilyen durva külföldi titkosszolgálati beavatkozás soha nem volt a magyar választásba,” Kormány.hu, 2026. március 26., https://kormany.hu/kormanyzat/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/ilyen-durva-kulfoldi-titkosszolgalati-beavatkozas-soha-nem-volt-a-magyar-valasztasba.

[3] European External Action Service (EEAS), 4th EEAS Report on Foreign Information Manipulation and Interference Threats: Dismantling the FIMI House of Cards (2026 március), https://www.eeas.europa.eu/sites/default/files/2026/documents/EEAS%204th%20Threat%20Report_web%20version_1.pdf.

[4] David Hevey, „Network Analysis: A Brief Overview and Tutorial,” Health Psychology and Behavioral Medicine 6, no. 1 (2018): 301–328, https://doi.org/10.1080/21642850.2018.1521283.