Jó szomszédság: török áldás? A Balkáni Békeplatform szerepe a nyugat-balkáni államok kapcsolatainak alakításában

A tanulmány a 2025-ben Törökország kezdeményezésére létrehozott Balkáni Békeplatform – egy új multilaterális formátum – szerepét vizsgálja a nyugat-balkáni államok kapcsolatainak alakulásában, tágabb regionális és geopolitikai kontextusba ágyazva a török balkáni politikát.

A kutatás rámutat, hogy a Balkáni Békeplatform a meglévő euroatlanti és regionális kezdeményezéseket nem kiváltani, hanem kiegészíteni hivatott fórumként jelent meg, amely a nyugat-balkáni államok közötti párbeszéd intézményesítését és a regionális feszültségek kezelését célozza. Az értelmezése azonban nem egyöntetű: míg a török narratíva a platform stabilizációs funkcióját hangsúlyozza Ankara facilitálásával, addig a kritikai megközelítések Törökország befolyásnövelési és geopolitikai pozícióépítési törekvéseit emelik ki, különösen az Európai Unió bővítési folyamatának lassulása fényében.

A szerző következtetése szerint a platform a jelenlegi formájában kísérleti, alacsony intézményesültségű diplomáciai mechanizmus, amelynek hosszú távú hatása a regionális együttműködési architektúrára egyelőre bizonytalan. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy újabb elemmel bővíti a Nyugat-Balkánon egymással párhuzamosan működő, részben versengő regionális együttműködési keretek rendszerét, miközben tükrözi a térségben zajló geopolitikai és normatív versengés fokozódását.

Töltse le a teljes elemzést itt!

PDF Letöltése

Törökország kapcsolata a balkáni országokkal

Egy magyar közmondás – amely a történelmi tapasztalatokra tekintettel a Nyugat-Balkánra nézve is releváns – a „török átok” kifejezéssel utal a rossz szomszédsági viszonyokra. Napjainkra azonban Törökország külpolitikája jelentős átalakuláson ment keresztül: Ankara egyre inkább a regionális együttműködés és stabilitás előmozdítójaként igyekszik pozícionálni magát a Balkánon. Ennek megfelelően a kiegyensúlyozott kétoldalú kapcsolatok építésére, illetve fenntartására irányuló törekvéseivel párhuzamosan aktívan részt vesz olyan multilaterális kezdeményezésekben is, amelyek deklaráltan e célok előmozdítását szolgálják.

Csatlakozott például az 1996-ban indult Délkelet-európai Együttműködési Folyamathoz (South-East European Cooperation Process – SEECP), amelynek keretében 13 ország működik együtt, köztük a nyugat-balkáni hatok.[1] A NATO koszovói missziójában (Kosovo Force – KFOR) már annak 1999-es indulása óta folyamatos a török katonai jelenlét. Ankara erősödő koszovói szerepvállalását jelzi, hogy Özkan Ulutaş török tábornok a 2023 októberétől 2024 októberéig tartó első török parancsnoki évet követően 2025 őszén újabb egyéves megbízást kapott a misszió vezetésére. Az Európai Unió bosznia-hercegovinai EUFOR Althea missziójában szintén a 2004-es kezdetektől szerepet vállal Törökország.[2]

Ebbe a sorba illeszkednek azok a 2009-2010-ben török kezdeményezésre indult háromoldalú együttműködések is, amelyek Bosznia-Hercegovina szomszédsági problémáinak rendezését hivatottak segíteni Szerbiával, illetve Horvátországgal. Ennek konkrét eredménye például az épülő Belgrád–Szarajevó autópálya, amelyről a Törökország–Bosznia-Hercegovina–Szerbia háromoldalú mechanizmus keretében született megállapodás.

E két háromoldalú együttműködés kiterjesztéseként értékelhető a 2025-ben Ankara által kezdeményezett Balkáni Békeplatform, egy új párbeszéd- és együttműködési mechanizmus, amely a hat nyugat-balkáni ország kapcsolatainak fejlesztését tűzte ki célul. A platform rendszeres külügyminiszteri szintű találkozókat irányoz elő, amelyek hosszabb távon akár állami vezetői szintre is emelkedhetnek.[3]

Összességében tehát Törökország nyugat-balkáni jelenléte több léptékben – bilaterális, trilaterális és multilaterális formátumokban –, illetve több egymást kiegészítő dimenzióban – köztük politikai, biztonságpolitikai, gazdasági területen – valósul meg.

Találkozók a Balkáni Békeplatform keretében

A Balkáni Békeplatform indulását a török külügyminisztérium mindössze egy nappal az első ülés előtt jelentette be,[4] a kezdeményezés előkészítése pedig – a diplomáciai gyakorlatnak megfelelően – nem kapott széles nyilvánosságot. A Nyugat-Balkán számos nyitott kérdésére is tekintettel, Ankara vélhetően már egy „kész”, működőképes platformmal kívánt a nemzetközi színtérre lépni.

Napjainkig három találkozó valósult meg, minden esetben külügyminiszteri szinten. Az első összejövetelt 2025. július 26-án tartották, Isztambulban. A helyszínválasztással Törökország szimbolikusan arra utalhatott, hogy földrajzilag és történelmileg is a Balkán része, nem pedig egy külső közvetítő.[5] A vendéglátó Hakan Fidan török külügyminiszteren kívül jelen voltak Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia külügyminiszterei és Albánia külügyminiszter-helyettese, míg Koszovó – a folyamatban lévő belpolitikai válságra tekintettel – nagyköveti szinten képviseltette magát.[6] A török külügyminiszter az esemény margóján kétoldalú találkozókon is részt vett bosznia-hercegovinai, szerb és montenegrói kollégáival.[7] Az első üléshez kapcsolódóan nem áll rendelkezésre zárókommüniké. A találkozó eredményeit elsősorban a résztvevő felek nyilatkozatai rögzítették, amelyek a párbeszéd és a regionális együttműködés erősítésének szándékát hangsúlyozták.

A második találkozóra 2026. január 23-án került sor, ugyancsak Isztambulban. A nyilvánosan elérhető információk alapján ez az ülés szintén nem eredményezett közös zárónyilatkozatot vagy kötelező erejű megállapodást, leginkább a platform működésének folytatását, intézményesítését, illetve a korábbi tematika továbbvitelét szolgálta. Hakan Fidan ez alkalommal mind a hat nyugat-balkáni ország külügyminiszterével sort kerített kétoldalú találkozókra.[8] A résztvevő külügyminiszterek közösségi médiában közzétett nyilatkozatait vizsgálva feltűnő, hogy azok a közös narratívát visszhangozzák, összehangolt bejegyzéseik hangsúlyozzák a párbeszéd fontosságát, és ezáltal erősítik a platform legitimitását.[9]

A harmadik találkozót 2026. április 18-án, az ötödik Antalya Diplomáciai Fórummal egybekötve, annak második napján rendezték meg.[10] (A dél-törökországi városban első alkalommal még Mevlüt Çavuşoğlu külügyminisztersége idején, 2021 júniusában került sor erre a magas szintű találkozóra, amely a COVID-19 pandémia közepette az egyik első és legnagyobb nemzetközi diplomáciai eseménynek számított. Célja a globális politikai, gazdasági és biztonsági kérdések megvitatása és a nemzetközi párbeszéd erősítése volt, a konfliktusok békés rendezésének elősegítése, illetve a regionális és globális együttműködés fejlesztése érdekében.)[11] A Balkáni Békeplatform harmadik ülésével kapcsolatban rendkívül kevés információ érhető el. Az Antalya Diplomáciai Fórummal való időbeli és térbeli összekapcsolása azonban önmagában üzenetértékű. Amellett ugyanis, hogy a nagyszabású globális diplomáciai eseményre rákapcsolódva vélhetően költségtakarékosan megoldható volt a láthatóság növelése, ez a megoldás hozzájárulhatott ahhoz is, hogy a Balkán regionális kérdései szélesebb, európai biztonságpolitikai keretben jelenjenek meg, és ezzel együtt Törökország globális diplomáciai hub-szerepe is erősödjön.

Deklarált célok és kritikák

A Balkáni Békeplatform létrehozásával Törökország deklaráltan a békefolyamatok előmozdítása iránti elkötelezettségét kívánta demonstrálni a nyugat-balkáni régióban, a meglévő nemzetközi kereteket kiegészítve, nem pedig kiváltva azokat. A kezdeményezés évében a Bosznia-Hercegovinában felerősödött szeparatista retorika, valamint Koszovóban a belpolitikai patthelyzet nyomán kiújult etnikai feszültségek különösen alátámasztották egy minden regionális szereplő felé nyitott diplomáciai fórum létjogosultságát. A török narratíva hangsúlyozza, hogy kiemelt jelentőséggel bír Szerbia részvétele a formátumban, mivel Belgrád döntései meghatározóak a regionális stabilitás szempontjából. Ezzel együtt a szerb külpolitika pragmatikusabbá válását feltételezi, abból kiindulva, hogy Szerbia stabilitása és jóléte is egyre inkább összefonódik szomszédaival.[12] A jelenlegi török–szerb kapcsolatokat jól jellemzi, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök Törökországot rendkívül fontos partnerként, Recep Tayyip Erdoğan török elnököt pedig regionális, sőt globális szinten is jelentős vezetőként tartja számon.[13]

A platform második ülésén a török elnök személyesen is jelen volt és a szolidaritás, a párbeszéd és a kölcsönös megértés szükségességét hangsúlyozta a globális és regionális kihívások fényében. A tárgyalt témák – határbiztonság, gazdasági integráció, energiaügyi együttműködés és az Európai Unióval fenntartott kapcsolatok – a régió stabilitását és összekapcsoltságát erősítő közös célokat tükrözték.

A török retorika ezzel együtt következetesen hangsúlyozza a regionális felelősségvállalás elvét, vagyis, hogy a térség békéjét és fejlődését elsősorban maguknak az érintett államoknak kell alakítaniuk, Ankara ebben elsősorban csak facilitátori szerepet vállalhat. E megközelítés gyakorlati példájaként jelennek meg az infrastrukturális projektek, amelyek a gazdasági összekapcsoltság erősítésén keresztül közvetetten a politikai feszültségek mérséklését is szolgálhatják.[14]

Külső nézőpontból szemlélve a török kezdeményezést az örmény Kevork Yacoubian és más elemzők ugyanakkor amellett érvelnek, hogy Ankara a Balkáni Békeplatformmal azt a diplomáciai vákuumot próbálja kitölteni, amely az Európai Unió és más aktorok visszafogottabb szerepvállalása miatt alakult ki. A korábban – például a 2020-as nagorno-karabahi konfliktus során – tapasztalt diplomáciai hitelességvesztést, illetve a török–örmény normalizáció elakadását követően ez lehetőséget teremt Törökország számára közvetítői képességeinek demonstrálására.[15] Eszerint a Balkáni Békeplatform egyszerre értelmezhető valódi közvetítési kísérletként és befolyásnövelési eszközként is.

Hasonló érdekek természetesen a nyugat-balkáni államok közötti együttműködéseket ösztönző egyéb kezdeményezések mögött is megfigyelhetők: így például a 2014-ben indult Berlini Folyamat esetében egyes értelmezések Németország regionális napirendformáló szerepének erősítését hangsúlyozzák,[16] míg a Nyílt Balkán kezdeményezést sokan Szerbia saját regionális dominanciájának megerősítésére irányuló kísérleteként értelmezték.[17] A Balkáni Békeplatform ennek megfelelően egy olyan eszközként is szolgálhat, amelyen keresztül Törökország strukturálni és intézményesíteni próbálja a saját, Nyugat-Balkánhoz fűződő stratégiai érdekeit[18] – amelyek azonban sok esetben nincsenek teljes összhangban az EU törekvéseivel. Például: míg Erdoğan politikája alapvetően személyes kapcsolatokra és rugalmas, informális megállapodásokra épít, addig az EU intézményes, szabályalapú keretekben gondolkodik; Ankara gyors és látványos befolyásszerzésre törekszik, szemben az EU lassú, feltételekhez kötött integrációs folyamatával; Ankara identitásalapú – kulturális és vallási – kötődéseket is mozgósít, míg az EU normatív és szabályalapú integrációs modellt működtet stb.[19] Különös pikantériája a helyzetnek, hogy Törökország egyébként formálisan ma is EU-tagjelölt, bár 2018 óta az EU hivatalosan is azt kommunikálja, hogy a csatlakozási tárgyalások „gyakorlatilag befagytak”.[20]

Ennek megfelelően létezik olyan interpretáció is, amely szerint a török kezdeményezésű platform létrehozása geopolitikai eszközként is értelmezhető, amelynek célja Törökország befolyásának növelése és a nyugat-balkáni térség EU-tól való távolodásának elősegítése. A török narratíva azonban ezt tagadja, sőt, hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés egy kiegészítő és támogató mechanizmus, amely ösztönözheti a térség országainak együttműködését az EU-val, például olyan projektekkel, amelyek elősegítik az uniós kritériumoknak való megfelelést. A platform eszerint egyszerre szolgálja a részt vevő államok nemzeti érdekeit és a közös stratégiai célját, az EU-integrációt.

Egy részről tehát Ankara szerepvállalása elméletileg ellensúlyozhatja az EU időnkénti politikai ingadozásait a régióval kapcsolatban. Másrészt azonban Ankarának számolnia kell azzal, hogy Brüsszel szemszögéből egy ilyen, EU-tól független kezdeményezés gyanakvást kelthet,[21] hasonlóan a Nyílt Balkán kezdeményezéshez – amelynek működése Tirana 2023-as kihátrálásával gyakorlatilag leállt, miután javultak Albánia EU-csatlakozási kilátásai.[22]

Záró megállapítások

A Balkáni Békeplatform a nyugat-balkáni térségben zajló geopolitikai és normatív versengés egy új, még formálódó kifejeződéseként értelmezhető, amely egyszerre tükrözi Törökország regionális befolyásnövelési törekvéseit és az Európai Unió bővítési politikájának korlátait. A kezdeményezés jelenlegi formájában egy kísérleti jellegű, alacsony transzparenciájú és korlátozott láthatóságú diplomáciai formátum, amelynek hosszú távú hatása és intézményi beágyazottsága még nyitott kérdés.

Török értelmezésben a Balkáni Békeplatform elsősorban stabilizációs eszköz, amely a regionális konfliktusok kezelését az érintett államok közötti párbeszéd erősítésén keresztül kívánja előmozdítani, Törökország facilitálásával. Ebben a narratívában Ankara az EU mellett nem rivális, hanem kiegészítő szereplőként jelenik meg, amely a meglévő euroatlanti kereteket nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni kívánja. Ezzel szemben a kritikai megközelítések a kezdeményezést egy tágabb geopolitikai térben értelmezik, ahol a regionális és nemzetközi aktorok egymással párhuzamosan, illetve versengő módon kísérlik meg befolyásuk intézményesítését.

A Nyugat-Balkán sajátossága, hogy a térségben több, egymást részben átfedő regionális együttműködési keret is jelen van, amelyek eltérő logikák mentén működnek. Ebben a sokszereplős környezetben a Balkáni Békeplatform jelentősége jelenleg inkább csak potenciális: egy olyan diplomáciai kísérlet, amely a regionális együttműködés új formáit tesztelheti.

A kezdeményezés értelmezését tovább árnyalja az Európai Uniós „bővítési fáradtság” – vagyis az a jelenség, amely az Európai Unió bővítéspolitikájának politikai, intézményi és társadalmi támogatottságában megfigyelhető lassulást, valamint az új tagjelöltek integrációjával szembeni növekvő óvatosságot írja le. Ezzel összefüggésben a Balkáni Békeplatform valóban értelmezhető akár kiegészítő diplomáciai csatornaként is, ugyanakkor fennáll annak kockázata is, hogy a meglévő euroatlanti integrációs keretek alternatívájaként jelenik meg.

A Nyugat-Balkánon az elmúlt bő másfél évtizedben jellemző török aktivitásnövekedést egyes elemzők fenyegető befolyásépítésként értelmezik, míg mások szerint az előbbiek túlértékelik Ankara diplomáciai manővereinek súlyát. Mindenesetre a fokozódó jelenlét Törökország részéről kényes egyensúlyozást igényel, mivel a részrehajlás percepciója időről időre feszültségeket generál. Emiatt nem egy esetben alakultak ki epizodikus diplomáciai súrlódások Törökország és nyugat-balkáni partnerei között:[23] Erdoğan egy 2013-as beszédét például Szerbia Koszovó iránti túlzott elköteleződésként értelmezte,[24] 2021-ben pedig abból adódott feszültség, hogy Ankara bizonyos nemzetközi kérdésekben nem támogatta kellő egyértelműséggel a bosnyák álláspontokat.[25] Ezek az epizódok rámutatnak arra, hogy a török balkáni politika nem lineáris, hanem folyamatosan finomhangolt, kontextusfüggő diplomáciai egyensúlyozást igényel.

Ennek megfelelően a Balkáni Békeplatform jelentősége nem önmagában, hanem ebben az összetett és időnként feszültségekkel terhelt kapcsolatrendszerben ragadható meg. Végső soron a kezdeményezés egy nyitott végű folyamat egyik tényezője, amelyben az Európai Unió és más aktorok egymással hol párhuzamosan, hol kölcsönhatásban, versengő vagy együttműködő módon formálják a Nyugat-Balkán politikai architektúráját.

Végjegyzetek

[1] „About SEECP”, Sofia Chairmanship in Office, hozzáférés: 2026. április 26., https://www.seecp.info/about-seecp .

[2] Mehmet Sah Yilmaz, „Turkish foreign minister to host Balkan Peace Platform meeting at Antalya Diplomacy Forum”, Anadolu Agency, 2026. április 18., https://aa.com.tr/en/turkiye/turkish-foreign-minister-to-host-balkan-peace-platform-meeting-at-antalya-diplomacy-forum/3910377 .

[3] Mehmet Uğur Ekinci, „A New Cooperation Initiative by Türkiye in the Balkans: Balkan Peace Platform”, SETA Perspective, 79. sz. (2025), https://media.setav.org/en/file/2025/08/a-new-cooperation-initiative-by-turkiye-in-the-balkans-balkan-peace-platform.pdf .

[4] „No: 160, 25 July 2025, Regarding the Balkans Peace Platform Foreign Ministers’ Meeting”, Republic of Türkiye Ministry of Foreign Affairs”, 2025. július 15., https://www.mfa.gov.tr/no_-160_-balkan-baris-platformu-disisleri-bakanlari-toplantisi-hk.en.mfa .

[5] Teoman Ertuğrul Tulun, „Türkiye–Serbia Rapprochement and the Balkan Peace Platform: Testing Balancing Role”, Center for Eurasian Studies, 2026. február 24., https://avim.org.tr/en/Yorum/Turkiye-Serbia-Rapprochement-and-the-Balkan-Peace-Platform-Testing-Balancing-Role .

[6] Mehmet Uğur Ekinci, „A New Cooperation Initiative by Türkiye in the Balkans: Balkan Peace Platform”, SETA Perspective, 79. sz. (2025), https://media.setav.org/en/file/2025/08/a-new-cooperation-initiative-by-turkiye-in-the-balkans-balkan-peace-platform.pdf .

[7] „Turkish FM Fidan meets with Balkan counterparts in Istanbul”, Anadolu Agency, 2025. július 26., https://www.anews.com.tr/world/2025/07/26/turkish-fm-fidan-meets-with-balkan-counterparts-in-istanbul .

[8] „The Second Foreign Ministers’ Meeting of the Balkans Peace Platform, 23 January 2026, İstanbul”, Republic of Türkiye Ministry of Foreign Affairs, 2026. február 22., https://www.mfa.gov.tr/balkan-baris-platformu-ikinci-disisleri-bakanlari-toplantisi-23-ocak-2026-istanbul.en.mfa .

[9] Büşra Bağdat Okursoy: „Balkans Peace Platform: Türkiye’s path to bridge regional divides”, Daily Sabah, 2026. február 2., https://www.dailysabah.com/opinion/op-ed/balkans-peace-platform-turkiyes-path-to-bridge-regional-divides .

[10] Republic of Türkiye Ministry of Foreign Affairs, „ Minister of Foreign Affairs Hakan Fidan hosted the Third Foreign Ministers’ Meeting of the Balkans Peace Platform, on the margins of the Fifth Antalya Diplomacy Forum”, Facebook, 2026. április 18., https://www.facebook.com/MFATurkiye/posts/minister-of-foreign-affairs-hakan-fidan-hosted-the-third-foreign-ministers-meeti/1372712444898199/ .

[11] „Antalya Diplomacy Forum, 18–20 June 2021”, Republic of Türkiye Ministry of Foreign Affairs, 2021. június 18., https://www.mfa.gov.tr/antalya-diplomasi-forumu-18-20-haziran-2021.el.mfa .

[12] Büşra Bağdat Okursoy: „Balkans Peace Platform: Türkiye’s path to bridge regional divides”, Daily Sabah, 2026. február 2., https://www.dailysabah.com/opinion/op-ed/balkans-peace-platform-turkiyes-path-to-bridge-regional-divides .

[13] Teoman Ertuğrul Tulun, „Türkiye–Serbia Rapprochement and the Balkan Peace Platform: Testing Balancing Role”, Center for Eurasian Studies, 2026. február 24., https://avim.org.tr/en/Yorum/Turkiye-Serbia-Rapprochement-and-the-Balkan-Peace-Platform-Testing-Balancing-Role .

[14] Büşra Bağdat Okursoy: „Balkans Peace Platform: Türkiye’s path to bridge regional divides”, Daily Sabah, 2026. február 2., https://www.dailysabah.com/opinion/op-ed/balkans-peace-platform-turkiyes-path-to-bridge-regional-divides .

[15] Kevork Yacoubian, „Filling the Vacuum: Türkiye and the Balkan Peace Platform”, The Armenian Weekly, 2026. február 12. https://armenianweekly.com/2026/02/12/filling-the-vacuum-turkiye-and-the-balkan-peace-platform/ .

[16] Branimir Jovanovic és Mario Holzner, „The Berlin Process for the Western Balkans: Four Recommendations to Achieve Progress”, Federal Academy for Security Policy, 2022. október, https://www.baks.bund.de/en/node/2490 .

[17] Edward P. Joseph, „Open Balkan(s) is Not Just Unwise. It’s Dangerous”, Balkaninsight, 2022. június 15., https://balkaninsight.com/2022/06/15/open-balkans-is-not-just-unwise-its-dangerous/bi/ .

[18] Büşra Bağdat Okursoy: „Balkans Peace Platform: Türkiye’s path to bridge regional divides”, Daily Sabah, 2026. február 2., https://www.dailysabah.com/opinion/op-ed/balkans-peace-platform-turkiyes-path-to-bridge-regional-divides .

[19] Aslı Aydıntaşbaşhttps, „From myth to reality: How to understand Turkey’s role in the Western Balkans”, Eurpoean Council on Foreign Relations, 2019. március 13., https://ecfr.eu/publication/from_myth_to_reality_how_to_understand_turkeys_role_in_the_western_balkans/ .

[20] „Türkiye”, European Council, hozzáférés: 2026. április 28., https://www.consilium.europa.eu/en/policies/turkiye/ .

[21] Mehmet Uğur Ekinci, „A New Cooperation Initiative by Türkiye in the Balkans: Balkan Peace Platform”, SETA Perspective, 79. sz. (2025), https://media.setav.org/en/file/2025/08/a-new-cooperation-initiative-by-turkiye-in-the-balkans-balkan-peace-platform.pdf .

[22] Fjori Sinoruka, „Put to Bed by Albania, ‘Open Balkan’ Had Long Flattered to Deceive”, Balkaninsight, 2023. július 14., https://balkaninsight.com/2023/07/14/put-to-bed-by-albania-open-balkan-had-long-flattered-to-deceive/bi/ .

[23] Egeresi Zoltán és Pénzváltó Nikolett, „Törökország kapcsolata Középés Délkelet-Európával 1989-től 2018-ig”, Védelmi Tanulmányok, 1. sz. (2021), https://jli.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-1506332684763/VT_2021_1_Egeresi%20Z_Penzvalto_N_T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g%20kapcsolata%20K%C3%B6z%C3%A9p%20%C3%A9s%20D%C3%A9lkelet-Eur%C3%B3p%C3%A1val_1989_2018_full.pdf .

[24] „Erdogan ‘Misunderstood’ Over ‘Turkey is Kosovo’ Claim”, Balkaninsight, 2013. október 28., https://balkaninsight.com/2013/10/28/davutoglu-erdogan-s-kosovo-statement-misinterpreted/bi/all-balkan-countries/ .

[25] Hamdi Firat Buyuk, „Turkish Govt Urged to Speak Out about Bosnia’s Political Crisis”, Balkaninsight, 2021. november 4., https://balkaninsight.com/2021/11/04/turkish-govt-urged-to-speak-out-about-bosnias-political-crisis/bi/ .