Győztes van, kormány még egy ideig biztosan nem lesz – a szlovén parlamenti választások értékelése

MKI Nézőpont – Nikowitz-Holló Márton elemzése

Az előzetes várakozásoknak megfelelően, sőt, talán még azon is túlszárnyalva, rendkívül szorosan alakult a március 22-i szlovén parlamenti választás. Az eredmények 99,99%-os feldolgozottsága szerint, míg Robert Golob miniszterelnök baloldali Szabadság Mozgalma (GS) a szavazatok 28,63%-át szerezte meg, ezzel 29 mandátumot bebiztosítva a parlamentben; Janez Janša Szlovén Demokrata Pártja (SDS) a voksok 27,95%-át zsebelte be, amely mandátumra váltva 28 országgyűlési helyet jelent a vezető jobbközép párt számára. A számadatokat elemezve tisztán látható, hogy a mérleg nyelve – a korábban kis mértékű, de Janša győzelmét prognosztizáló közvéleménykutatások eredményeivel ellentétben – végül Golob felé dőlt, de a különbség valóban minimális volt a két vezető jobb- és baloldali párt között. A 0,7%-os szavazatkülönbség a gyakorlatban kb. 7 900 voksot jelent. Beszédes adat, hogy a 69,45%-os, magasnak tekinthető részvétel mellett (ez azt jelenti, hogy 1 177 191 választópolgár járult az urnákhoz) a szlovén Központi Választási Bizottság hivatalos adatai szerint 10 631 érvénytelen szavazatot detektáltak, azaz csak ezek megfordíthatták volna a választások végkimenetelét.[1] Nem meglepő tehát Janša kijelentése a választások estéjén, miszerint az SDS – élve a gyanúperrel, hogy a szavazatok számlálásánál visszaélések történhettek – a voksok teljes körű újraszámlálását fogja kezdeményezni. Ugyan Golob, március 22-én este pártja választási eseményén nyilvánosan bejelentette győzelmét, azt maga is azonnal elismerte, hogy a kormányalakítás nehézkes folyamatnak ígérkezik.[2] A választás végkifejletét nagy mértékben befolyásolhatta, hogy Golob az utolsó napokban sikeresen mozgósított, helyi számítások szerint mintegy 5%-kal növelve a részvételi arányt, és ezeknek a választóknak a többsége a GS-re adta le voksát. Ezzel együtt kijelenthető, hogy Janša nem veszített támogatókat, mivel az SDS-re adott 326 036 szavazat történelmi rekordnak számít.

A külföldön élő szlovénok által leadott – becslések szerint – mintegy 14 000 szavazatot eddig nem számlálták meg (ennek végső határideje április 7., de a sajtóban megjelent információk szerint várhatóan március 30-án megtörténik).[3] A nagypártok közti szűk különbséget, és azt a tényt figyelembe véve, hogy a diaszpórában élők többsége jobboldali szavazó, ezen voksok akár még érdemben befolyásolhatják a választási végeredményt is.

Töltse le a teljes elemzést itt!

PDF Letöltése

Királycsinálók főszerepben: lesz-e kormánya Szlovéniának

Mivel a választási eredmények kapcsán egy dolog egyértelmű, miszerint sem a GS, sem az SDS nem lenne képes egyedül kormányt alakítani, az elkövetkező időszakot a koalíciós kormányalakítási tárgyalások fogják meghatározni, amelyben értelemszerűen kiemelet szerep fog jutni a parlamentbe jutott kisebb pártoknak, különösen két új, frissen az országgyűlésbe került formációnak, az Anže Logar vezette Demokratáknak, illetve a Zoran Stevanović fémjelezte Resni.ca-nak, melyek a „királycsináló” szerepét tölthetik be. Elvi síkon a magyar vagy a szlovén kisebbség képviselője is válhatna „királycsinálóvá”, ennek alkotmányos akadálya nincs, ellenben a „szokásjog” azt diktálja, hogy ők csak akkor szavazzák meg az új kormány megalakulását, ha az nélkülük is rendelkezik a szükséges többségi szavazatokkal.

Összesen hét politikai formáció lépte át az 5%-os parlamentbe jutási küszöböt, azaz a mandátumok erősen megoszlanak.[4] Ennek tekintetében a sorrend a következő:

A kormányalakítási nehézségeket jól szemlélteti, hogy míg a GS természetes szövetségeseivel, a Szociáldemokratákkal és a Levica-Vesnával együtt összesen 40; az SDS a vele egy platformon álló NSi-SLS-Fokus választási koalícióval közösen is csak 37 mandátumot tudhat magáénak. A helyzetet tovább árnyalja, hogy Robert Golob a választások estéjén, győzelme bejelentésekor határozottan kiemelte, bármely párttal nyitott a koalíciós egyeztetésekre, kivéve Janša SDS-ét, azaz kizárta a jobb- és baloldal közös, nagykoalíciós kormányzásának lehetőségét. Fontos leszögezni, hogy a 90 fős szlovén parlamentben a kormányalakításhoz legalább 46 képviselő támogatását szükséges maga mögött tudnia a miniszterelnök-aspiránsnak ahhoz, hogy a legminimálisabb többséggel, de kormányt tudjon alakítani. Nataša Pirc Musar köztársasági elnök kormányalakításra csak azt a politikust hajlandó felkérni, aki bizonyítani tudja számára, hogy rendelkezik az ahhoz szükséges biztos támogatással.

A fentebbiekben vázolt helyzet fényében egyértelműen felértékelődik – a korábban mintegy két évtizeden át Janša párttársaként politizáló, az SDS-ből másfél éve kivált – Anže Logar és Demokraták pártja; illetve a Covid-19 járvány idején oltás- és korlátozó intézkedések elleni nézeteiről nevezetes mozgalomból szélsőjobboldali párttá avanzsáló Resni.ca. Utóbbi parlamentbe való bejutása meglepetésként érte Szlovéniát. Jellemző, hogy kampányuk főként a közösségi médiában zajlott, ahol néhány jól futó influencer révén képesek voltak elsősorban, a fiatal választók megfelelő tömegeinek befolyásolására a parlamenti küszöbhöz szükséges szavazatok bebiztosítása érdekében.

A „királycsinálók” potenciális koalíciós részvétele egyelőre soktényezős, és erősen bizonytalan képlet. Alapvető kérdésként vetődik fel, hogy ki az, aki a Resni.ca-val hajlandó közösséget vállalni, és ezzel mekkora politikai kockázatot vállal önmagára, saját megítélésére, jövőbeli támogatottságára nézve. Az egészen biztos, hogy amennyiben Janšanak kormányalakítási ambíciói lennének – valószínűsítve, hogy sem a Szociáldemokratákkal, sem a Levica-Vesnaval nem akarnának együttműködni, ahogy feltehetően igaz ez vice versa is – a szükséges mandátumszám biztosítása érdekében (az SDS – NSi, SLS, Fokus – Demokraták – Resni.ca együttesen 48 széket tudhatna magáénak) nincs más választása, mint megállapodni Logarral és Stevanovićcsal is.

E téren nem sokkal könnyebb a helyzete Robert Golobnak sem, akinek elegendő lenne természetes szövetségesei, a Szociáldemokraták és a Levica-Vesna mellett Anže Logar pártjának bevonása a kormányba, ez esetben viszont a Demokraták baloldallal való koalíciós hajlandósága vet fel kérdéseket. Ebben az játszik majd döntő szerepet, hogy a párt mely jelöltjei jutottak be a parlamentbe. Mivel Logar „centrista jobboldali” formációja egyaránt felszívott baloldali, de Golobbal nem társuló, amint az SDS-től eltávolodó személyeket is, újdonsült képviselői ideológiailag megosztottak, és jelen pillanatban a fő kérdés az, hogy közülük a jobb- vagy a baloldali kötődésűek kerülnek-e túlsúlyba.

A jelenlegi helyzet győztesei a Demokraták és a Resni.ca, mivel olyan alkupozícióban vannak, ami egy alakuló kormányban a pártok súlyánál és megszerzett mandátumainál lényegesen nagyobb mozgásteret és kormányzati befolyást biztosíthat számukra. A kérdés, hogy Golob és Janša mit hajlandók felajánlani nekik, milyen feltételekbe fognak belemenni a kormányalakítás lehetőségéért cserébe. Az SDS leginkább abban érdekelt, hogy Golob elbukja a kormányalakítást, ezzel belpolitikai válságba taszítva az országot, ami (a számítások szerint idén szeptemberben esedékes) előrehozott választásokhoz vezetne. Jelen pillanatban az érzékelhető, hogy míg Golob azonnali tárgyalásokat kezdeményezett a potenciális partnerekkel, Janša egyelőre passzívabb attitűdöt mutat.

Elpuskázott befolyásolás, botrány eredmény nélkül

A szlovén választási kampány hajrájában egy külföldi szállal átszőtt szivárogtatási botrány rázta meg a helyi politikumot. Bár első blikkre úgy tűnhetett, hogy a fejlemények az SDS malmára hajtották a vizet, utólag úgy látszik, hogy – az egyelőre sok szempontból tisztázatlan helyzet – legalább annyit rontott, mint amennyit javított Janša pozícióin.

A kampány végéhez közeledve több, olyan felvétel került nyilvánosságra, amelyen vezető kormánypárti politikusok (többek között Alenka Bratušek infrastrukturális miniszter és Zoran Janković ljubljanai főpolgármester) láthatók és hallhatók, olyan szituációkban, amelyek korrupciós érintettségükre engednek következtetni. A kormány a felvételek nyilvánosságra kerülését követően kijelentette, hogy értékelésük szerint azok elkészítésében az izraeli Black Cube magánhírszerző cég vállalt kiemelt szerepet. Emellett Golob és a vezető baloldali politikusok egyöntetűen tagadták a kormány és szövetségesei ellen felhozott vádakat. A kormányzati média – kihasználva a szlovén társadalom alapvető pro-palesztin álláspontját és Izraellel szembeni ellenérzéseit – azt a narratívát erősítette, hogy a Black Cube vezetői korábban Ljubljanában találkozót folytattak Janez Janšaval (ez nem bizonyított, és Janša maga határozottan tagadja a találkozó tényét), így azt a látszatot keltve, hogy az SDS áll a kormánypártokat lejáratni akaró, titkosszolgálati eszközöket felvonultató akció mögött.

Az, hogy pontosan mi történt, és az egyértelmű, választásokba történő külföldi beavatkozási kísérlet kinek állt érdekében, továbbra sem tiszta. Egyértelműnek tűnik egyébként, hogy az SDS nem nyert az ügyön, de az előzetes közvéleménykutatási adatokból kiindulva Golobék támogatottsága sem csökkent. Feltehetően a biztos pártválasztók politikai preferenciájába vetett bizodalmát az ügy nem tudta megtörni, legfeljebb a bizonytalanok egyes csoportjaira tudott érdemi hatást gyakorolni. Ami a történtek utóéletét illeti, feltehetően még hosszú ideig meghatározó témája lesz a szlovén közbeszédnek. Míg Janša és pártja az általuk korábban is rendszeresen hangoztatott jelentős mértékű kormányzati korrupció „bizonyítottságát” hangsúlyozzák, Golob a kormánya elleni külföldi, titkosszolgálati akcióként értékeli az eseményeket, ennek hatására összeült a Nemzetbiztonsági Tanács, majd kormányzati utasításra a SOVA (Szlovénia polgári titkosszolgálata) is megkezdte az ügy teljes körű kivizsgálását.

Átrajzolt erőviszonyok: stabilizálódó bal-, stagnáló jobboldal

Jelen pillanatban úgy fest, hogy a politikai életbe csak 2022-ben aktívan feltűnő Robert Golob, és az általa fémjelzett Szabadság Mozgalom mára megszilárdította pozícióit, és Szlovénia elsőszámú baloldali erejeként stabilizálódott. Golob 2022-es győzelmét az elemzők jellemzően a Covid-19 járvánnyal és annak társadalmi hatásaival magyarázták, kiemelve, hogy a lakosság a korlátozásokat és nehézségeket az épp akkor hatalmon lévő Janša-kormánnyal társította, ezért mutatkozott kiemelt támogatási hajlandóság az újonnan színre lépő alternatív politikai erő iránt. A 2026-os márciusi választások viszont azt támasztják alá, hogy Golob népszerűsége nem bizonyult „kérészéletűnek”, vele várhatóan az elkövetkező években is, mint az SDS legjelentősebb kihívójával kell számolnia a jobboldali politikusoknak. Külön kiemelendő, hogy Golob az elmúlt négy évben sikeresen egyesítette kormányában a technokrata, a szociáldemokrata, a radikális bal és a zöld eszméket, azaz egységbe tudta kovácsolni a szlovén baloldalt, ami erősíti pozícióját.

Ami Janša és az SDS helyzetét illeti, bár a párt továbbra is megtartotta vezető szerepét a jobboldalon, Anže Logar kiválása érezhetően gyengítette pozícióit. Ugyan egyes felmérések szerint a párt népszerűsége növekedett a fiatal generációk körében, ennek valóságtartalmára vonatkozó messzemenő következtetéseket egyelőre nem lehet levonni. Az tény, hogy a pártnak – politikai irányvonala és elvei megtartása mellett – fiatalítania kellene ahhoz, hogy hosszú távon megtartsa pozícióit, mivel jelenlegi szavazói köre jellemzően az idősebb, konzervatív, vidéki lakosság soraiból kerül ki, a nagyvárosi fiatalokat túlnyomó részt a baloldal tudja „felszívni”. Az NSi, SLS, Fokus választási koalícióként jól működött, szavazóbázisuk fixnek bizonyult, mivel pontosan az előzetes várakozásoknak megfelelő eredményt hozták a választásokon. Támogatóik a konzervatív, katolikus, vidéki lakosság, akik elvi alapon adják le voksukat.

Szlovéniában a kommunista múlt „örökségeként” megjelenő balliberális befolyás fenntartásának eszközeként szolgáló „deep state” szerepe továbbra is kiemelt jelentőségű, amely nagymértékben behálózza a médiát, a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. Ezzel egyidejűleg a baloldali erők propagálásában és álláspontjuk terjesztésében kiemelt szerepet kap a „think tank” szféra is. Ez alapvetően erősíti a baloldali és gyengíti a jobboldali pártok lehetőségeit.

Szlovén paradoxon: konzervatív társadalom, liberális politika; baloldali szavazó, konzervatív értékrend

A szlovén társadalom, más országokra nem jellemző sajátossága, hogy míg a lakosság többsége olyan tradicionális értékekhez ragaszkodik, mint a család szentsége, római katolikus identitása vagy éppen erős nemzettudata, a belpolitika színterén ez nem érvényesül egyértelműen a jobb- és baloldali pártpreferenciákat illetően. Ebben jelentős szerepe van annak a ténynek is, hogy a Szlovén Katolikus Egyház következetesen távol tartja magát a pártpolitikától, így e téren nem gyakorol hatást a hívek politikai nézeteire. A képlet igaz fordítva is, azaz a baloldali szavazók többsége is konzervatív értékrendet képvisel a mindennapokban. Ezt tökéletesen példázza, hogy a szlovén álampolgárok mind a 2012-ben, mind a 2015-ben, az azonos neműek házasságának engedélyezése ügyében tartott népszavazáson jelentős többséggel azzal szemben foglaltak állást. Ennek számadatai egyértelműen alátámasztják, hogy nem kizárólag a politikailag konzervatív jobboldaliak, hanem a baloldalt támogatók jelentős része sem fogadta pozitívan a kezdeményezést, ami bizonyítja a társadalom alapvetően hagyományos értékekhez való ragaszkodását. (Nem mellékes, hogy a társadalmi tiltakozás ellenére 2022-ben – már Robert Golob kormányzása alatt – az alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a házasság egy nő és egy férfi kapcsolatára korlátozódó definícióját, így megnyitva az utat a parlamenti törvénymódosítás előtt, amelynek értelmében Szlovéniában engedélyezték az azonos neműek házasságát, sőt, számukra gyermekek örökbefogadását is.)

Ami a 2026. március 22-i parlamenti választásokat befolyásoló társadalmi hátteret illeti, a baloldalon hagyományosan nagyobb az átjárás az egyes pártok támogatói között, mint a jobboldali struktúrában, ennek köszönhetően jellemzően a mozgósítás is sikeresebb. Emellett a szlovén szavazók körében mindig nagy az újra való fogékonyság, nem ritkán adják le voksukat emocionális alapon, nem feltétlenül egy adott politikai erő mellett elköteleződve, sokkal inkább a másik „garnitúrából” kiábrándulva.

Az aktuális választásokat befolyásoló tényezőket illetően új trend figyelhető meg a fiatal szlovén választópolgárok politikai aktivitása és pártpreferenciájának változása tekintetében. Míg korábban az volt a jellemző, hogy a fiatal felnőttek inkább apolitikus álláspontot képviseltek, a korosztály politikailag aktív tagjai pedig a baloldalt részesítették előnyben, mára ez komoly változáson ment keresztül, azaz a politika iránti nyitottságuk növekedett, és jellemzően a jobbközép erők irányába tolódtak el.[5] A „Youth in Slovenia 2024” kutatás eredményei szerint a 2018-2024 időszakban alapvetően nagymértékben nőtt a fiatalok politikai kérdések iránti érdeklődése, és körükben jelentős jobbra tolódás volt tapasztalható. E téren meghatározó különbség van a férfiak és a nők között, mivel előbbiek fogékonyabbak voltak a nacionalista, soviniszta szólamokra, körükben a szélsőjobboldali eszmék is jelentős népszerűségnek örvendenek, és alapvető jobbratolódásuk megkérdőjelezhetetlen (ezt támasztja alá a Resni.ca párt parlamentbe jutása is); ezzel szemben a nők kevésbé mutatnak fogékonyságot a szélsőségek iránt, így ők inkább a centralista és a liberális pártokat támogatják. Amíg a szélsőjobboldal népszerűsége jelentősen növekedett, ugyanez a szélsőbal helyzetéről nem mondható el. A vizsgált hatéves időszakban a balközép/jobbközép változás a legmeghatározóbb: míg a balközép fiatalok körében mért támogatottsága 14%-kal csökkent, a jobbközépé 13%-kal nőtt. Hasonló arányok tapasztalhatók a szélsőbal/szélsőjobb vonatkozásában is, és emellett, bár kis mértékben, de a centrista erőket támogatók száma is nőtt.[6] Ennek fényében feltételezhető, hogy a Resni.ca elsősorban az SDS-től vonhatott el, a párt politikájánál radikálisabb eszmék iránt fogékony jobboldali szavazókat.

Míg Janez Janša és a jobboldal bázisa alapvetően a vidéki lakosság, Robert Golob támogatottságát kiemelten a városi, értelmiségi köröknek köszönheti. A jelenlegi választás azt mutatta meg, hogy a „harc” elsősorban a legfiatalabb generációért, illetve a 65 év feletti nyugdíjasokért folyik. Ezt bizonyítja az is, hogy a közvéleménykutatások által az SDS javára mért jelentős, 7-8%-os különbség 2025 év végén és 2026 elején, a kormány több szociális, köztük nyugdíjemeléseket is magában foglaló intézkedésének meghozatalát követően kezdett látható mértékben csökkenni.

Összegzés

A választásokat követő 20 napon belül össze kell hívni a parlamentet az alakulóülés megtartása céljából. Ezután 30 napja van az államfőnek, hogy a pártokkal folytatott konzultációt követően kijelöljön valakit miniszterelnök-jelöltnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Robert Golobnak és Janez Janšanak bő egy hónapja van arra, hogy a többi parlamenti párttal tárgyalásokat folytassanak egy potenciális koalíciós kormány megalakíthatósága érdekében. Ennek sikeressége egyelőre erősen kérdéses, ahogy az is, áll-e bármelyik vezető politikusnak valós érdekében az, hogy egy rendkívül törékeny és gyenge felhatalmazással bíró kormányt alakítson, vagy taktikai szempontból jobb döntésnek tartják, ha most nem alakul új politikai vezetés, és a közeljövőben egy előrehozott választáson mérettetik meg magukat ismételten, bízva abban, hogy a mostanitól eltérő eredménnyel képesek lehetnek a kevesebb kompromisszummal járó, és a jelenlegi opcióknál stabilabbnak tűnő kormány megalakítására. Janša érezhetően ezen forgatókönyv mellett tette le a voksát.

Bár „papíron” több, koalíciós kormányalakítási opció is felmerülhet, ezek megvalósulásának esélye különböző okokból, de egyaránt csekély. Ugyan 47 mandátummal bírna egy GS, SD, Levica-Vesna, Resni.ca, két kisebbségi (magyar és olasz) képviselő támogatta kormány, de ez több okból sem tűnik reálisnak. Ugyan Golob a választásokat követően szinte azonnal megkörnyékezte a Resni.ca-t, – amely megüzente, hogy koalíciós együttműködéséért cserébe „csupán” a belügyi, a külügyi, és a pénzügyi tárcára tartana igényt – az SDS-média azzal támadja a pártot, hogy amennyiben belépne Golob mellé kormányozni, kiderülne, hogy ők csak egy kommunista mélyállami projekt. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a Resni.ca a Golob-kormányhoz való csatlakozással elveszítené protestpárt jellegét, márpedig vélhetően fő célja megmaradása ezen formájában a jövőben is. Mindemellett – bár a kisebbségi érdekek alapvetően a mindenkori kormánnyal való korrekt együttműködést kívánják meg – vélhetően a két kisebbségi képviselő, ahogy korábban, úgy ezúttal sem szeretne kormányalakító erővé válni, így nem beavatkozva a szlovén belpolitikai csatározásokba.

Az egyértelműnek tűnik, hogy amint a Levica-Vesna számára „vörös vonal” az SDS-el való kooperáció, az NSi, SLS, Fokus is túl sokat kockáztatna politikailag, ha összeállna a baloldallal, így ezen pártok ellentétes oldali vezető kormánypárthoz való csatlakozásának esélye szinte teljes bizonyossággal kizárható.

A március 22-i választások azt bizonyították, hogy a szlovén társadalom erősen polarizált, de ezzel együtt a politika iránti érdeklődés is jelentős mértékű, a jobb- és baloldal közti erőviszonyok, pedig rendkívül kiegyenlítettek, ami előrevetíti, hogy bármilyen kormány is alakuljon, mindenképpen erős ellenzékkel és „ellenszéllel” kell számolnia az elkövetkező években.

Végjegyzetek

[1] „Izidi glasovanja”, Republika Slovenija Drzavna volilna komisija, hozzáférés: 2026.03.24., https://volitve.dvk-rs.si/dz2026/#/rezultati .

[2] Fatos Bytyci, Daria Sito-Sucic, „Liberal, populist parties tied in Slovenia’s parliamentary vote”, Reuters, 2026.03.23., https://www.reuters.com/world/europe/slovenians-vote-tight-race-between-liberals-populist-right-2026-03-22/ .

[3] Ilayda Cakirtekin, „Slovenia’s ruling party wins tight parliamentary vote, media reports”, Anadolu Agency, 2026.03.23., https://www.aa.com.tr/en/europe/slovenia-s-ruling-party-wins-tight-parliamentary-vote-media-reports/3875373 .

[4] „Izidi glasovanja”, Republika Slovenija Drzavna volilna komisija, hozzáférés: 2026.03.24., https://volitve.dvk-rs.si/dz2026/#/rezultati .

[5] „Slovenia: Young voters shifting to the right ahead of March 22 elections”, Independent Balkan News Agency, 2026.02.10., https://www.ibnaeu.com/en/2026/02/02/slovenia-oi-neoi-psifoforoi-metatopizontai-pros-ta-dexia-enopsei-ton-eklogon-tis-22as-martiou/#:~:text=Slovenia:%20Young%20voters%20shifting%20to%20the%20right,elections%20*%20Newsroom.%20*%202%20February%202026 .

[6] Tibor Rutar, „Youth study Slovenia 2024: politics is back: explaining the recent political re-engagement and rightward drift among Slovene youth: 5 key point on the state of politics among Slovene youth”, Friedrich-Ebert -Stiftung, 2024. Hozzáférés: 2026.02.10., https://collections.fes.de/publikationen/ident/fes/21295 .