Az elemzés azt vizsgálja, hogy Oroszország újabb ázsiai orientációja mit jelent a kontinens nagy gazdasági erőközpontjai – Kína, Japán, Dél-Korea, India és az ASEAN-régió – számára. Oroszország jelenleg sokkal nehezebb helyzetből kezd hozzá ázsiai gazdasági kapcsolatainak építéséhez, mint 2012-ben. Az újabb keleti nyitás valószínűsíthetően most is elsősorban Kínáról fog szólni, ami ugyanakkor leszűkíti Moszkva ázsiai mozgásterét, és hatással lehet más gazdasági erőközpontokkal való viszonyára is. Japán és Dél-Korea számára fontosabb az amerikai biztonsági védőernyő, mint az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatépítés. Az orosz keleti nyitás Kína után India számára kínálja a legtöbb gazdasági lehetőséget, ugyanakkor Kína megerősödött alkupozíciója Oroszországgal szemben Újdelhi céljainak sem felel meg. Az ASEAN-országok érdekei különbözőek, a régió jövőbeni gazdasági teljesítménye szempontjából az orosz kapcsolat általánosságban nem lesz meghatározó. Ázsia gazdasági nagyhatalmainak óvatossága az Oroszországgal való interakciók terén azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok továbbra is meghatározó gazdasági befolyással bír a régióban.
A teljes elemzés itt olvasható!
Találkozz legfrissebb elemzéseinkkel elsőként, és értesülj a legújabb eseményeinkről is!