Tensions in the Andes – Analysis of the Elections in Ecuador and Peru

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. április 26-án online kerekasztal-beszélgetést rendezett, melynek témáját az ecuadori és a perui elnökválasztások adták. Az időbeli és földrajzi közelség miatt a két esemény közös, kontrasztív elemzését az is indokolta, hogy mindkét ország politikai folyamatait nagyban befolyásolta a koronavírus, illetve a lezárások által előidézett gazdasági válság.

A beszélgetés élt az online formátum adta lehetőségekkel, és a meghívott három kutató három különböző országból csatlakozott. Belén Espinel az ecuadori University of the Americas adjunktusa Quitóból jelentkezett, Farid Kahhat, a Pontifical Catholic University of Peru professzora Limából vett részt a hívásban, Szente-Varga Mónika, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense pedig Budapestről kapcsolódott be a kerekasztalba. A beszélgetést Soltész Béla, a Külügyi és Külgazdasági Intézet latin-amerikai témákkal foglalkozó vezető kutatója moderálta.

Szente-Varga Mónika a magyar közönség számára összefoglalta a két ország politikatörténeti fordulópontjait az 1990-es évektől napjainkig, különös tekintettel a perui Alberto Fujimori és az ecuadori Rafael Correa politikai hagyatékára, illetve a két országnak a latin-amerikai régió politikai folyamataiban betöltött szerepére, majd felvázolta Magyarország és a két ország diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak alakulását, a XX. század második felétől a Déli Nyitás eredményeiig.

Belén Espinel az ecuadori elnökválasztás végeredményének ismeretében, de annak előzményeit, így a 2019-es tüntetéseket, a koronavírus pusztítását és az indiánmozgalmak megerősödését is figyelembe véve elemezte az ecuadori politikai helyzetet. Kiemelte, hogy a három legerősebb jelölt közötti dinamikák nehezen tették előrejelezhetővé a folyamatokat, és bár a jobbközép Guillermo Lasso győzött az elnökválasztáson, a törvényhozásban csak elenyésző számú képviselőre támaszkodhat, így mindenképpen kompromisszumkész kormányzásra fog kényszerülni.

Farid Kahhat ehhez sok szempontból hasonló képet vázolt fel, noha a beszélgetés időpontjában Peru még csak a választás első fordulóján volt túl. (Az azóta megtartott második forduló eredménye alátámasztotta Kahhat professzor előrejelzését a rendkívül szoros és polarizált eredményről.) Hangsúlyozta, hogy a perui pártrendszer gyengesége, illetve a korábbi elnökök ellen szinte elkerülhetetlenül felmerülő korrupciós vádak miatt a szavazók körében komoly kiábrándultság tapasztalható, amihez hozzájárul, hogy a második fordulóban választható két opció a politikai spektrum két végpontján helyezkedik el, ami tovább csökkenti a középre húzó szavazók választási kedvét.

A közönség soraiból számos kérdés érkezett. A magyarországi tudományos élet szereplői mellett diplomaták és egyetemi hallgatók is hozzászóltak a beszélgetéshez. A kerekasztal résztvevői egyetértettek, hogy a koronavírus társadalmi és gazdasági hatásai, a választók kiábrándultsága, valamint a megerősödő indián mozgalmak sok esetben a mainstream politikától eltérő dinamikája mindkét ország politikai életébe instabilitást hoztak, amelyet széleskörű konszenzusra építő, óvatos kormányzás tudna csak mérsékelni. Kétséges, hogy a megválasztott új elnökök erre képesek lesznek-e.

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!