Meghívott szakértőinkkel, N. Rózsa Erzsébettel (egyetemi tanár, NKE, tanácsadó, KRTK), Sárközy Miklóssal (egyetemi docens, KGRE) és Szalai Mátéval (ösztöndíjas kutató, Ca’ Foscari Egyetem) az Iráni Iszlám Köztársaság aktuális helyzetéről, problémáiról és kilátásairól beszélgettünk. A téma aktualitását a feszült iráni belpolitikai helyzet és az Irán körüli világpolitikai környezet átalakulása adta. A beszélgetés első felében a legutóbbi, 2022 szeptemberében kezdődött iráni tüntetések hátterét, jellemzőit és hatását jártuk körbe, ezt követően pedig az orosz-ukrán háború iráni vonatkozásairól, valamint az iráni nukleáris kérdés jelenlegi állásáról és annak nemzetközi kezelési lehetőségeiről esett szó.
A legutóbbi országos tüntetések hátterében álló okok kapcsán elsőként szó esett az Iránban zajló mélyreható hosszútávú társadalmi átalakulásról, annak demográfiai és urbanizációs összetevőiről, amely két, egymással szembenálló társadalomfelfogáshoz vezetett a rendszer elitje és a társadalom jelentős része között. A szakértők elmondták, hogyan járult hozzá a szankciós környezet, az atomalku kudarca és a Covid-járvány a jelenlegi mély iráni társadalmi-gazdasági válsághoz, általános társadalmi frusztrációhoz, amely a legutóbbi tüntetések nyomán is megnyilvánult. A legutóbbi tüntetéshullám alkalmával a nők rendszerszintű elnyomása, a hatósági brutalitás és az etnikai-vallási kisebbségek helyzete jelentették azokat a főbb sérelmeket, amelyek kapcsán a tüntetők kifejezték elégedetlenségüket. Bár a tüntetések mára többnyire elhaltak, közel sem tekinthető lezártnak az az átalakulási folyamat, amelyet azok potenciálisan előidéztek. Ha az Iszlám Köztársaság bukása nem is várható, feltételezhető, hogy a rendszer mérsékelt, saját túlélésének szempontjait szem előtt tartó átalakítására sor kerülhet a jövőben.
Az iráni drónok ukrajnai hadszíntéren való bevetése kapcsán a szakértők felhívták arra a figyelmet, hogy az iráni „Keletre tekintés” politikája hosszú előzményekre nyúlik vissza. A jelenlegi szankciós környezetben Irán nyíltan keleti politikát folytat, amelynek lényegi eleme az Oroszországgal és Kínával való gazdasági és politikai kapcsolatok elmélyítése. A dróneladás az évtizedek óta szankciók nyomása alatt működő iráni hadiipar számára elsősorban jó üzletet, bevételi forrást jelent. Emellett Ukrajnára az iráni katonai stratégák tesztpályaként is tekintenek, ahol saját határaiktól távol tudják élesben kipróbálni az ország hadiiparának egyes termékeit. A dróneladás komoly következményekkel járó politikai ára Irán további világpolitikai elszigetelődése, a nukleáris megállapodás (JCPOA) helyreállításának teljes ellehetetlenülése. Azzal, hogy az atomalku lekerült a napirendről, a nukleáris kétértelműség fenntartása jelenthet reális opciót Irán számára. Ez utóbbi azonban közép- és hosszútávon a nukleáris proliferáció veszélyét és a régió további destabilizációját vonhatja maga után.
Képek forrása: Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)