Rózsa Bence és Virrasztó Márton tanulmánya
Versenytárselemzésünk két alanya első látásra szokatlan lehet az olvasó számára. A vizsgálat elvégzése előtt Magyarország és Kuba egyetlen közös tulajdonsága látszólag csak a hasonló méretű népesség volt. A tanulmányunk elkészítése közben, akár politikai, akár gazdasági szempontból közelítettük meg Kubát, sorra a megszokottól eltérő gyakorlatokkal és szabályozásokkal találkoztunk, melyeknek fő oka a kubai politikai irányítás kiterjedtségében volt keresendő. Kutatásunk célja a két ország társadalmi, gazdasági és kereskedelmi összehasonlítása volt a következő szempontok szerint: külgazdasági helyzet értékelése, üzleti és politikai környezet összehasonlítása, ország- és vállalati branding, külgazdaságot támogató intézményrendszer szerepe. Ehhez főként nemzetközi szervezetek adataira, valamint a kubai állami honlapokon hozzáférhető információkra támaszkodtunk – ez utóbbit a szokásosnál kritikusabban kezeltük, tekintettel az állam kiterjedt politikai hatásköreire. Az egyik legfontosabb eredményünk szerint a kubai intézményrendszer és kereskedelem zártsága az ország politikai korlátaiból fakadt, ezzel szemben Magyarország külkereskedelmi nyitottsága sokkal jobban közelített a fejlett, nyugati kapitalista államokéhoz. Kuba rendkívüli zártsága okán a releváns források összegyűjtése kihívást jelentett, így kutatásunkban hozzáadott értéknek számított a kielégítő minőségű és mennyiségű információ összeállítása az országról.