MKI Nézőpont – Nagy Angelina Zsófia elemzése
Ahogyan azt a tiancsini SCO-csúcstalálkozó is megvilágította, Kína sikeresen vezető szerepbe pozícionálta magát a status quo-val elégedetlen országok körében. Ezzel eltérő irányban Japán a „szabályalapú nemzetközi rendet” fenntartani akaró európai országokkal folytat egyre intenzívebb kapcsolatépítést, az ukrajnai háború által pedig egyre inkább integrálódik az európai biztonsági architektúrába. Japán együttműködése a NATO európai országaival Ukrajna támogatása kapcsán figyelemreméltó: a Kijevnek legtöbb támogatást nyújtó ázsia-pacifikus országként még a „tettre készek koalíciójához” is csatlakozott, s a legutóbbi, szeptember 4-i virtuális találkozón való részvételével is azt jelezte, hogy Japán tartósan belefolyna az ukrajnai háborút és jövőbeni újjáépítést illető kérdésekbe és az európai védelmi architektúrába. A háború legfontosabb aspektusa Japán számára azonban elsősorban az európai védelmi piacra való belépés, a japán hadiipari vállalatok fejlődésének lehetősége és a proaktívabb szerepvállalás legitimálása a nemzetközi térben. A NATO-japán együttműködés erősödése az európai országok számára is fontos védelmi iparigazdasági előnyöket hordoz, ugyanakkor a NATO hatáskörén kívül eső konfliktuszónákba való bevonódás kockázatát, a blokkosodási tendenciákat is fokozhatja.
Az elemzés ide kattintva elérhető.