Ázsia biztonságpolitikai helyzete Afganisztántól Észak-Koreáig
2021. október 18-án a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) online kerekasztal-beszélgetést tartott „Ázsia biztonságpolitikai helyzete Afganisztántól Észak-Koreáig” címmel. A moderátor Baranyi Tamás Péter, a KKI stratégiai igazgató-helyettese volt, a beszélgetésen részt vett Wagner Péter, a KKI vezető kutatója, Mezei Tibor, a KKI kutatója, valamint Bartók András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének oktatója. A beszélgetésen megvitatták az afganisztáni helyzetet, a tajvani kérdést, az észak-koreai atomprogram kockázatait, valamint a kínai politika törekvéseit a régióban.
Afganisztán vonatkozásában Wagner Péter hangsúlyozta, hogy bár az Egyesült Államok feladta nemzetépítési (nation building) ambícióit, továbbra is figyelemmel kíséri az ottani fejleményeket, hiszen fontos számára, hogy ne alakuljon ki ismét egy terrorista szervezeteket befogadó bázis, mint annak idején a kilencvenes években. Arra a felvetésre, hogy esetleg Kína kész lehet az országot elhagyó amerikaiak helyébe lépni, a szakértő kifejtette, Kína Afganisztánban óvatosan fog haladni, pragmatikus politikával nem fogja gyorsan betölteni a hatalmi vákuumot. Az Afganisztánban kibányászható ritkafémekkel kapcsolatban kiemelte, hogy Kongóban sokkal nagyobb mennyiségű kiaknázatlan ritkaföldfém van, és a kínaiak ott már megjelentek, tehát Peking nem igazán motivált abban, hogy ez ügyben jelentős erőfeszítéseket tegyen Afganisztánban. Kiemelte, hogy az országot jelenleg a gazdasági összeomlás fenyegeti, ami humanitárius katasztrófához vezethet, ami egy Európát is érinthető migrációs hullámot indíthat el.
A tajvani kérdéssel kapcsolatban Bartók András kifejtette, annak dacára, hogy Peking az utóbbi időben erődemonstrációkat tartott Tajvan közelében, összességében a kínai vezetésnek sem érdeke, hogy a közeljövőben háborús konfliktus alakuljon ki. Kínának ugyanis szerinte nem a területi terjeszkedés a célja elsősorban, hanem azt tartja inkább veszélyesnek, hogy a szigetország egyfajta ellen-alternatívával szolgálhat a jelenlegi kínai berendezkedéssel szemben. Tajvan esetleges elfoglalása egyébként is rengeteg kockázatot rejt, anyagilag nem hozna akkora nyereséget, mint amekkora nemzetközi arcvesztést és konfliktusforrást jelentene.
Mezei Tibor szerint Észak-Korea a rendszeres ballisztikus rakéta kilövésekkel jelezni akarja, hogy nem állt le atomprogramjával, sőt folyamatosan fejleszti nukleáris arzenálját. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy igen nehéz pontos információt beszerezni Észak-Korea nukleáris képességeiről, de kijelenthető, hogy középhatótávolságú rakétái már rendelkeznek atomtöltettel, ha interkontinentális rakétái még egyelőre nem is. A szakértő aggasztónak tartja, hogy Kim Dzsong Ün továbbra is folytatja atomprogramját, ugyanis így előbb-utóbb komoly nukleáris fegyverekkel fog rendelkezni, ami globális szintű fenyegetést jelent majd.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!