Soltész Béla elemzése
A 2022 októberében rendezett brazíliai elnökválasztást szoros versenyben a baloldali Lula da Silva nyerte, aki 2003 és 2010 között már két cikluson át a legnagyobb dél-amerikai ország elnöke volt. Az újraválasztásért induló jobboldali Jair Bolsonaro elnök a vártnál jobban szerepelt, de a második fordulóban 1,8 százalékkal Lula mögött végzett. A kampány személyeskedő, durva hangvételű volt, amelyben a jelöltek az ellenfelük lejáratására törekedtek. A brazil társadalmat erősen polarizálta a két antagonisztikus jelölt összecsapása. Lulára az északi és északkeleti régiók lakói, a szegényebbek, a színesbőrűek és a nők szavaztak az átlagnál magasabb számban, míg Bolsonarót az átlagnál magasabb arányban támogatták Dél-, Délkelet- és Közép-Brazília lakói, a jómódúbbak, a fehérbőrűek és a férfiak. A területi eloszlás a képviselőházi, szenátusi és kormányzóválasztási eredményeket illetően is hasonló volt. Bár korábban tett rá utalásokat, hogy nem fogja elfogadni az eredményt, Bolsonaro végül nem akadályozta meg a hatalomátadás megkezdését. Lula helyzete ennek ellenére nehéz: míg első két elnöki ciklusa során a világgazdasági konjunktúra komoly fejlődési lehetőséget biztosított Brazíliának, a jelenlegi kedvezőtlen trendek beszűkítik a lehetőségeit. A Bolsonaróval szimpatizáló parlamenti képviselők relatív többsége szintén akadályozó tényező lehet. A környezetvédelemben előrelépés valószínűsíthető, az amazóniai erdőirtás lassulhat. Külpolitikai téren a latin-amerikai integráció és az Európához fűződő kapcsolatok terén fejlődés várható, míg az orosz–ukrán háború és az amerikai–kínai rivalizálás kapcsán Brazília megtarthatja eddigi semleges, távolságtartó pozícióját.
A teljes elemzés itt olvasható!