1. Az USA külpolitikájában továbbra sem Európa lesz a prioritás, de az új adminisztráció látványos jelét mutatja annak, hogy az európai politikát is formálni kívánják
A Trump-adminisztráció alatti amerikai külpolitika az európai színtéren olyan politikai erőket fog partnernek keresni és támogatni, amelyek politikája összhangban van az amerikai kormányzat stratégiai és ideológiai érdekeivel. A cél az, hogy Európa a korábbiaknál stabilabb és erősebb, de összességében továbbra is amerikai érdekeket követő szövetséges legyen, különösen a NATO keretében. Az USA mindezek érdekében nyomást gyakorol az európai országokra, hogy növeljék védelmi kiadásaikat, és önállóbbá váljanak a saját régiójuk biztonságának garantálásában. Ez a politika nemcsak az európai biztonság megerősítésére irányul, hanem arra is, hogy csökkentse az ehhez való amerikai hozzájárulás mértékét a térségben. A gyakorlatban az ilyen stratégiai célokhoz gyakran kapcsolódik az Európai Unió intézményeinek marginalizálása és az egyes tagországokkal való bilaterális együttműködés, amely lehetőséget ad az USÁ-nak arra, hogy ezen keresztül a neki kedvezőbb irányba formálja az európai politikát.
2. Az amerikai–európai gazdasági versengés felerősödik, de a védelmi partnerség fenntartása és fejlesztése hangsúlyosabb lesz
Trump elnökségének elsődleges sarokköve az ’America First’ policy, melybe Európa gazdasági érdekeinek figyelembevétele nem elsődleges. Nem véletlen, hogy az amerikai elnök többször is felvetette az európai termékekre, nyersanyagokra kivetett vámok lehetőségét, hogy lefaragja az EU kereskedelmi többletét és biztosítsa az amerikai piacon az amerikai termékek dominanciáját. Ennek ellenére még nem született döntés a vámokról, hiszen mindkét fél érdeke egy alku megkötése – de ez jól mutatja, hogy a két hatalom szövetsége és versengése együttesen igaz lesz. A versengés mellett viszont komoly előrelépés várható védelmi együttműködésben. Bár Trump elvárja Európa önállósodását, a következő évek a védelmi partnerség fokozásával járhatnak együtt, melybe az EU részéről amerikai fegyverek megvásárlása is beletartozik. Mindennek pozitív hatása lehet az európai védelmi iparra, a fegyveres erők állapotára, és végső soron a politikára, a szuverenitás fogalmának erősödésére.
3. Donald Trump várhatóan elsősorban bilaterális alapon formálja majd az európai-amerikai kapcsolatokat, a politikai szövetségeseire helyezve a hangsúlyt
A bilateralizmus preferálásán felül Trump külpolitikájában a hagyományos, intézményeken alapuló megközelítés is háttérbe szorul, és a politikai szövetségen alapuló, valamint a közvetlen kapcsolatok kerülnek előtérbe. Ez különösen érzékelhető az amerikai–európai kapcsolatokban, ahol Trump többnyire figyelmen kívül hagyja a multilaterális egyeztetések hagyományait. Ez a megközelítés ugyan rugalmasabb lehetőségeket kínál az amerikai érdekek érvényesítésére, de egyben meglepetéseket is okozhat, hiszen a döntések sokszor a pillanatnyi politikai megfontolásokra épülnek. A politikai szövetségesekkel ápolt kapcsolatok dominanciája azt eredményezi, hogy az európai vezetők közül azok kerülnek előnyös helyzetbe, akik jobban igazodnak Trump politikai irányvonalához. Jelen esetben Trump elvárásaihoz Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök áll a legközelebb.
4. Elon Musk egyre aktívabb szerepet vállal az amerikai politika európai formálásában, és legitimizálja az európai radikális jobboldal egyes szereplőit.
Elon Musk nem csak technológiai és gazdasági szempontból jelentős szereplő, hanem Donald Trump melletti politikai befolyása is egyre erőteljesebb, különösen Európában. Musk aktívan használja a közösségi médiát, különösen az általa birtokolt X (korábban Twitter) platformját, hogy politikai és társadalmi vitákat generáljon. Tevékenysége olyan országokra összpontosul, mint az Egyesült Királyság és Németország, ahol nyíltan kifejezte szimpátiáját radikális jobboldali politikai erőkkel. Németország esetében a leglátványosabb a támogatása, ahol a szélsőséges AfD-t (Alternative für Deutchland – Alternatíva Németországért) támogatja X-posztjaival és jelentkezik be online a kampányrendezvényeikre. Az Egyesült Királyságban pedig a jobboldali populista Reform UK pártot kívánja még inkább jobbra tolni Nigel Farage leváltása mellett kiállva és az olyan szélsőségesen bevándorlásellenes elemek bevonásával, mint az épp börtönben ülő Tommy Robinson. Támogatásának jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy normalizálja a radikális jobboldali pártokat, ezzel pedig segít Európa-szerte az ilyen pártokkal szemben felhúzott politikai karanténok lebontásában. Musk viszont nem csak politikai támogatást nyújt, hanem technológiai fejlesztéseivel és beruházásaival is hatást gyakorol az adott országok politikájára és gazdaságára. Üzleti érdekei, például az elektromos autógyártás vagy az űripar területén, szoros kapcsolatban állnak azokkal a politikai célokkal, amelyeket támogat. Mindezek révén Musk olyan szereplővé vált, aki képes összekapcsolni a gazdasági befolyást és a politikai aktivitást, miközben sajátos narratívát épít a szólásszabadság és a technológiai fejlődés témakörében.
5. A Nyugat-Balkán várakozásokkal tekint a második Trump elnökségre – de a régió a Nyugat és Kína csataterévé válhat
Trump második elnöksége nem csupán az Európai Unióval és annak tagállamaival való kapcsolatokban hoz változást, de az egész kontinens politikai viszonyaira is hatással lesz. A nyugat-balkáni országok vezetésének és elitjének nagy része például – kiemelve Szerbiát és Észak-Macedóniát – várakozásokkal tekint a második Trump elnökségre. Az első Trump elnökség alatt a hangsúly a gazdasági normalizáción és az ezen keresztüli béketeremtésen volt, mellyel az érdekelt országok, és főleg ezeknek az elitje, látványos sikereket értek el – még úgy is, hogy a valódi béketeremtéshez szükséges etnikumközi viszonyok figyelembevétele elmaradt. A második Trump elnökség alatt ezek a folyamatok fel fognak erősödni, főleg, hogy a Trump-közeli cégeknek és befektetőknek már régóta vannak érdekeltségeik a turizmus és ingatlanfejlesztés terén a régióban. Ennek ellenére a gazdasági haszonszerzés csak kiegészítő elem lesz a következő négy évben, ugyanis a régiót elsősorban a politikai befolyásszerzés – és megtartás fogja meghatározni: a Nyugat (USA és EU) és Kína verseng egymással a térségben, és Washington egyértelmű célja, hogy kiszorítsa Kínát a Nyugat-Balkán térségből. Az USA érdekei ilyen szempontból egybevágnak az európai célokkal, de a második Trump elnökség alatt viszont Amerika szigorúan csak a saját érdekei alapján fog lépéseket tenni.
Készítette: Harb Jad Marcell & Stefán Csaba