Zugzwang – a koszovói demokrácia permanens kudarca

MKI Nézőpont – Viola Cintia elemzése

Július 26-án 54. alkalommal bukott meg a parlamenti házelnök személyére és így az új kormány megválasztására tett kísérletsorozat Koszovóban. A politikai patthelyzet a február 9-i parlamenti választások óta állandósult, ahol az Önrendelkezés (Vetëvendosje, LVV) újra elnyerte a mandátumok többségét, azonban közel sem elegendőt az önálló kormány megalakításához. Albin Kurti miniszterelnök pártja a szavazatok 42%-ával 48 mandátumot nyert a 120 fős Kuvendiben, ugyanakkor további 13 mandátumra lenne szüksége a kormányalakításhoz. A választási eredmény előrevetítette a koalíciós tárgyalások szükségszerűségét és azok nehézségét is, mivel a koszovói ,,nagypártok”, a 21%-ot elért Koszovói Demokrata Párt (Partia Demokratike e Kosovës, PDK) és a 18%-os Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) is határozottan elutasította a Kurti-párttal való koalíció lehetőségét. A pártok kompromisszumkészségének hiánya lehetetlenné teszi a politikai válság feloldását, bohózattá teszi a koszovói demokratikus intézményrendszer működését, és erodálja a koszovói társadalom közbizalmát is. Mindeközben a belső válságokkal küzdő Koszovónak a nemzetközi közösség bizalomvesztésével is meg kell birkóznia. Az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal való kapcsolat normalizálása nem csak a politikai túlélés, de a gazdasági nehézségek leküzdésének is az egyik legfontosabb sarokköve: miközben a második Trump-kormányzat kezdetben kritikus hangot ütött meg a koszovói kormányzóerővel, a legutóbbi időben ezen a területen sikerült enyhülést elérni.

Az elemzés ide kattintva elérhető.