Western Balkans Playbook: könyvbemutató
2021. május 31-én tartotta a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) a “Western Balkans Playbook: Competition for Influence Among Foreign Actors” c. kiadványának online könyvbemutatóját. Az eseményt Orosz Anna, a KKI kutatója és programvezetője moderálta. Ugrósdy Márton, az Intézet igazgatójának köszöntője után Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai uniós biztos tartotta meg beszédét, melyben kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán európai uniós integrációja továbbra is prioritás, és más nagyhatalmak jelenlétének ellenére csak az Európai Unió (EU) szolgálhat modellként a régió számára. Várhelyi reményét fejezte ki, hogy 2021 a Nyugat-Balkán éve lesz, és bár az Európai Unió már most a legfontosabb kereskedelmi partner és befektető a Nyugat-Balkánon, de a bővítési folyamat hitelességének fenntartása szükséges a Közöség transzformatív erejének megőrzéséhez. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csatlakozás érdemeken alapul, ezért szoros együttműködésre és politikai akaratra van szükség a régió kormányaitól.
A könyvbemutató a kötet társszerzőinek és Vesko Garčević, Montenegró volt NATO-nagykövetének kerekasztal-beszélgetésével folytatódott. Az Egyesült Államok nyugat-balkáni jelenlétét Varga Gergely, a KKI vezető kutatója és programvezetője vázolta fel, melynek során rámutatott, hogy a ’90-es évek közepétől az USA kiemelt szerepet vállal a régió formálásában. A biztonsági-katonai dimenzió az egyik legfontosabb terület, ahol Washington képes kiaknázni előnyeit és vezető szerepét Kínával és Oroszországgal szemben; ezzel kompenzálja a viszonylag gyengébb gazdasági és kulturális befolyását, ugyanakkor biztosítja, hogy a jövőben is kulcsszereplő maradjon a balkáni régióban.
A nyugat-balkáni német érdekeket Molnár Tamás Levente, a KKI kutatója ismertette: rámutatott az EU bővítési politikája és a német politikai megközelítés közötti hasonlóságokra. Németország célja a régió stabilitásának biztosítása az integrációs folyamat révén, amely hozzájárul a jogállamiság, fenntarthatóság és megbékélés elősegítéséhez. Ami a politikai és gazdasági befolyást illeti, Németország a Nyugat-Balkán elsőszámú kereskedelmi partnere, ugyanakkor a kereskedelmi kapcsolatok jellege egyenlőtlen. Katonai és védelmi szempontból a német érdekek egybeesnek az amerikaiakkal.
Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa és a KKI külső szakértője a nyugat-balkáni török befolyás összetettségét emelte ki. Bár a többi nagyhatalommal összevetve Törökország a legkisebb, de földrajzi és kulturális közelsége a térséghez a legszorosabb. A török identitáspolitika meghatározó szerepet játszik a muszlim közösségekkel fenntartott kapcsolatokban, de a „soft power” eszközök akár az infrastrukturális projektek keretében is megjelennek. Ugyanakkor a török üzleti érdekek a gazdasági racionalitás mentén mozognak és a nagyobb, szerb piacot részesítik előnyben Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval vagy Albániával szemben.
Szunomár Ágnes, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa és Fejlődés-gazdaságtani kutatócsoport vezetője Kína befolyási területeit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a politikai és gazdasági befolyása Kína esetében kéz a kézben jár, ami azt jelenti, hogy Peking csak baráti országok piacára lép be. Kína titoktartási politikája és infrastrukturális projektjei aláássák az EU normák alkalmazását a nyugat-balkáni államokban, melynek következtében az EU-döntéshozók megkérdőjelezik a régió kormányainak elkötelezettségét az európai integráció iránt. A nyugat-balkáni államok a Kínával fenntartott kapcsolatokat az Európai Unióval szembeni alkupozícióik javítására próbálják felhasználni, ugyanakkor a kormányok gyakran hangoztatják kiábrándultságukat az EU-t illetően, mely a keleti kapcsolatok kiépítését ösztönzi (például a koronavírus-járvány elleni védekezésben).
Vesko Garčević megerősítette, hogy a régió stratégiai célkitűzése továbbra is az EU-integráció, mely eddig is elősegítette a reformokat, ugyanakkor az EU normatív ereje gyengült az utóbbi időben, mivel a bővítési folyamat hitelessége csökkent. A keleti partnerek, mint Oroszország, bár limitált erőforrásokkal rendelkezik, kulturális közelsége révén nagyobb befolyást tud elérni a térségben. Peking és Moszkva eddig nem tekintettek egymásra versenytársakként, mivel inkább egymás erősségeit egészítik ki. Garčević hozzátette, hogy a nyugat-balkáni döntéshozók tisztában vannak azzal, hogyan lehet Kína és Oroszország jelenlétét a saját hasznukra fordítani az EU-val szemben, viszont ez ellentétes a régió lakosainak érdekeivel.
A nagyhatalmak balkáni ambícióinak jövője nagy mértékben függ attól, hogy az EU és a régió kapcsolatai hogyan fejlődnek a következő években. Kérdés, hogy az EU mekkora teret ad más szereplők számára saját politikájuk és érdekeik érvényesítésére.
A Western Balkans Playbook: Competition for Influence Among Foreign Actors c. könyv elolvasható itt!
A könyvbemutatóról készült felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!