Az elemzés ide kattintva elérhető.
A cseh köztársasági elnök, Petr Pavel az október eleji képviselőházi választások győztesét, az Elégedetlen Polgárok Akciója (Akce nespokojených občanů, ANO) párt vezetőjét, Andrej Babišt bízta meg a kormányalakítással, aki nem sokkal később alá is írta a koalíciós szerződést a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přimá demokracie, SPD) és az Autóspárt (Motoristé sobě) vezetőjével. A programtervezete alapján a hamarosan megalakuló új kormány alkotmányos védelmet ígér a cseh koronának az euró bevezetésével szemben, állami kontrollt az energiaszektor felett, „realista és pragmatikus” külpolitikát és a V4 felélesztését, valamint az Európai Unión kívüli piacok diverzifikálását. Ander Babišnak miniszterelnökként erős kézzel kell majd kormányoznia, mivel a koalíciós partnereinek nincs benne tapasztalatuk, az eddigi botrányaik és személyi problémáik miatt pedig kérdéses lehet, hogy mennyire tudják majd tartani magukat ahhoz a fegyelemhez, amelyre a miniszterelnöknek szüksége lehet. Az, hogy Babiš kerül Csehország élére, Magyarország számára egy fontos szövetségest jelenthet az olyan ügyekkel kapcsolatosan, mint a migráció, a versenyképesség vagy az agrárpolitika. Továbbá várhatóan javulnak majd a magyar–cseh bilaterális kapcsolatok, és a V4 államai között is megindulhat valamilyen szintű koordináció.
A kormányalakítás kihívásai
A cseh parlamenti választások győztese, Andrej Babiš december közepére ígéri az új kormány megalakulását, mivel a leendő miniszterelnök és a köztársasági elnök közötti – a cseh (és a korábbi csehszlovák) politikai kultúrában szinte hagyományos – kötélhúzás lelassította a folyamatot. Pavel elnök két okból halogatta a kinevezést. Az egyik annak az elkerülése, hogy Filip Turek, az Autóspárt tiszteletbeli elnöke a kormány tagja legyen; a másik, hogy Babišnak nyilvánosan ismertetnie kellett, hogyan kívánja feloldani az üzleti érdekeltségei és a politikai szerepe közti összeférhetetlenséget. Ő viszont ez utóbbit addig nem akarta megtenni, amíg az államfő ki nem nevezi őt, nehogy a cégét úgy kelljen átadnia másnak, hogy esetleg a miniszterelnöki pozíciótól is elesne. Babiš egy olyan holdingot vezetett, amely jelentős állami és uniós támogatásokat is kap. Pavel ígéretet tett arra, hogy amennyiben Babiš egyértelművé teszi, hogy miként kívánja eloszlatni az aggályokat, egy héten belül kinevezi a kormányt – ha viszont ez nem történik meg, az ANO inkább keressen másik miniszterelnök-jelöltet. A párt erre nem volt hajlandó, Babiš pedig végül bejelentette, hogy megválik cégétől, azt egy trösztön keresztül egy független személy fogja irányítani, akivel semmilyen gazdasági kapcsolata nem lesz Babišnak. Ezzel úgy tűnik, a helyzet nyugvópontra jutott, bár nem biztos, hogy meg is oldódott. A helyzet pikantériája, hogy Babiš éppen azt a személyt jelölte a földművelésügyi tárca élére, aki korábban lehetővé tette, hogy a vállalata, az Agrofert uniós beruházási támogatásokhoz jusson, és most azt (hétmilliárd koronát) kellene a cégnek visszafizetnie. Az új házelnök, Tomio Okamura szerint azonban Pavel azért is késleltette az új kabinet kinevezését, hogy az Európai Tanács decemberi ülésén, amelyen számos, az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó kérdés merülhet fel, még ne Babiš képviselje az országot. De az akadály végül elhárult, így 2025. december 9-én Babišt miniszterelnökké nevezi ki a köztársasági elnök.
Külpolitikai irányváltás
Az új kabinet tizenhat tagú lesz: a kormányfőt is adó ANO nyolc, az SPD három, az Autóspárt pedig várhatóan négy miniszteri pozíciót kap majd. A formálódó ANO–Autóspárt–SPD-kormány programnyilatkozatának a tervezete a korábbi gyakorlattól eltérően most rövid, mivel a koalíciós szerződés ezúttal csupán a készülő kormányprogramra való hivatkozást tartalmaz. Ugyanakkor igyekszik reagálni a választók igényeire, és olyan ígéreteket fogalmaz meg, amelyek megvalósításával az embereket érintő problémákat igyekeznek majd orvosolni. A viszonylag szűkszavúan megfogalmazott külpolitikai irányvonal a tervek szerint „realista és pragmatikus” lesz, s a Visegrádi Csoporton belüli, az elmúlt években megromlott kapcsolatoknak a helyreállítását és a közös érdekeken és a hatékony regionális együttműködésen alapuló megerősítését célozza. A szöveg nem említi az értékalapú külpolitikát: az export, az EU-n kívüli piacok diverzifikálása, valamint az Ázsiával, a Közel-Kelettel és Afrikával való gazdasági kapcsolatok erősítése kerül előtérbe. Továbbá a Csehország és Izrael közötti hagyományos baráti viszony folytonosságát is hangsúlyozza. A belpolitikai célkitűzések között szerepel a cseh korona megtartása –alkotmányos védelemben részesítése –, az energiaszektor állami ellenőrzésének a megerősítése, valamint a menedékjog szigorúbb szabályozása.
A leköszönő kormány külpolitikájának a középpontjában Kijev támogatása állt, sőt az identitásképző elemmé is vált számára. Ezzel szemben az Andrej Babiš vezette új koalíció programtervezete feltűnően mellőzi ezt a témát: a dokumentum mindössze egyetlen szóval említi Ukrajnát, Oroszország pedig egyáltalán nem szerepel benne. Babiš kormánya várhatóan megszünteti az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokhoz történő költségvetési hozzájárulást, hiszen már többször bírálta a Prága által koordinált lőszersegélyezési kezdeményezést is. A dokumentumban ilyen megfogalmazások szerepelnek: „diplomáciai lépések a háború befejezése érdekében”, „az európai háborús kockázatok csökkentése” – mindez a konfliktus kezelésének az óvatosabb, kevésbé konfrontatív, sőt részben semleges megközelítését, a mihamarabbi lezárásának a támogatását tükrözi. Ez arra utal, hogy az új kormány nem kívánja Ukrajna védelmét a külpolitikája középpontjába állítani. Tehát a háború és Kijev támogatása az ANO számára nem jelent prioritást, s ez illeszkedik a közbeszédben Ukrajna ügyét fokozatosan háttérbe szorító politikai tendenciába. Ez nem meglepő, hiszen a cseh társadalomban a választások előtt is érzékelhető volt egyfajta „háborús fáradtság”. Ugyanakkor Babiš a választási győzelme után telefonon a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és jelezte, hogy a magántulajdonban lévő cseh fegyvergyártó cégek továbbra is szállíthatnak felszerelést Ukrajnának, miközben a kormány a háború diplomáciai lezárását célzó kezdeményezéseket kívánja támogatni. Vagyis Prága ebben várhatóan a szlovák kormány gyakorlatát követi majd.
A „másfajta Európa” és a szuverenitás politikája
A programtervezet egy olyan Európa-víziót körvonalaz, amely sokkal inkább Budapestéhez, áll közel mint Brüsszeléhez. Bár a dokumentum formálisan megerősíti Csehországnak az európai uniós és a NATO-tagság melletti elkötelezettségét, hangsúlyosan beszél „az Unió korlátairól” és egy „másfajta Európa” szükségességéről. Az Európai Unióra szuverén nemzetállamok laza közösségeként tekint a formálódó kormánykoalíció, amelyek ott működnek együtt, ahol az kölcsönösen előnyös, miközben a nemzeti ügyekben megtartják a saját döntéshozatali szabadságukat. Ez a megközelítés a szuverenitás és a nemzeti érdekek előtérbe helyezését, valamint a gazdasági pragmatizmus felé való elmozdulást tükrözi. A program Prágát szuverenitás-központú, ugyanakkor NATO-párti szereplőként pozícionálja az európai térben, és elutasítja, hogy Brüsszel olyan döntéseket kényszerítsen a tagállamokra, amelyek a belső szuverenitásukat érintik.
A gazdasági és az energetikai programjuk szintén a nemzeti szuverenitásra épít. A tervezet szerint az új kormány nem akar adót emelni – sőt, a társasági adókulcsot 21-ről 19 százalékra csökkentené, hogy ösztönözze a vállalkozásokat, a befektetéseket és a munkahelyteremtést. A célja egy „alacsony adókon és magas kedvezményeken” alapuló gazdasági modell megteremtése. Ennek jegyében eltörölné a munkavállalók szabadidős juttatásaira vonatkozó plafont, nullára csökkentené a vényköteles gyógyszerek áfáját, valamint megszüntetné az ingatlanadóknak az inflációhoz kötött, automatikus indexálását. A tervezet emellett a korai megtakarítás ösztönzése érdekében nagyobb állami támogatást ígér a fiataloknak, és a nyugdíjalapok díjainak a mérséklését is tervezi. Továbbá elutasítja az euró bevezetését, és nem is kíván semmilyen lépést tenni az átvétele felé, ugyanakkor a költségvetési fegyelem fenntartását hangsúlyozza, amelynek a célja, hogy a hiány ne haladja meg az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma által meghatározott háromszázalékos küszöböt.
Az energiapolitika terén a kormány elutasítja a zöldátmenet jelenlegi uniós formáját: az európai zöld megállapodást „fenntarthatatlannak” nevezi, és az ipari kibocsátás kvótarendszerének az átfogó reformját sürgeti. Prága nem tervezi az EU új kibocsátáskereskedelmi rendszerének (Emission Trading System 2, ETS2) a bevezetését, és nem hajlandó elfogadni az üzemanyagokra kivetett adót. A dokumentum szerint a belső égésű motor hajtotta autók 2035-ös kivezetése egyáltalán nem teljesíthető. Az állam a kisebbségi részvényesek kivásárlásával teljes ellenőrzést kíván szerezni a fő energiaszolgáltató, a ČEZ felett. Az atomenergia továbbra is stratégiai pillér marad, a földgázt pedig a rendszerstabilitás szempontjából tekintik elengedhetetlennek. Az átmeneti időszakban bizonyos széntüzelésű erőművek ideiglenes működését is fenntartanák.
A biztonságpolitika alapvetően nem változik: a kormány megerősíti a NATO iránti elkötelezettséget, a légvédelmi és a drónelhárító képességek fejlesztését, valamint az európai légvédelmi együttműködésekben való részvételt. Ugyanakkor a külpolitikai célkitűzéseiben a diplomáciai eszközökre helyezi a hangsúlyt, miközben a háború befejezését és a szuverenitás tiszteletben tartását tekinti alapelvnek.
Kockázatok és lehetőségek – Milyen lehet az új kormány összetétele?
Hogy pontosan mit is tartalmaz majd a kormányprogram, és azt hogyan tudja a felálló Babiš-kabinet megvalósítani, attól is függ, hogy kik fogják az egyes minisztériumokat vezetni. Míg az ANO főleg olyanokat jelöl tárcavezetőknek, akikkel Babiš korábban már dolgozott együtt valamilyen formában, addig az Autóspárt Václav Klaus holdudvarából emelne be politikusokat, az SPD pedig olyan szakértőket nevezett meg, akiknek valamilyen kötődésük van az ANO-hoz. Ugyanakkor a kinevezésükbe a cseh hagyomány szerint a köztársasági elnöknek is beleszólása van. Petr Pavel jelezte, hogy nem fog olyan személyeket támogatni, akiknek a tevékenysége nem kapcsolódik az adott szakterülethez, vagy bármilyen módon sértheti Csehország érdekeit.
Ez bizonyos esetben még jól is jöhet Babišnak, mert a koalíciós partnerek jelöltjei között akad olyan, akinek a pozícióba kerülése akár számára is problémát jelenthet. Így viszont adott esetben nem neki kell a „rossz zsaru” szerepét felvállalni és a másik két párttal konfrontálódni, hanem megteszi azt helyette Pavel, amennyiben nem támogatja az illető kinevezését. Ez a probléma Filip Turek esetleges környezetvédelmi miniszteri posztja kapcsán merült fel. Ahogy arról már szó volt, az ANO összesen kilenc posztot kap meg az új kormányban – továbbá három „szakértői” tárcát az SPD részéről, mivel azokat az ANO-hoz köthető személyek irányítanák. A miniszterhelyettesi pozíciókon keresztül pedig az Autóspárt által vezetett négy minisztérium felett is érdemi ellenőrzést tarthatna fenn Babiš – ám a jelenlegi folyamatok alapján az sem kizárt, hogy a párt nem is kapja meg azokat. Az viszont biztos, hogy a leendő kormányfő a 34 százalékos választási győzelmével a tizenhat miniszteri bársonyszék közül tizenkettőbe a saját embereit ültetheti.
A várhatóan az ANO-hoz kerülő nyolc tárca közül az ipari és kereskedelmi miniszteri posztot – a korábbi Babiš-kormányzathoz hasonlóan – a párt legismertebb politikusa, s egyben az alelnöke, Karel Havlíček kapja meg. A gazdasági minisztérium élére Alena Schillerová személyében szintén olyan jelöltet állítana az ANO, aki már Babiš előző miniszterelnöksége idején is vezette a tárcát. A belügy, az igazságügy, a munka- és szociális ügyek, az egészségügy és az oktatásügy élére is olyan jelöltek várhatóak, akik már töltöttek be miniszteri posztot Babiš alatt. Kivételt a regionális fejlesztésekkel foglalkozó minisztérium jelent: az aspiránsnak kevés tapasztalata van az országos politika terén és az is lehet, hogy az idő előrehaladtával ez a minisztérium megszűnik majd.
A nagypolitikában új Autóspárt irányítása alá várhatóan a külügy, a környezetvédelem, a kultúra, valamint a sport-, prevenció és egészségügy kerül. A jelöltek egyike Václav Klaus tanácsadója volt, de olyan is akad, aki mind a Cseh Kalózpárt (Česká pirátská strana), mind a Klaus-féle Polgári Demokrata Párt (Občanská demokratická strana, ODS) körül tevékenykedett már.
A Motoristé sobě az első komoly politikai sikerét 2024-ben, az európai parlamenti választásokon érte el: az Esküvel (Přísaha) kötött koalíciója révén mindkét párt egy-egy mandátumhoz jutott. A nagypolitikában kevés a tapasztalata, de az elnöke, Petr Macinka Václav Klaus jobbkezének számít. A cseh szokásjog szerint a külügyminiszteri tárcát általában a kisebb koalíciós partner kapja. A legproblémásabb jelöltje viszont épp a párt eddigi EP-képviselője, a posztra korábban pályázó, Filip Turek. A választások után ugyanis a cseh médiában megjelentek Turek közösségi médiás posztjai, hiába törölte azokat már korábban, és azok eléggé megkérdőjelezték alkalmasságát a külügyminiszteri posztra. A bejegyzései többsége xenofób, rasszista jellegű, ezért jelenleg a rendőrség vizsgálja azokat. Turek közismerten euroszkeptikus, nagy támogatója Donald Trumpnak, de a legfőbb politikai üzenetei közé a Green Deal ellenzése és az Európai Bizottság elnökének az éles kritizálása tartozik. Mivel Pavel elutasította Turek jelölését, a párt Macinkának adja a külügyet, ő pedig a környezetvédelmi tárcát kapná – azonban nem biztos, hogy a leendő kormányfő támogatja kinevezését.
A kulturális tárca vezetőjeként Oto Klempíř neve merült fel, aki az Autóspárt képviselőjeként jutott be a parlamentbe. Bár a zenei életből ismert, a politikával sem először került kapcsolatba: 2017-ben részt vett a Kalózpárt választási kampányának a marketingmunkáiban, 2018–2019 között pedig az ODS népszerűsítésében is közreműködött. Az újonnan létrehozott Sport-, Prevenciós és Egészségügyi Minisztérium élére Boris Šťastný lehet a legesélyesebb jelölt – ám ez nem egy külön minisztérium, hanem a kormányhivatal mellett működik majd. Šťastný orvos, Klaus elnöksége idején az ODS parlamenti képviselője és az államfő egészségügyi tanácsadója volt, később Miloš Zeman háziorvosa lett. Hosszabb politikai szünet után, csak 2024-ben tért vissza a közéletbe. Több párt – köztük az SPD és az ANO – is megkereste, de végül az Autóspárt mellett döntött.
A Tomio Okamura vezette SPD-nek a kormánykoalícióba való bekerülése eleve feszültségeket keltett, főleg a prágai eliten belül. Az okot a párt szélsőséges bevándorlásellenessége, illetve a cseh EU- és NATO-tagság elutasítása jelenti. A két szervezetből történő kilépésről szóló népszavazás ötletéről azonban lemondtak. Egyrészt azért, mert Csehországban nem létezik népszavazási törvény – a megszavazásához 120 képviselőnek és a szenátorok háromötödének kellene támogatnia a kezdeményezést, amit az SPD jelenleg biztosan nem tudna elérni. Másrészt Petr Pavel már a választási kampány során jelezte, hogy csak olyan pártokhoz tartozó minisztereket hajlandó kinevezni, amelyek nem veszélyeztetik az ország EU- és NATO-tagságát. Okamuráék ezért azt kommunikálják, hogy a jelenlegi parlamenti realitások nem tesznek lehetővé egy ilyen jellegű népszavazást. Az SPD-hez a védelem, a közlekedés és a földművelésügy tartozhat majd. Az utóbbi miniszteréül a párt Martin Šebestyánt javasolhatja, aki 2013 és 2022 között a Mezőgazdasági Intervenciós Alap (Státní zemědělský intervenční fond, SZIF) igazgatójaként dolgozott, ahol többek között az Andrej Babiš érdekeltségébe tartozó Agrofert holdingnak kifizetett támogatásokért is ő volt a felelős. Jelenleg egy, a cég társalapításában létrejött lobbiszervezetnél dolgozik.
A védelmi minisztérium esetében két SPD-s jelölt neve is felmerült, ám várhatóan Jaromír Zůna lesz az, aki a tisztséget betöltheti. Zůna a vezérkari főnök első helyetteseként szolgált 2019 és 2022 között. Mivel nem léptették elő, távozott a hadseregből, és Csehország pekingi nagykövetségén, védelmi attaséként folytatta a pályafutását. Paradox módon egy olyan párt színeiben lenne védelmi miniszter, amely a NATO-ból való kilépés mellett kampányol.
A közép-európai együttműködés új politikai keretei
Andrej Babiš visszatérése nemcsak a cseh belpolitikában jelent fordulópontot, de új lendületet adhat a közép-európai regionális együttműködésnek is. A V4 az elmúlt években több okból is meggyengült, ám a prágai kormány várható külpolitikai prioritásai – különösen a „realista és pragmatikus” megközelítés hangsúlyozása – új lehetőségeket teremthetnek az érdekeken alapuló, rugalmasabb visegrádi koordináció számára. Az új együttműködés nem ideológiai egységre épülne, hanem konkrét szakpolitikai metszéspontokra, amelyekben a régió országainak a valós közös érdekeit lehet azonosítani. Hogy ez milyen irányba indulhat el, azt világosan jelzi Karol Nawrocki lengyel elnök prágai látogatása is: habár az őt támogató Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) az Európai Parlamentben a leköszönő cseh kormányfő pártjának, az ODS-nek a frakciótársa, a lengyel államfő mégsem Petr Fialával, hanem a még a hivatalba lépés előtt álló Andrej Babišsal találkozott.
A látogatás során Babiš és Nawrocki egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a V4 továbbra is értékes platform, amelyet azokon kell megerősíteni, amelyeken tényleges egyetértés tapasztalható. Mindketten erőteljesen kritizálták az ETS2 bevezetését, és a migráció terén is összehangolt fellépést sürgettek – mindkettő olyan ügy, amely kapcsán a térség országai hasonló kockázatokat érzékelnek. Mindez arra utal, hogy Prága és Varsó egy olyan, az EU-reformot célzó politikai tengely kiépítését kezdheti meg, amelynek tagjai a gazdasági versenyképességre, a szuverenitásra és a döntéshozatal kiegyensúlyozására fókuszálnak. Nawrocki prágai beszédéből egyértelműen kitűnt ez az ambíció: szerinte az EU megreformálása során a közösségnek a szabad piacra és a schengeni övezetre kellene összpontosítania, és jó lenne kerülni minden olyan törekvést, amely az integráció további centralizálásához vezetne. Ennek érdekében javasolta az Európai Tanács elnöki posztjának a megszüntetését, valamint a tanácsi szavazási rendszer olyan átalakítását, amelynek következtében a nagy tagállamok túlzott befolyása csökkenne. E reformkoncepció könnyen támogatóra találhat Babišban – még ha nem is minden részletében –, aki szintén az EU működésének a gyakorlati racionalizálását, nem pedig az integráció politikai mélyítését helyezné előtérbe.
A magyar–cseh kapcsolatok várható erősödése szintén fontos szerepet kaphat ebben a folyamatban. A két ország számos stratégiai kérdésben – az energiabiztonságtól a migrációig – hasonló álláspontot képvisel, ami megfelelő alapot jelenthet egy összehangoltabb regionális együttműködéshez. Babiš ugyanakkor valószínűleg a ficói mintát követi majd: a Brüsszellel való nyílt konfliktusok kerülését és a háttérben történő befolyásszerzést. A politikáját alapvetően pragmatizmus vezérli, nem pedig ideológiai elköteleződés. Ezt a megközelítését erősíti az is, hogy Babiš üzleti érdekeltségei komoly kockázat fenyegetné, ha az Agrofert nem jutna hozzá az uniós forrásokhoz. Emiatt bizonyos ügyekben óvatosabb, kevésbé konfrontatív lesz, néhány vörös vonalat pedig biztosan nem fog átlépni – ugyanakkor több reformjavaslatot is kész lesz támogatni, és a patrióta vonalat erősíti majd. A külpolitikájában az elődjénél rugalmasabb és opportunistább hozzáállás várható. Ha a szlovák és a lengyel kormány is hasonló pragmatizmust képvisel, a V4 ismét a közép-európai érdekek hatékony közvetítőjévé válhat az Európai Unión belül.
Václav Podlešák, Adam Kaprál, „Návrh programového prohlášení vznikající koalice ANO, SPD a Motoristů” , Česká televize, 2025. október 31., https://ct24.ceskatelevize.cz/clanek/domaci/vznikajici-vladni-koalice-poslala-na-hrad-programove-prohlaseni-366698
František Trojan, „První dny po volbách. Co všechno (ne)může ovlivnit prezident? Proč bude klíčový šéf sněmovny? Otázky a odpovědi” , Respekt, 2025. szeptember 26., https://www.respekt.cz/cesko/prvni-dny-po-volbach-co-vsechno-ne-muze-ovlivnit-prezident-proc-bude-klicovy-sef-snemovny-otazky-a-odpovedi
Kateřina Perknerová, „Prezident Pavel na tenkém ledě, ústupek Motoristů mu nestačí” , deník.cz, 2025. november 26., https://www.denik.cz/z_domova/glosa-prezident-na-tenkem-lede-ustupek-motoristu-mu-nestaci.html
Kristýna Jelínková, František Trojan, „„Nad požadavky prezidenta se zkusím zamyslet.“ Hrad trvá na tom, aby Babiš veřejně představil řešení střetu zájmů” , Respekt, 2025. november 12., https://www.respekt.cz/cesko/nad-pozadavky-prezidenta-se-zkusim-zamyslet-hrad-trva-na-tom-aby-babis-verejne-predstavil-reseni-stretu-zajmu?srsltid=AfmBOopS77r_T741Z4dbLGaQ29Ptonls0GqeDmFGzlEqJxAoB30Zjxgn
Jiří Janda, „Přehledně: Kdo by se měl stát ministrem v nové vládě ANO, SPD a Motoristů” , deník.cz, 2025. november 26., https://www.denik.cz/z_domova/nova-vlada-slozeni-seznam-jmena-ano-spd-motoriste-andrej-babis-premier.html
Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének egy új ága, egy új szén-dioxid-kvótarendszer, amelynek értelmében a fűtéshez és a közlekedéshez használt fosszilis tüzelőanyagok után kibocsátási engedélyt kell vásárolni. Csehországban még sok háztartás gázzal vagy szénnel fűt, és mivel az engedélyek árát többek között a tüzelőanyagok (és az üzemanyag) árába építenék be, az áremelkedés aránytalanul nagy mértékben érintené őket – főleg a kisebb városokban, falvakban, valamint a korábban a szénbányászatban erős, mára már leszakadó régiókban élőket.
Lúcie Stuchlíková, Barbora Kučerová, „Babiš Turkovo jméno na Hrad ponese. Problém „přehodí“na prezidenta” Seznam Zprávy, 2025. október 29., https://www.seznamzpravy.cz/clanek/volby-do-poslanecke-snemovny-babis-turkovo-jmeno-na-hrad-ponese-problem-prehodi-na-prezidenta-290318
David Klimeš, „Babiš si plní sen o jednobarevné vládě. Turkův post může být bonus” , Seznam Zprávy, 2025. november 26., https://www.seznamzpravy.cz/clanek/domaci-politika-komentar-babis-si-plni-sen-o-jednobarevne-vlade-turkuv-post-muze-byt-bonus-292550
Jiří Janda, „Přehledně: Kdo by se měl stát ministrem v nové vládě ANO, SPD a Motoristů” , deník.cz, 2025. november 26., https://www.denik.cz/z_domova/nova-vlada-slozeni-seznam-jmena-ano-spd-motoriste-andrej-babis-premier.html
Václav Dolejší, „Výměna u Motoristů? Turek na životní prostředí, Macinka na zahraničí” , Seznam Zprávy, 2025. november 26., https://www.seznamzpravy.cz/clanek/domaci-politika-vymena-u-motoristu-turek-na-zivotni-prostredi-macinka-na-zahranici-292444
Filip Harzer, „Z Varšavy dorazil protipól Pavla. Společné mají jen vnímání Ruska jako hrozby” , Seznam Zprávy, 2025. november 24., https://www.seznamzpravy.cz/clanek/zahranicni-stredni-evropa-z-varsavy-dorazil-protipol-pavla-spolecne-maji-jen-vnimani-ruska-jako-hrozby-292114
Jan Hrabě, „I Babiš jednal s polským prezidentem. Naznačil, že by chtěl oživit V4” , Eurozprávy, 2025. november 25., https://eurozpravy.cz/domaci/i-babis-jednal-s-polskym-prezidentem-naznacil-ze-by-chtel-ozivit-v4.dc13seam#google_vignette
Karol Nawrocki, „Wykład Prezydenta RP na Uniwersytecie Karola w Pradze” , beszéd, 2025. november 24., közzétéve: 2025. november 24., Prezydent RP, YouTube, 28:01 https://www.youtube.com/watch?v=u3NIVQ6i7t4