Turkic States in the 30th Year of Independence and Cooperation
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) a Türk Tanáccsal és a The Center for International Relations Analysisel közösen 2021. október 15-én nemzetközi konferenciát szervezett “Turkic States in the 30th Year of Independence and Cooperation: New Opportunities for Regional Peace and Cooperation in the South Caucasus” címmel.
A köszöntő és nyitó beszédet Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója és Farid Shafiyev, az AIR Center elnöke tartotta. Mindketten kiemelték a konferencia, valamint a türk országok és Magyarország közötti egyre mélyülő kapcsolatok fontosságát. A Türk Tanács főtitkárhelyettese, Gismat Gozalov amellett, hogy elismerte az erőfeszítéseket, amiket az elmúlt harminc évben tettek az országok, bejelentette, hogy a 2021. november 8-án megrendezésre kerülő csúcstalálkozón Türkmenisztán is részt fog venni megfigyelőként. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a magyar álláspontot ismertette és kiemelte az erősödő kapcsolatokat a Türk államokkal, továbbá üdvözölte a Nagorno-Karabakh konfliktus lezárultát.
Az eseményen tiszteletbeli előadókként jelen volt Hasan Hasanov, az Azerbajdzsáni Köztársaság Török Tanács Vének Tanácsának tagja, volt miniszterelnök és külügyminiszter, valamint Binali Yildirim, a Török Tanács Vének Tanácsának tagja a Török Köztársaságból, volt miniszterelnök és közlekedési miniszter. Hasan Hasanov úr kiemelte az azerbajdzsáni emberek áldozatait, akik életüket adták a függetlenségük kivívásáért. Binali Yildirim úr pedig a kihívásokat ismertette, amelyekkel szembe kell nézniük a Türk Tanács államainak, amikor közösen szolidaritást vállalnak. Tahir Taghizadeh, az Azerbajdzsán Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, mint üléselnök kitért a támogatásra, amit a Türk Tanács nyújtott Azerbajdzsánnak és kifejtette a Zangazur folyosó egyre növekvő jelentőségét.
Az első panelbeszélgetés a türk államok 30 éves függetlenségéről és a növekvő török és magyar kapcsolatokról szólt, Eszterhai Viktor moderálásával. Uran Akhmetov szilárd gazdasági alap és közös lépések megtételét, párbeszédek lefolyatását és a fiatalabb generációk oktatását sürgette, a béke biztosításának érdekében. Alua Zholdybalina Kazahsztán helyzetét ismertette és a think tankek létesítésére irányuló ötletét fejtette ki, amely a Türk Tanács államai és Kazahsztán közötti kapcsolatot erősítené. Sanjar Valiyev, a következő panelista az informatikusok segítségével történő gazdasági átállásra tért ki. Végül utolsó felszólalóként Hóvári János a Türk Tanács államairól a Szovjetunió felbomlásától egészen napjainkig tartó rövid, de annál informatívabb előadást tartott.
A második panel központi kérdése az volt, hogy a hegyi-karabahi háborút követően miként jöhet létre béke és együttműködés Örményország és Azerbajdzsán között, illetve a tágabb értelemben vett dél-kaukázusi régióban. Alpar Aktas, a SAM megbízott főigazgató-helyettese Törökország négy fő érdekét nevezte meg a konfliktus kapcsán: a stabilitás fenntartását, a viszonyok normalizálását, a gazdasági kooperációt és a térség euroatlanti világba való integrálását. Kiemelte továbbá Törökország béketeremtő szerepét és problematizálta Örményország negatív hozzáállását a békefolyamathoz. Cavid Veliyev, az AIR Center főosztályvezetője ehhez hozzátette, hogy egy 3+3 platform (Grúziát, Iránt és Oroszországot is magában foglaló platform) létrehozása jelentősen hozzájárulna a stabil kapcsolatok kiépítéséhez. Egeresi Zoltán, a KKI külső szakértője kifejezésre juttatta Magyarország szándékát az azeri és török kapcsolatai erősítésére. Kitért a Dél-Kaukázust érintő aktuális geopolitikai trendekre is, mint például Törökország növekvő befolyására, az orosz békefenntartók megjelenésre, valamint egy kelet-nyugati gazdasági folyosó (Zangezur folyosó) létrehozásának jelentőségére. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a Türk Tanács és Oroszország befolyása jelentősen nőtt a háború alatt és hogy az EU és az USA nem tudta hatékonyan érvényesíteni érdekeit.
Egy rövid kávészünetet követően az esemény harmadik, egyben utolsó panel beszélgetésére került sor „Új közlekedési folyosó kialakítása és ennek vetületei a regionális gazdasági együttműködésre” címmel. Elsőként, Orkhan Bagirov egy egyedülálló prezentációt tartott a Geo-Economic Atlas of the Turkic World címűt hamarosan megjelenő műről, amely részleteit a jelenlévők a kiadás előtt ismerhették meg. A beszélgetés további részében Shakhnoza Kodirova Üzbegisztánra fókuszált, valamint arra, hogy hogyan teszik lehetővé a regionális közlekedési folyosók az ország hozzáférését a nemzetközi piacokra. Vasa László szerint a Zangezur folyosó, ami Eurázsia legfontosabb folyosója új lehetőségeket kínál a térség országainak az izolált helyzetük leküzdése ellen.
A záró gondolatok során Farid Shafiyev, az AIR Center elnöke és Ugrósdy Márton a KKI igazgatója elégedettségüket fejezték ki a nap kimenetelével kapcsolatban.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!