Szerbia (is) választott: bel- és külpolitikai helyzetértékelés
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2022. április 7-én tartotta „Szerbia (is) választott: bel- és külpolitikai helyzetértékelés” című kerekasztal-beszélgetését, melynek résztvevői a KKI kutatói, Ármás Julianna és Németh Ferenc, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, Dr. Ördögh Tibor voltak. A beszélgetést Viola Cintia, a KKI kutatói asszisztense moderálta.
A panelbeszélgetés első felében a résztvevők azokat a szerb bel- és külpolitikai eseményeket tekintették át, amelyek hatással voltak a 2022-es szerb parlamenti-, elnök- és belgrádi választások végeredményére.
Mivel a 2020-as választások az ellenzék bojkottjának köszönhetően a Szerb Haladó Pártnak (Srpska napredna stranka, SNS) elsöprő többséget hoztak, Aleksandar Vučić, Szerbia államfője már a 2 évvel ezelőtti választásokat követően bejelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat fognak tartani 2022-ben. Az SNS kormányzásának két éve alatt Szerbiának számos bel-és külpolitikai kihívással kellett szembenéznie. A szakértők kiemelték, hogy a belpolitikában különös figyelmet kapott a környezetvédelem, amely a közéletben a Rio Tinto-ügy kapcsán csúcsosodott ki. A lítiumbányászattal összefüggő környezetszennyezés tüntetéssorozatot váltott ki Szerbiában, amely a zöld pártok megerősödését vonta maga után, így a civil szervezetekkel együtt a Moramo választási szövetségben közösen indultak a választáson. Érdekes fordulat azonban, hogy a tervezett bánya térségében (is) az SNS kapta a választások során a szavazatok többségét. Mivel a lítium értékes elem az elektromos autógyártásban és európai előfordulása ritka, így a jelenleg felfüggesztett beruházás megvalósítása a jövőben is nagy gazdasági potenciállal bírhat Szerbiának. A két éves ciklus alatt döntő szerepe volt továbbá a COVID-19 járványnak, amely jelentős terheket rótt mind a szociális, mind a gazdasági rendszerre. Ennek ellenére a térségben Szerbia volt az az ország, amely GDP-növekedés szempontjából a legjobb eredményt tudta produkálni.
Külpolitikai szempontból Szerbia az elmúlt időszakban is hintapolitikát folytatott, jó kapcsolatát Oroszországgal és Kínával is fenntartotta az Európai Unió (EU) ellenpólusaként. Az ukrán–orosz háború jelentős mértékben befolyásolta a választásokat, amely a szélsőséges pártok megerősödéséhez vezetett. Szerbia bár az EU által meghozott szankciókat nem vezette be Oroszországgal szemben, az ENSZ Közgyűlésének határozatát elfogadta. A kormánypárt azonban nem állt ki olyan egyértelműen Oroszország mellett, mint a szélsőjobboldali pártok, amelyek sikeresen fordították át Vučić hintapolitikáját és a háborút arra, hogy bejussanak a Skupštinába.
A résztvevők egyetértek abban, hogy következő ciklus bel- és külpolitikai eseményeit várhatóan továbbra is irányítani fogják a járványhelyzet és a háború okozta a gazdasági nehézségek, a regionális és EU integrációs kilátások, illetve a nagyhatalmi befolyás megváltozása is elképzelhető Szerbiában.
Regionális szinten Szerbiának a Nyitott Balkán (Open Balkan) kezdeményezés – melynek célja a négy szabadság elvének kiterjesztése – erősítené befolyását. A regionális kezdeményezések jövőjét azonban megkérdőjelezi, hogy a szerb–koszovói viszonyt rendezni hivatott Belgrád–Pristina dialógus továbbra sem hozott eredményt, amely a szerbiai választások körüli problémákon is megmutatkozott. A koszovói szerbek ugyanis nem szavazhattak Koszovó területén, Miroslav Lajčak EU különmegbízott közbenjárására sem. Az uniós csatlakozás folyamatában a térségben egyedül Szerbia tudott előre lépni, ugyanis tavaly megnyitották a 4. klasztert. Bár az EU az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat az ukrajnai megszállás első fázisában elvárta Szerbiától is, ez a fajta elvárás az idő előre haladtával csökkenhet. Így kérdéses, hogy a kormány megalakulását követően Vučić milyen irányba indul Oroszországot tekintve, figyelembe véve az EU-integráció alapvetően stagnáló állapotát.
Az orosz–ukrán háború a térségben nagyhatalmi átrendeződést hozhat magával, ugyanis bár Kína politikai szerepvállalása Oroszországhoz viszonyítva elmarad Szerbiában, azonban gazdaságilag ez nem mondható el. 2021 végére a kínai beruházások meghaladták a 3 milliárd eurót, míg a hitelek a 8 milliárdot. Kína a COVID-19 járvány alatt jelentős mértékben segítette Szerbiát mind a védőfelszerelések, mind a vakcinák kapcsán. Gazdasági befolyása és az ukrán–orosz háború következményei jelentős előnybe hozhatják Kínát Szerbiában Oroszországgal szemben.
A parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerzett SNS-nek – mely 120 mandátumot jelent – így ebben a bel-és külpolitikai helyzetben kell kormányt alakítania és koalíciós partnert találnia ahhoz, hogy a többséghez szükséges 126 mandátumot biztosítsa. Ezt valószínűsíthetően, mint ahogyan korábban is, a Szerbiai Szocialista Párttal (Socijalistička partija Srbije, SPS), valamint a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) fogják megtenni, annak ellenére, hogy a Szocialisták az előző választásokat követően jelentős pozíciókat vesztettek a kormányban. Kérdéses, hogy a hagyományosan oroszbarát SPS milyen feltételekhez köti így a koalíció létrejöttét a kormányalakítás során. Az SNS-nek egyelőre azonban nem érdeke koalícióra lépni a törvényhozásba újonnan bejutott szélsőséges pártokkal. A beszélgetés végén a szakértők röviden kitértek arra is, hogy a parlamenti választások mellett Szerbiában elnökválasztást is tartottak, ahol Aleksandar Vučić már az első fordulóban megszerezte a szavazatok abszolút többségét. Mivel a szerbiai jogszabályok alapján az elnöki mandátum egymást követő ciklusokban maximum kétszer tölthető be, így Vučić esetleges harmadszori indulásához alkotmánymódosításra lesz szükség. Az alkotmánymódosítás a jogszabályok alapján ugyanis megtöri a ciklusok számításának módját, és így a szerb elnök újra indulhat a pozícióért.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!