Románia a választás évében

Barabás T. János elemzése.

Romániát 2015 novembere óta Dacian Cioloş technokrata kormánya vezeti, amely a két nagy párt, a szociáldemokraták (Partidul Social Democrat,  PSD) és a jobboldali nemzeti  liberálisok  (Partidul Naţional Liberal, PNL) hatalommegosztásán alapul. A politikai küzdelem középpontjában a titkosszolgálatok átalakulása és – azzal összefüggésben – az érdekcsoportok átrendeződése áll. Az új hatalmi technika fő eszköze a korrupcióellenes küzdelem, amelyet az EU és az USA tanácsára létrehozott korrupcióellenes ügyészség (Direcţia  Naţională Anticorupţie, DNA) hajt végre, a  belföldi  titkosszolgálat  (Serviciul  Român  de  Informaţii,  SRI)  adatszolgáltatása alapján. A DNA–SRI-együttműködés egy szűk hatalmi központot hozott létre. Új fejlemény a román politikában, hogy gazdaságilag távolodnak egymástól a régiók: Bukarest és az ország nyugati részei az átlagnál jobban fejlődnek. A vidéki érdekcsoportok erőviszonyai ezt a mozgást is követik. Az új választási rendszer a nagy pártoknak kedvez, közülük is leginkább a fejlettebb vidéki hálózattal rendelkező szociáldemokrat

áknak; a nemzeti liberálisok pártszövetségi politikával egyensúlyoznák

ki a hátrányukat. Az RMDSZ-nek ez utóbbi összefüggésben nő meg a fontossága. A kormányzat által a politikai korrektség miatt ki nem mondott populista eszméket – sajátos szereposztásban – az ortodox egyház fogalmazza meg, és a szélsőjobb gyárt belőle ideológiát.

A teljes elemzés itt található!