A Magyar Külügyi Intézet (MKI) „Politika és vallás a Balkánon” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést 2023. május 4-én. A beszélgetés résztvevői Barabás T. János, az MKI vezető elemzője, Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, illetve Rákos Judit, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola PhD hallgatója voltak. Az eseményt Ármás Julianna, az MKI kutatója moderálta.
A Balkán térség vallási és politikai berendezkedését egyaránt befolyásolták a régió történelmi tapasztalatai. Míg az oszmán-török uralom alatt az iszlám megjelenése, az Osztrák-Magyar Monarchia alatt a római katolicizmus, majd a jugoszláv államalakulat fennállása alatt a több nemzet-több vallás politikája, ugyanakkor az államvallás hiánya (is) megerősítették a Balkán már addig is létező vallási törésvonalait. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mind a római, mind a bizánci missziók megjelentek a régióban, a muszlim jelenlét elterjedésében pedig három fő irányvonalat figyelhetünk meg: a törökök/türkök betelepítése Bulgária, Észak-Macedónia és Görögország városaiba az oszmán megszállás alatt, a török kereskedők megjelenése, továbbá a Török Birodalom stratégiai útvonalai mentén élők áttérése az iszlámra.
A politika és vallás összefonódása kiemelkedő a Balkán országaiban, ahol ezek egyfajta kettős rendszerben működnek; a politikai és vallási vezetők egyszerre támogatják egymást és versengenek a közéleti befolyásért. Ez azért alakulhatott ki, mert évszázadokon keresztül az egyház biztosította a szociális háló működését és az állami hatalom megerősítőjeként lépett fel. Jó példa erre a Szerb Ortodox Egyház befolyása a szerb bel- és külpolitikára. Koszovót mint az egyház bölcsőjét Szerbia tartományának tekintik annak ellenére, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, az Ortodox Egyház társadalmi-politikai szerepvállalása miatt ezzel pedig a politikai vezetésnek sem tanácsos ellentmondania, emelte ki Rákos Judit.
Barabás T. János szerint a Macedón Ortodox Egyház autokefál státuszának Szerbia általi elismerése kiváló példa az egyház és politika egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A Macedón Ortodox Egyház a Szerb Ortodox Egyház vezetése alá tartozott mérsékelt autonómiával, autokefál státuszát a macedón egyház egyoldalúan mondta ki 1967-ben. Évtizedeken keresztül küzdöttek a függetlenségük megszerzéséért, mely 2022 tavaszán megvalósult, a Szerb Ortodox Egyház elismerte az új autokefál egyházat, mely ezután kapta a Macedón Ortodox Egyház – Ohridi Érsekség nevet. Oroszország Szerbia feletti befolyását mutatja, hogy 2022 augusztusában a Moszkvai Patriarchátus is elismerte az Ohridi Érsekséget, azonban továbbra is ragaszkodik a szerbek kanonikus joggyakorlásához, mely Szerbia felé is jelzés, hogy elvárják a szoros kapcsolat fenntartását.
Oroszország hagyományosan erős, történelmi-kulturális alapokra épülő befolyása azonban csökken a Balkánon, a kialakuló hatalmi vákuumban pedig fontos megemlíteni Törökország térnyerését, kulturális és gazdasági kapcsolatokra támaszkodva. A délszláv háború után megerősödött a vallási hovatartozás fontossága, kifejezetten Bosznia-Hercegovinában, azonban az általános várakozással ellentétben nem itt figyelhető meg a legerősebb török –gazdasági – jelenlét. Bosznia-Hercegovinában elsősorban a vallási intézmények és közösségek támogatására fekteti a hangsúlyt Törökország, igazán szoros együttműködés viszont azokkal az országokkal jellemző, ahol erős piac működik, magyarázta Egeresi Zoltán. Így elsősorban Romániában, Bulgáriában és Szerbiában figyelhető meg jelentős török gazdasági jelenlét, amiben az is nagy szerepet játszik, hogy az adott országok a 2016-es puccskísérlet után Erdoğan mellett álltak ki.
A beszélgetés során szakértőink több további aktuális kérdést is körüljártak: így szóba került Oroszország és Ukrajna kapcsolata és kulturális kötődése a régió országaihoz, a nemzeti egyházak szerepe, valamint a politikai-gazdasági befolyásért folytatott nagyhatalmi versengés. A beszélgetés során a panelisták kitértek továbbá a Nyugat-Balkán stratégiai fontosságára a magyar külpolitikában, illetve a régióhoz kapcsolódó magyar külpolitikai stratégiára is.
Képek: Magyar Külügyi Intézet (MKI)