Partnerből szövetséges – A magyar–izraeli kapcsolatok dinamikája

MKI Nézőpont – Csicsmann László és Baranyi Tamás írása 

Az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs ellenére érkezik Magyarországra Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjáhú. Izrael számára rendkívül fontos, hogy európai partnereket (is) találjon Trump Gázai övezetre vonatkozó terveit illetően, miközben Magyarország számára a régió stabilitásának biztosítása fontos érdek. Izrael ma Magyarország egyik legszorosabb partnere a közel-keleti régióban, amelyből következik az is, hogy a jelenlegi helyzetben is komoly külpolitikai szövetségesként tekint az országra. A Kelet–Mediterráneumban formálódó görög–ciprusi–izraeli együttműködés, valamint az ún. Ábrahám-folyamatok is azt jelezhetik, hogy a közel–keleti régióban átalakuló dinamikák Izraelt és a régiót is stabilabbá tehetik a nem túl távoli jövőben. Ez pedig Magyarország számára is fontos geopolitikai érdek. Nem beszélve arról, hogy Izrael és az Amerikai Egyesült Államok is nagyon fontos szövetségesei egymásnak, amely még a Biden-adminisztráció Izrael-kritikus politikája idején sem bomlott fel. A Trump-kormányzat visszatérésével ez alapvetően olyan irányba fog változni, hogy Washington Izraelt (valamint Szaúd-Arábiát és az Emírségeket) fogja a regionális biztonság alappilléreinek tekinteni. Magyarország nem csak külpolitikai érdekek, de a több évszázados kulturális-társadalmi örökség miatt is szövetségesként tekint a közel–keleti országra. Magyarország számára ez a szövetség értékalapú és pragmatikus is: Izrael a Közel–Kelet egyik technológiai és biztonságpolitikai kulcsszereplője, és ebben a partnerségben hazánk saját regionális mozgásterét is növelni tudja.

A teljes elemzés ide kattintva elérhető.