Csicsmann László elemzése
Pakisztán az elmúlt hónapokban az országban uralkodó politikai és gazdasági válság, valamint a növekvő radikalizálódás következtében a nemzetközi közösség figyelmébe került. 2022-ben a fegyveres erők megvonták a támogatást Imrán Khán kormányától, amely egy újabb alkotmányos válságba sodorta a dél-ázsiai államot. Az ország történetének egyik legnépszerűbb politikusát, az egykori krikettjátékost különféle vádakkal börtönbe zárták, és eltiltották a 2024. februári választásokon való indulástól. A mögötte álló politikai erő azonban képes milliókat mobilizálni, ahogy azt az elmúlt két évben láthattuk.
Pakisztán gazdasága az összeomlás szélére került a politikai krízissel egyidőben. 2023 nyarán sikerült egy újabb IMF megállapodást kötni, amelynek előfeltétele megszorító intézkedések meghozatala, amely könnyen ronthat az életkörülményeken a 240 milliós országban. Továbbá az elmúlt két esztendő – összefüggésben a 2021-es kabuli tálib hatalomátvétellel – a radikalizáció újabb hullámát hozta el a dél-ázsiai országban. A kabuli tálib kormányzattal szoros kapcsolatokat ápoló pakisztáni tálib mozgalom, a TTP tehető felelőssé a 2022-ben és 2023-ban jelentkező jelentősebb terrorhullámért, amelyre válaszként Pakisztán az illegálisan az országban tartózkodó afgán menekültek kiutasításában találta meg a megoldást. Az elemzés a politikai és gazdasági válságjelenségek mellett a fokozódó radikalizálódás hátterét járja körbe.
A teljes elemzés itt olvasható!