A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2020. november 13-án online kerekasztal-beszélgetést szervezett Iszlamista terrorizmus és Franciaország a Bataclan után öt évvel címmel. A rendezvény szakértői Fejérdy Gergely, Szalai Máté és Wagner Péter, a KKI kutatói voltak. A 2015-ös párizsi merényletek évfordulóján szervezett online konferencia megpróbálta több szemszögből is körbejárni az iszlamista terrorizmus kérdését.
Az első előadó, Fejérdy Gergely emlékeztett arra, hogy a szeptember végi és októberi iszlamista terrortámadások hátterében többek között az öt évvel korábban lezajlott franciaországi támadások pereinek megindulása áll. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az amúgy is feszült helyzetben a Charlie Hebdo francia szatirikus lap Mohamed karikatúrájának újra publikálása „olaj volt a tűzre”. Az Ifop közvéleménykutató igazgatójának, Fourquet-nek a Le Figaro-ban megjelent elemzését idézve rámutatott arra, hogy Franciaországban az elkövetők csupán a jéghegy csúcsaként értelmezhetők, hiszen a radikális iszlámmal szimpatizálók köre a francia muzulmán lakosság ¼, ami egyáltalán nem elhanyagolható tényező. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy számban szabadulnak a francia börtönökből korábban radikális iszlamizmus miatt elítéltek anélkül, hogy a hatóságok megfelelően kontrollálni tudnák tevékenységüket. Végezetül aláhúzta, hogy Macron elnök a terroristákkal szemben kemény fellépést ígért, illetve a korábban tabuként kezelt iszlamizmus témakörében konkrét politikai lépéseket.
Wagner Péter előadásában a világban fellelhető iszlamista terrorszervezeteket, azok stratégiáit, illetve az európai dzsihadista támadások trendjeit mutatta be. Aláhúzta, hogy az „Iszlám Állam” ugyan 2019-ben elvesztette az általa felügyelt területeket, de nem semmisült meg; ellenkezőleg, számos módon próbál újjá szerveződni. Felhívta a figyelmet arra, hogy Afganisztán és a Száhel-övezet jelenleg a legvirulensebb térség. Elhangzott továbbá, hogy ahol a lakosság muzulmán, a dzsihadista terrorista sejtek befészkelik magukat. Az Európában történő terrortámadásokkal kapcsolatban az Európai Unió jelentéseit alapul véve a kutató rámutatott arra is, hogy 2017-től láthatóan csökkent a sikeres akciók száma, de az utóbbi hónapok eseményei megváltoztatták ezt a trendet. Kiemelte, hogy 2020-ban már új iszlamista terrorizmus jelenséggel áll szemben Európa; nem csoportos támadókkal, hanem környezetük által segített magányos „farkasok” az elkövetők.
A kerekasztal-beszélgetés harmadik előadója, Szalai Máté a védekezésről és a terrorelhárítás eszközeiről beszélt. Rámutatott arra, hogy az első időben az Európai Unió késlekedett a hatékony válaszadásokkal, de mára már számos pozitív előrelépés történt. Fontos szerep jut a titkosszolgálati információmegosztásra, a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésre, illetve a radikalizáció okainak vizsgálatára. Ez utóbbi kapcsán külön elhangzott a deradikalizációs programok jelentősége, amely területen jelentős előre lepések, kísérletek történtek az utóbbi időben.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornákon érheti el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGYlh1RVdTOUJNaTQlMjIlMjBmcmFtZWJvcmRlciUzRCUyMjAlMjIlMjBhbGxvdyUzRCUyMmFjY2VsZXJvbWV0ZXIlM0IlMjBhdXRvcGxheSUzQiUyMGNsaXBib2FyZC13cml0ZSUzQiUyMGVuY3J5cHRlZC1tZWRpYSUzQiUyMGd5cm9zY29wZSUzQiUyMHBpY3R1cmUtaW4tcGljdHVyZSUyMiUyMGFsbG93ZnVsbHNjcmVlbiUzRSUzQyUyRmlmcmFtZSUzRQ==