Nyugat-Balkán 2023-ban: Elvárások vs. Várakozások
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2023. január 16-án tartotta „Nyugat-Balkán 2023-ban: Elvárások vs. Várakozások” című kerekasztal-beszélgetését, melynek résztvevői a KKI kutatói, Ármás Julianna és Németh Ferenc, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, Dr. Ördögh Tibor voltak. A beszélgetést Viola Cintia, a KKI kutatója moderálta.
Baranyi Tamás Péter, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese megnyitó beszédében kiemelte, hogy a KKI az elkövetkező évben is kiemelt hangsúlyt fog fektetni a Nyugat-Balkánra – köztük a márciusban megrendezendő Budapest Balkans Forum által –, éppen ezért az évadnyitó rendezvény szimbolikus jelentésőséggel is bír.
A panelbeszélgetés során a résztvevők azokat a geopolitikai kihívásokat tekintették át, amelyek közvetett vagy közvetlen módon hatással voltak az előző évben a Nyugat-Balkánra, majd azokat a helyi nehézségeket értékelték, amelyek meghatározzák majd a térséget 2023-ban (is).
A szakértők egyetértettek abban, hogy az Oroszország ukrajnai inváziója súlyos hatást gyakorolt a térség gazdaságára és alapjaiban változtatta meg az országok energiadiverzifikációs törekvésének irányvonalát. Ármás Julianna hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány utáni gyors gazdasági növekedés a háború hatására megtorpant, és az országok jelentős GDP visszaesést jeleznek előre a 2023-as évre. Németh Ferenc elmondta, hogy az orosz-ukrán háború ellátási láncokra gyakorolt hatása az energiaszektort is átalakította a térségben, olyan új beszerzési források felé nyitottak az országok, mint az azeri vagy a katari energiahordozók, de felértékelődtek a térség LNG kapacitásai is, különösen Horvátországé és Görögországé. A kutató kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán energiahálózatának kibővítése és korszerűsítése egész Közép-és Kelet-Európa energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú lehet a jövőben, egyben pozitív hatást gyakorolhat a térség regionális együttműködésére.
Ördögh Tibor a térség demográfiai helyzetének súlyosságát emelte ki, ugyanis a Nyugatra irányuló nagyfokú elvándorlás olyan kihívást jelent a térség számára, amelyet a háború utáni gazdasági helyzet csak tovább súlyosbított. A docens az orosz-ukrán háborút követő szankciós csomagok relációjában pedig elmondta, hogy a szerb hintapolitika fenntarthatósága 2023-ban állandó problémát jelenthet majd a szerb külpolitikában, egyben pedig az ország uniós integrációjában.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán európai uniós integrációjában 2023-ban sem várható előrelépés. Ez főként a (potenciális) tagjelölt országok strukturális problémáinak, illetve az EU bővítéspolitikában tapasztalható konszenzus-hiánynak tudható be. A kutatók a 2023-as év meghatározó politikai folyamataiként említették a Belgrád-Pristina dialógust, valamint Bosznia-Hercegovina és Montenegró belpolitikai eseményeit: idén sem várható az, hogy Szerbia és Koszovó normalizálja kapcsolatait, a tagjelöli státus pedig nem jelent lényegi segítséget Bosznia-Hercegovina reformfolyamatainak végrehajtásában.
Képek forrása: Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)