Nemzetközi konferencia Zágrábban a Nyugat-Balkán uniós perspektívájáról
A magyar V4 elnökség keretében és a magyar–horvát diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulója alkalmából a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), Magyarország zágrábi nagykövetségével közösen szervezett konferenciát 2022. május 13-án a zágrábi Liszt Intézetben „A nyugat-balkáni országok európai útja a változó európai biztonsági környezetben” címmel.
Az eseményt Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete és Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója nyitották meg. Beszédükben kiemelték, hogy a Nyugat-Balkán mindegyik visegrádi ország külpolitikai prioritásai között szerepel; ez pedig egybeesik a horvát célokkal. Az ukrajnai háború új perspektívába helyezi az Európai Unió (EU) bővítéspolitikáját, mely egyben lehetőséget is jelent az EU nyugat-balkáni hitelvesztettségének meghaladására. Gordan Grlić-Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter gondolatait tanácsadója, Domagoj Knežević tolmácsolta, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős EU biztos pedig videóüzenetet küldött. Mindketten aláhúzták, hogy a nyugat-balkáni bővítés elengedhetetlen, különös tekintettel Európa változó biztonsági architektúrájára.
A köszöntők után a konferencia két szakértői panelbeszélgetéssel folytatódott. Az első panel soraiban, annak címéből következően – „A Nyugat-Balkán perspektívái a V4-es országok és Horvátország szemszögéből” – V4-es országok Nyugat-Balkán-szakértői, Jana Juzová (EUROPEUM), Kristína Bacukálová (University of Economics in Bratislava), Tomasz Żornaczuk (PISM), Németh Ferenc (KKI) és a horvát Krševan Antun Dujmović (IRMO) foglaltak helyett. A visegrádi kutatók kifejtették, hogy saját országuk szempontjából miért szerepel a prioritások között a Nyugat-Balkán EU-integrációja, és ennek elősegítése érdekében milyen jó gyakorlatokat tudnak átadni a térségnek, illetve a V4 mint együttműködés milyen példaként szolgálhat az országcsoport számára. Dujmović úr méltatta a horvát–magyar kapcsolatokat és Magyarország szerepét a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásában, amely követendő Horvátország számára a nyugat-balkáni térség csatlakozási folyamatának előmozdításához. A panelbeszélgetés résztvevői szintén reflektáltak az orosz–ukrán háborúra és az annak kapcsán felmerült ukrán EU-tagság lehetőségére. Egyhangúság mutatkozott a kérdéssel összefüggő véleményekben: a csatlakozási kritériumok teljesítése elengedhetetlen mind Ukrajna, mind a Nyugat-Balkán tekintetében, ugyanakkor a háború miatt előtérbe került bővítéspolitika új lendületet kaphat, melyből a nyugat-balkáni térség is profitálhat.
A második panelbeszélgetésben – mely ,,A Nyugat-Balkán álláspontja a bővítés kérdéséről” címet viselte – Ardian Hackaj (CDI), Naim Rashiti (BPRG), Srđan Majstorović (CEP) és Milan Sitarski (IDPI) kutatók Albánia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina és Szerbia álláspontját ismertették az EU bővítéspolitikájára vonatkozóan. A Nyugat-Balkán országaiból érkező szakértők egyetértettek abban, hogy az EU integráció kulcsfontosságú az érintett országok fejlődésének szempontjából, azonban kiemelték, hogy az elhúzódó csatlakozási folyamat korántsem mentes a kihívásoktól. Többször hangsúlyozták, hogy az EU bővítési fáradtsága és láthatóságának hiánya mellett gyakran az államok saját maguk lassítják az integrációt azzal, hogy nem az elvárt módon és ütemben hajtják végre az EU által elvárt reformokat. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az uniós perspektíva fenntartása érdekében az EU-nak dolgoznia kell térségbeli láthatóságán, hiszen szemben a kínai projektekkel, az EU infrastrukturális és intézményi reformok területén való jelenléte kevésbé látványos a lakosság számára. A szakértők emellett azt is fontosnak tartják, hogy az EU világosan, az érintett nyugat-balkáni országokkal együtt határozza meg azt a követelményrendszert, amely az uniós csatlakozás feltételeként szolgál majd.