MKI Nézőpont – Papp Gábor elemzése
Donald Trump azt várja a NATO-országoktól, hogy szüntessék be az orosz kőolajexportjukat, s cserébe hajlandó súlyos szankciókat kivetni Oroszországra. Figyelembe véve azonban, hogy azt már nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen szankciókra gondol, a felszólított államok egy előre nem látható biztonsági dilemmával szembesültek. Ez elsősorban Magyarországra és Szlovákiára igaz, amelyeknek a kérés teljesítésével akár komoly energiabiztonsági kockázatokat kellene vállalniuk, miközben nem tudnák, mi jár érte cserébe – így pedig képtelenek mérlegelni. Ráadásul, mivel a NATO minden érintett tagjának cselekednie kellene, mielőtt az Amerikai Egyesült Államok lépne, a végeredmény nem is kizárólag a saját szuverén döntéseiken múlna. Az, hogy Törökország – a legnagyobb mennyiségben orosz kőolajat importáló NATO-tag – hogyan viszonyul Trump kéréséhez, szintén erősen kérdéses. Az ország ugyanis az elmúlt időszakban egyre meghatározóbb geopolitikai szereplővé nőtte ki magát, ami az orosz nyersanyagokra is épülő energia-csomóponti szerepének köszönhető. Azt, hogy a NATO-tagállamok le tudnának-e teljesen válni az orosz kőolajról, illetve a többi orosznyersanyagról, és erre mikor is kerülhetne sor, egyelőre nem lehet megmondani. Mindent egybevetve kijelenthető, hogy noha nem úgy tűnik, hogy Trump elvárása ezt a folyamatot számottevően befolyásolná – legalábbis rövid távon –, az egyfajta nyomásgyakorlási eszközként is értelmezhető, amely hozzájárulhat Washington tágabb külpolitikai céljai eléréséhez. A lehetséges célok között az EU-ba irányuló energiaexport növelése, egy közelgő amerikai–török egyeztetés előtt az amerikai tárgyalási pozíció erősítése, sőt akár a NATO-nak az elnök saját igényei szerinti átalakítása is felsejlik.
Az elemzés ide kattintva elérhető.