Huszadik évfolyam 3. szám – 2021. ősz
A Külügyi Szemle a külpolitikai és külgazdasági diskurzust kívánja segíteni. Teret ad a szakmai vitáknak, és bemutatja a magyar külügyi tevékenység nemzetközi mozgásterét befolyásoló trendeket, azok főbb összefüggéseit. Szakmai és elméleti háttérrel támogatja a magyar külpolitika és külgazdaság folyamatait. Fontos cél a hazai külpolitikai gondolkodás fő irányainak és az azokat alakító tényezőrendszernek a bemutatása. A folyóirat feladata a fontosabb külföldi események bemutatása, a történések hátterének elemzése.
N. Rózsa Erzsébet: Előszó – Az Iránnal foglalkozó tanulmányok elé
Szálkai Kinga – Szabó Miklós: Az iráni vízválság a klímaváltozás és a növekvő társadalmi elégedetlenség árnyékában
Fórián-Szabó Viktor – Kovács Tamás: Terhelő örökség. Az iráni gazdaság lehetőségei és kihívásai a 2021-es elnökválasztás után
Csicsmann László: A szankciók mint a nyomásgyakorlás eszközei a nemzetközi kapcsolatokban: a Közel-Kelet és Irán esete
Ablaka Gergely: Transznacionális Irán. Nem állami szereplők a Közel-Keleten – militáns partnerek Teherán „szolgálatában”
N. Rózsa Erzsébet: A Közel-Kelet nukleáris kérdései – középpontban az iráni nukleáris program
Salamin Géza – Megyesi Zoltán –Klemensits Péter: Az Eurázsia-narratíva kibontakozásának vizsgálata a magyar kormányzati nyilatkozatok és fejlesztéspolitikai dokumentumok tükrében
Sipos Xénia Zsuzsanna: A gazdasági marginalizáció és a szélsőséges ideológiák iránti fogékonyság közötti kapcsolat
Szabó Orsolya Katalin: A kisebbségi nyelvvédelem normatív fejlődése Olaszországban
Udvarvölgyi Zsolt András: A magyar–közel-keleti tudományos-kulturális kapcsolatok egy epizódja. Germanus Gyula egyiptomi és szíriai útjainak háttere a magyar diplomáciai jelentések tükrében (1954–1960)
Könyvismertetés: A geopolitikai elemzés a nemzetközi hatalmi viszonyok vizsgálatának szolgálatában (Sashalmi Ádám)