MKI Nézőpont – Lángné Petruska Szidónia elemzése
Az elemzés ide kattintva elérhető.
Miközben a világ jelentős része téli szabadságát élvezte, a koszovóiak december végén ismét az urnák elé járultak, 2025-ben immár negyedik alkalommal. Az ország 11,4 millió eurót költött a december 28-i előrehozott parlamenti választásra. A Kurti által vezetett, baloldali populista, szuverenista Önrendelkezés Mozgalom (LVV) ez alkalommal megszerezte a szavazatok közel felét, amivel alapvetően lehetővé vált a 2025-ös év koszovói belpolitikai viszonyait meghatározó intézményalakítási patthelyzet feloldása. A szavazatok január 19-én elrendelt teljes újraszámlálása ugyanakkor csúszást okoz a folyamatokban. A rosszabb forgatókönyv szerint ennek elhúzódása miatt nem tudják tartani az elnökválasztás március 4-i határidejét, ami akár alkotmányos válsághoz is vezethet. Az újraszámlálás gyors megvalósítása esetén sem kizárt azonban egy újabb rendkívüli parlamenti választás lehetősége. A belpolitikai stabilitás ebben az esetben annak a záloga, hogy a parlamenti képviselők kétharmada együttműködik-e a köztársaságielnök-választás alkalmával. Amennyiben sikerül új államfőt választani, Kurti új kormánya hamarosan erős nyugati politikai és diplomáciai nyomásgyakorlásra számíthat a Szerbiával való kapcsolatok normalizálása érdekében, miközben az LVV egyedüli koszovói albán pártként viselheti a kényes döntések következményeit.
Egy év, két parlamenti választás – az Önrendelkezés Mozgalom hullámvölgye
A szilárd meggyőződésű baloldali nacionalista politikusként ismert Albin Kurti Önrendelkezés Mozgalma (LVV) a 2021-es parlamenti választást megelőző korrupcióellenes kampányával teljes politikai megújulást ígért Koszovóban, amihez erős bizalmat kapott: a lehetséges 100-ból 58 mandátumot nyert el. (A koszovói parlament összesen 120 fős, ebből tíz helyet a szerb, tíz helyet pedig a többi kisebbségi közösség számára garantálnak.) Így képes volt mindössze néhány – nem szerb – kisebbségi párttal összefogva kormányt alakítani, ellenzéki szerepbe kényszerítve a három másik, több évtizede rivalizáló „történelmi” koszovói albán pártot: az 1990-es évek passzív ellenállását vezető első koszovói elnök, Ibrahim Rugova által alapított Koszovói Demokratikus Ligát (LDK), a fegyveres ellenállást kirobbantó gerillák által alapított Koszovói Demokrata Pártot (PDK), valamint az előbbieknél kisebb, de stabil regionális támogatottsággal bíró, ugyancsak egykori gerillák által alapított Szövetség Koszovó Jövőjéért pártot (AAK). (Koszovó esetében nem ad valós képet, ha ezeket a „háborús elithez” kötődő pártokat a hagyományos politikai dimenziók – baloldal, centrum, jobboldal – mentén próbáljuk elhelyezni. Esetükben nem beszélhetünk ugyanis világos politikai programokról, a pártok identitását és tagságát ma is elsősorban múltbeli események és vezetőik kapcsolati hálói határozzák meg.)
Mandátuma során Kurti második kormányának „védjegyévé” váltak azok a merész lépések, amelyek az állam szuverenitásának az ország egészére történő kiterjesztését célozták. Ez a gyakorlatban erőszakos incidensek sorát vonta maga után, különösen a többségében szerbek által lakott négy észak-koszovói önkormányzat területén, amelyek élére 2023 májusában vitatott legitimitású albán és bosnyák polgármesterek kerültek. A biztonsági helyzet olyannyira megromlott, hogy a NATO is indokoltnak találta megemelni a koszovói békefenntartói létszámát. Az Európai Unió és az Egyesült Államok mindeközben büntetőintézkedéseket foganatosított az eszkalációért felelősnek tartott Koszovóval szemben, amelynek vezetése az ebből fakadó politikai és gazdasági hátrányok ellenére is ragaszkodott a zászlajára tűzött „önrendelkezés” jelszóhoz és elutasította, hogy a nemzetközi közösség diktáljon Pristina számára.
2025-re ezt a gondolkodást a koszovói szavazók már a korábbinál kevésbé értékelték. Bár a februári parlamenti választást ismét toronymagasan az LVV nyerte, a megszerzett szavazatok már csak 48 parlamenti mandátumot értek. Ezzel elkerülhetetlenné vált valamely másik koszovói albán párt bevonása a kormánykoalícióba. A kompromisszumkészség hiánya azonban már a parlament megalakításakor megmutatkozott, az LVV riválisai ugyanis elhatárolódtak minden olyan személy házelnökké választásától, aki kormányzati funkciót töltött be az előző években. Kurtiék azonban ebből augusztus végéig nem engedtek, ami azt eredményezte, hogy 2025 folyamán – rendkívül akkurátusan betartva a törvényt – több mint ötven sikertelen parlamenti alakuló ülésre került sor. Ezek után még másfél hónapig tartott a parlament szerb alelnökének megválasztása, ami végül mindössze két nappal a rendes önkormányzati választások kezdete előtt, október 10-én sikerült. Így a következő időszak belpolitikai szempontból igen mozgalmasan alakult: helyhatósági választási fordulók és kormányalakítási kísérletek váltották egymást. Utóbbira októberben Albin Kurti, novemberben párttársa, Glauk Konjufca volt házelnök kapott felkérést, 56 támogató szavazatnál többet azonban egyiküknek sem sikerült biztosítania. A folyamat november 20-án jutott el addig a pontig, hogy lehetségessé vált az új, rendkívüli parlamenti választás kiírása.
Az időpontválasztás mögött egyaránt álltak racionális és politikailag motivált megfontolások. Egy részről, a hosszú hónapok óta tartó intézményi bénultság miatt a törvényhozás jelentős elmaradásokkal küzd, egyebek mellett Koszovónak nincs 2026-ra elfogadott állami költségvetése sem. Decemberi választás esetén azonban a helyi jogszabályok alapján a 2025-ös költségvetés kiterjeszthető 2026 első két hónapjára. A lehető legkésőbbi, 28-i dátumot Vjosa Osmani államfő az előkészületekhez szükséges, feszes időkeretre hivatkozva javasolta – az is tény azonban, hogy ezzel végső soron politikai szövetségesének, Albin Kurtinak kedvezett. Az ünnepekre nagy számban hazatérő diaszpóra ugyanis hagyományosan az LVV erős támogatója, a választási hajlandóság pedig a személyes részvétel lehetősége esetén mindig nagyobb.
Új választás, új stratégiák
Az LVV ez alkalommal egy választási koalíció domináns pártjaként mérette meg magát, amivel a célja a szavazóbázisának szélesítése volt. Ebben hagyományos, kisebb, inkább a centrum felé húzó albán szövetségesei, a Vjosa Osmani által alapított GUXO és az Alternatíva mellett a Koszovói Albán Kereszténydemokrata Párt (PSHDK) is helyet kapott – amely korábban a néhai Rugova elnök által alapított LDK-t erősítette. A diaszpóra szavazatainak jelentőségére tekintettel Kurti pártja egyes külföldi országokban is élénk kampánytevékenységet folytatott. A nagyobbik, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gerillái által alapított párt, a PDK új vezetővel vágott neki a megmérettetések, miután a negyvenes éveiben járó, az ezredfordulón még rap-előadóként aktív Memli Krasniqi az őszi önkormányzati választásokat követően átadta a tisztséget a jóval idősebb Bedri Hamzának, a PDK miniszterelnök-jelöltjének. Ezzel az elismert gazdasági szakértőre hárult a feladat, hogy összefogja az egyre inkább fragmentálódó párttagságot. A kisebbik UÇK-utódpárt, az AAK a gerillahadsereg egykori főparancsnokával, Agim Çeku-val erősítette meg sorait, aki évekig tartó szünet után tért vissza a politikai életbe. A párt ezúttal korábbi koalíciós partnere, a – korábban a PDK-ból kivált – NISMA nélkül indult a választáson, amivel vállalta annak kockázatát, hogy a szavazatainak száma könnyen az 5%-os küszöbérték alatt maradhat. A domináns koszovói szerb párt, a Szerb Lista (SL) részvételét egyes koszovói albán tisztviselők – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – ez alkalommal is megkísérelték adminisztratív eszközökkel ellehetetleníteni, arra hivatkozva, hogy képviselőjelöltjeik a „Belgrád meghosszabbított kezét jelentő” illegális koszovói szerb struktúrák részét képezik, a jogorvoslati eljárás végén azonban a SL-nak kedvező döntés született.
Választási eredmények és kormányalakítási kilátások
A december 28-i választás jelentősebb incidensek nélkül zajlott le, várakozáson felül magas, 45 százalékos részvétel mellett. Az LVV az 51 százalékon felüli eredményével – ami 57 parlamenti mandátumot ér – a 2021-eshez hasonló, toronymagas győzelmet aratott, ami még Kurtit is meglepte. A párt sikeréhez valószínűleg több tényező is hozzájárult – beleértve egyes, a kampányidőszakra időzített szociális intézkedések politikai hatását is. Az azonban mindenképp egyértelművé vált, hogy a választópolgárok a tavalyi patthelyzet miatt elsősorban Kurti riválisait hibáztatják, amiért sem az LVV-vel, sem egymással nem álltak készen koalícióra lépni. Februárhoz képest a legnagyobb visszaesés az LDK támogatottságában jelentkezett (a mostani eredményük az akkori 20 helyett csak 15 mandátumra elég), amelynek elnöke emiatt december végén kilátásba helyezte az esetleges lemondását – de a kérdésben egyelőre még nem született döntés. A karizmatikus vezető és egy kiforrottabb politikai program hiánya a PDK eredményén is tükröződik, amely a februári eredményhez képest két mandátumot veszített, így 22 képviselője lehet a parlamentben. Az AAK ugyanakkor hat mandátumot szerezve bizonyította, hogy koalíciós partner nélkül is megállja a helyét.
A hivatalos eredményhirdetést követő adminisztratív és jogi eljárások az előzetes várakozások szerint január második felében zárultak volna le, a feltárt szabálytalanságok miatt azonban a Központi Választási Bizottság január 19-én a szavazatok teljes újraszámlálását valamennyi önkormányzatra kiterjesztette. A folyamat így optimista várakozások szerint is február közepéig elhúzódhat. A parlamenti mandátumok pártok közötti megoszlásában nem várható számottevő változás, az egyes pártlistákon szereplő képviselőjelöltek sorrendje azonban jelentősebben módosulhat.
A végleges eredményhirdetést követően a kormányalakításhoz szükséges legalább 61 szavazatot az LVV könnyedén képes lehet biztosítani a nem szerb kisebbségeket képviselő pártok segítségével. Potenciális feszültséget hordoz azonban magában, hogy a mindenkori koszovói kormányban az alkotmány előírásai szerint a kisebbségi közösségeknek (a szerbeknek és a nem szerbeknek egyaránt) legalább egy-egy miniszteri pozíciót is kapniuk kell. A Szerb Lista kilenc jelöltje mellett azonban most a Szabadságért, Igazságosságért és Túlélésért nevű koszovói szerb párt vezetője, a Kurtival már évek óta együttműködő Nenad Rašić is bejutott a parlamentbe, ami lehetőséget ad az LVV-nek a Belgrád által támogatott szerb politikai erők megkerülésére.
Elnökválasztás, mint Damoklész kardja?
A következő kormány előtt sürgető feladatok állnak. A 2026-os költségvetés elfogadása mellett számos nemzetközi szerződés ratifikálása is mielőbb meg kell történjen, hogy csaknem egy év késlekedés után a koszovói gazdaság számára létfontosságú EU-s és világbanki támogatások lehívhatóak legyenek. Az ezekkel kapcsolatos, kétharmados támogatást kívánó ügyekben – azok súlyára tekintettel – jó eséllyel számítani lehet a kormánypártok és az ellenzék együttműködésére.
A hosszabb távú politikai stabilitásra nézve kockázatot jelentő körülmény ugyanakkor, hogy 2026 áprilisában lejár Vjosa Osmani államfő első ötéves mandátuma, a következő elnök megválasztása ezért március 4-ig meg kell történjen. Akár alkotmányos válsághoz is vezethet, ha a parlamenti választáson leadott szavazatok újraszámlálásának elhúzódása miatt nem tudják tartani ezt a határidőt.
Amennyiben rendben sor kerül a köztársaságielnök-választásra, a szűk keresztmetszetet az jelenti, hogy a sikerhez legalább 80 parlamenti képviselő együttműködése szükséges. Három alkalommal kísérelhető meg a választás, az első két alkalommal kétharmados többséggel válhat valaki elnökké, míg a harmadik körben elegendő az egyszerű többség, azaz 61 szavazat is, amennyiben legalább 80 képviselő jelen van. Amennyiben ez a feltétel sem teljesül, 2026 tavaszán újabb rendkívüli parlamenti választás jöhet. Az ellenzék ezért a közeljövőben megkerülhetetlen politikai tényező marad, az államfői pozíció pedig háttéralkuk tárgyává válhat. Ennek ellenére jó esélyek mutatkoznak Kurti szövetségese, Osmani újraválasztására – aki mellett egyelőre nem merült fel más lehetséges jelölt neve. A decemberi választási eredményekből kiindulva ugyanis a lakosság egy újabb kudarcért vélhetően ismét az ellenzéket hibáztatná, így az érintett pártoknak alapvetően nem érdeke, hogy rövid távon egy újabb parlamenti választáson méressék meg magukat.
A nemzetközi helyzet mérséklődik
A Szerbiával szemben „viszonosságot” hirdető, a nemzetközi közösség iránymutatását pedig kategorikusan elutasító második Kurti-kormány szuverenitás terén elért eredményeinek ára az EU-val és az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok erodálódása volt. Pristina számára tavaly szeptemberben újabb aggasztó fordulatot jelentett a Washingtonnal tervezett stratégiai párbeszéd felfüggesztése, amellyel az amerikai fél az ügyvivő kormány stabilitást veszélyeztető lépéseire reagált. A 2025 őszi rendes önkormányzati választások közeledtével azonban okkal lehetett arra számítani, hogy amint az év végén „visszatérnek” az észak-koszovói hivatalokba a szerb polgármesterek, a Nyugat által szorgalmazott de-eszkalációs lépések jutalma sem várat sokáig magára. Ursula von der Leyen a rendkívüli parlamenti választás hivatalos kampányának második napjára időzítette annak bejelentését, hogy az EU 2026-ban megkezdi a Koszovóval szembeni büntetőintézkedések feloldását, illetve több mint 200 millió euró értékű pénzügyi támogatást szabadít fel az ország számára. Az ütemtervet azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy a rendkívüli parlamenti választás kampányidőszakában egyik koszovói politikai entitás se próbálhasson ebből előnyt kovácsolni.
Albin Kurti 2025 decemberi választási győzelmével újabb, a Koszovó nemzetközi kapcsolataira nézve is jelentős kihívásokat tartogató kormányzati ciklus veheti kezdetét. Mivel azonban a politikai stabilitás jelenleg más módon nem tűnik biztosíthatónak, az érintett külföldi szereplők pragmatikusan közelítik meg a helyzetet. Kaja Kallas EU-s külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Marta Kos bővítési biztos közös nyilatkozatban fejezte ki reményét a gyors koszovói intézményalakítás iránt, valamint figyelmeztetett az EU-integrációhoz szükséges reformok megvalósításával, illetve a szerb–koszovói kapcsolatok normalizálásával kapcsolatos elvárásokra. Röviddel később pedig az Egyesült Államok is utalt arra, hogy kész megfontolni a stratégiai párbeszéd folytatását.
Konklúzió
A 2025-ös események világosan rámutattak a koszovói politikai rendszer sebezhetőségeire, legyen szó a jogi keretek bizonytalanságáról – ami jelentős visszaélésekre ad lehetőséget – vagy a politikai felelősségvállalás kultúrájának hiányáról. Függetlenségének 18. évében Koszovó dacolt a nemzetközi közösséggel, miközben intenzíven vívta saját belső csatáit is.
A decemberi előrehozott parlamenti választáson azonban Koszovó választópolgárai határozott döntést hoztak. Ezek után a valódi próbatételt nem a kormányalakítás, hanem a 2026 március 4-ig esedékes elnökválasztás jelentheti. Egy részről, a parlamenti választáson leadott szavazatok újraszámlálásának elhúzódása akár alkotmányos válsághoz is vezethet, egyelőre beláthatatlan következményekkel. Amennyiben azonban ezt sikerül elkerülni, papíron jó esélyek mutatkoznak Vjosa Osmani újraválasztására. Kurti szövetségeseként a régi-új államfő egyszerre biztosíthatná az intézményi stabilitást és – mint nála jóval simulékonyabb tárgyalópartner – jelenthetné az ellensúlyt a miniszterelnök mellett. Egyes jelek mégis afelé mutatnak, hogy a köztársaságielnök-választás ismét politikai manőverek terepévé válhat.
A Nyugat pragmatikusan viszonyul Kurti újabb győzelméhez, azonban várhatóan hamarosan benyújtja a számlát. A Balkán stabilitása ugyanis továbbra is stratégiai érdek Washington számára, az EU-integráció pedig elképzelhetetlen a szerb–koszovói kapcsolatok normalizálása nélkül. A koszovói (ügyvivő) miniszterelnök azonban 2025-ben mereven elzárkózott minden érdemi tárgyalástól mindaddig, amíg Szerbia ki nem adja a 2023-as észak-koszovói paramilitáris merényletért felelősséget vállaló Milan Radoičićot. Eközben a koszovói szerbeket sújtó pristinai intézkedések politikai muníciót szolgáltattak Belgrádnak, amely ügyesen használta fel azt saját tárgyalási pozícióinak erősítésére. A következő koszovói kormányra ezért várhatóan jelentős nyugati nyomás fog nehezedni a megbékélésben történő előrelépés érdekében. Kurti számára azonban bármiféle Szerbia felé tett engedmény belpolitikai aknamezőt jelenthet, különösen úgy, hogy albán koalíciós partner híján a következményeket egyedül az LVV-nek kellene viselnie.
Ebben a kontextusban különös jelentőséget nyerhet Kurti január elején tett kijelentése, miszerint nem zárja ki az elnökválasztás kudarcát. Ez egy olyan kissé cinikus, ám racionális forgatókönyv előkészítéseként is értelmezhető, amelyben a felelősség az ellenzékre hárítható, ha az ország újabb parlamenti választások felé sodródna – ami azonban egyúttal menekülőutat is jelenthetne az LVV számára, hogy elodázhassa a Nyugat által elvárt, kényes döntések felvállalását.
Végjegyzetek
„CEC approves budget for December 28 elections of over 11 million euros,”Indeksonline, 2025. november 25., https://indeksonline.net/en/kqz-miraton-buxhetssin-per-zgjedhjet-e-28-dhjetorit-mbi-11-milione-euro/.
“Rezultatet përfundimtare nga QNR: Zgjedhjet për Kuvendin e Kosovës 2021” , Komisioni Qendror i Zgjedhjeve, 2021, https://kqz-ks.org/wp-content/uploads/2021/03/2.Rezultatet-sipas-subjekteve-politike-1.pdf.
Augustin Palokaj, „Myths about ‘leftists‘ and ‘rightists‘ in Kosovo,” Koha, 2021. január 25., https://www.koha.net/en/veshtrime/mitet-mbi-te-majtet-dhe-te-djathtet-ne-kosove?utm_source=chatgpt.com.
„Joint Press Conference by NATO Secretary General Jens Stoltenberg with Vjosa Osmani-Sadriu”, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 2023. szeptember 7., https://www.nato.int/en/news-and-events/events/transcripts/2023/09/07/joint-press-conference.
„Rezultatet përfundimtare: Zgjedhjet për Kuvendin e Kosovës 2025” , Komisioni Qendror i Zgjedhjeve, 2025., https://kqz-ks.org/wp-content/uploads/2025/03/1.Rezultatet-e-pergjithshme-sipas-subjekteve-politike.pdf.
„The Year of the Great Crisis: Kosovo 2025 Amid Political Deadlock, EU Sanctions and Historic Cold War with the US,” Indeksonline, 2025. december 31., https://indeksonline.net/en/viti-i-krizes-se-madhe-kosova-2025-mes-ngercit-politik-sanksioneve-te-be-se-dhe-ftohjes-historike-me-shba-te/.
Sanie Jusufi, „Zgjedhjet shmangin krizën buxhetore vetëm dy muajt e parë të 2026-s” , Koha, 2025. november 20., https://www.koha.net/arberi/zgjedhjet-shmangin-krizen-buxhetore-vetem-dy-muajt-e-pare-te-2026-s.
Mehmet Krasniqi, “Kosovo Calls Early Elections to Break Political Stalemate,” Osservatorio Balkani e Caucaso Transeuropa, 2025. november 24., https://www.balcanicaucaso.org/en/cp_article/kosovo-calls-early-elections-to-break-political-stalemate/.
Përparim Isufi, Shqipron Xhema, „Kosovo’s Parties Prepare for Showdown at 2025’s Second General Election,” Balkan Investigative Reporting Network, 2025. december 9., https://balkaninsight.com/2025/12/09/kosovos-parties-prepare-for-showdown-at-2025s-second-general-election/.
“Final Preparations for the December 28 Elections in Kosovo,”, CNA, 2025. december 24., https://www.cna.al/english/kosova-bota/pergatitjet-e-fundit-per-zgjedhjet-e-28-dhjetorit-ne-kosove-i450292?utm_source=chatgpt.com.
„Zgjedhjet e parakohshme për Kuvendin e Republikës së Kosovës 2025” , Komisioni Qendror i Zgjedhjeve, 2026. https://resultsparliamentary2025.kqz-ks.org/total-results?municipality=0&votingStation=0&pollingClass=0.
Fitim Gashi, „Self-Determination Takes Everything,” Koha, 2025. december 28., https://www.koha.net/en/zgjedhjet-2025/kosova-voton-3.
Dren Kryeziu, „Kosovo’s Election Recount Exposes a Deeper Institutional Fault Line,” The Kosovo Dispath, 2026. január 19., https://www.kosovodispatch.com/en/prishtina/kosovos-election-recount-exposes-a-deeper-institutional-fault-line.
Constitution of the Republic of Kosovo, art. 96, para. 3, adopted April 9, 2008, as amended, https://www.assemblyofkosovo.org/Uploads/Data/Files/5/ConstitutionoftheRepublicofKosovovithamend.I-XXV_rwWEfAUpgP.pdf.
„REL: One Billion Euros for Kosovo are Waiting for a ‘Yes‘ from MPs,” Balkanweb, 2026. január 8., https://www.balkanweb.com/en/REL-one-billion-euros-for-Kosovo–they-are-expecting-a-yes-from-the-deputies/#gsc.tab=0.
„Votes are Recounted, Time for Institutions is Shortened,” Telegrafi, 2026. január 20., https://telegrafi.com/en/amp/votes-are-recounted–time-for-institutions-is-shortened-2674910727?utm_source=chatgpt.com.
„Osmani Likely to be Elected President of Kosovo as LDK Agrees to Provide Quorum”, European Western Balkans, 2021. április 1., https://europeanwesternbalkans.com/2021/04/01/osmani-likely-to-be-elected-president-of-kosovo-as-ldk-agrees-to-provide-quorum/.
„US Suspends Dialogue with Kosovo, Says Government Moves Stoke ‘Instability’’,” Reuters, 2025. szeptember 12., https://www.reuters.com/world/us-suspends-dialogue-with-kosovo-says-government-moves-stoke-instability-2025-09-12/.
Valentina Dimitrievszka, „EU to Scrap Kosovo Sanctions and Unlock over €200mn in Funding”, bne Intellinews, 2025. december 18., https://www.intellinews.com/eu-to-scrap-kosovo-sanctions-and-unlock-over-200mn-in-funding-417624/.
„Statement by High Representative/Vice-President Kallas and Commissioner Kos on Kosovo Parliamentary Elections”, European Commission, 2025. december 29., https://europa.eu/newsroom/ecpc-failover/pdf/statement-25-3162_en.pdf
“Kurti Won the Elections, US Embassy in Pristina: Ready to Strengthen Partnership with the New Government. Strategic Dialogue Between the Two Countries Should Also Resume,” Balkanweb, 2026. január 13., https://www.balkanweb.com/en/Kurti-won-the-elections–the-US-embassy-in-Pristina-is-ready-to-strengthen-the-partnership-with-the-new-government–the-strategic-dialogue-between-the-two-countries-should-also-be-resumed.
Alfa Press, „Kurti on the Re-Election of Vjosa Osmani: If the President is Not Elected by March 4, Kosovo may go to Elections Again,” Alfa Press, 2026. január 5., https://alfapress.al/english/kosova-bota/kurti-per-rizgjedhjen-e-vjosa-osmanit-nese-nuk-zgjidhet-presidenti-d-i182098.