Könyvbemutató: Koszovó története. Dardániától a brüsszeli dialógusig
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2022. szeptember 21-én ,,Koszovó története. Dardániától a brüsszeli dialógusig” címmel tartott könyvbemutatót Márkusz László, Magyarország volt pristinai nagykövete és a KKI korábbi vezető kutatójának azonos című könyvének bemutatására. A rendezvényen a szerző beszélgetőpartnerei Ármás Julianna és Németh Ferenc, a KKI kutatói voltak.
A könyvbemutatót Schőberl Márton, a KKI igazgatója nyitotta meg, aki köszöntőjében Márkusz László könyvét mérföldkőként említette a kutatóintézet életében. Az Intézet vezetője elmondta, hogy a KKI küldetése az akadémiai tudás külpolitikai szolgálatba állítása, és ebbe a célkitűzésbe illeszkedik a szerző Koszovó történetét feldolgozó könyve, mely egyszerre ötvözi az akadémiai kutatás igényességét és a diplomácia gyakorlatiasságát.
A megnyitó után a szerzőt Németh Ferenc kutató kérdezte a könyv motivációjáról. Márkusz László elmondta, hogy a könyv megírásának ötlete már a pristinai külszolgálatra való felkészülés időszakában megfogalmazódott benne, ugyanis a készülés során azzal szembesült, hogy nincs magyar nyelven elérhető, átfogó szakirodalom Koszovóról. Idegen nyelven több monográfia is hozzáférhető, azonban azokból hiányzik a magyar vonatkozás és szemlélet.
Ármás Julianna kutató kérésére Márkusz László ismertette a könyv felépítését. A szerző elmondta, hogy a kezdetektől, vagyis a Dardániától való fonalfelvétel szükségszerű annak érdekében, hogy az olvasó megértse a mai Koszovó alapvető problémáit, a szerb–koszovói viszony feszültségének hátterét és dinamikáját. A szerző hangsúlyozta, hogy a korszakokon átívelő történetírás során minden esetben igyekezett ütköztetni az ellentétes álláspontokat és hozzátette a magyar vonatkozásokat is, melyek a koszovói kultúrát még közelebb hozzák az olvasóhoz. A könyv súlyponti része a 19. század második felétől kezdődik, tehát alapvetően kortárs történeti munkáról van szó, különösen, ha az utolsó, 2008-2020 közötti fejezetet is belevonjuk, amelyet a szerző a diplomata múltja, személyes tapasztalásai miatt tartott fontosnak leírni.
A könyv alapos kutatómunkát igényelt a szerző részéről, a források használatára vonatkozó kérdésre Márkusz László elmondta, hogy főként a korabeli albán és szerb nyelvű, valamint a magyar sajtóból tájékozódott. A szerző hangsúlyozta, hogy a dualizmuskori magyar sajtó rendkívül felkészült volt a Balkánon történő eseményeket illetően, és több tucat oldalas Balkán-összeállításokat hoztak le a szerb–török háború, a berlini kongresszus és a Balkán-háborúk időszakából.
A helyi (koszovói és szerb) reakciók a szerző szerint kellemesek; a könyv elkészültét mindkét oldal támogatta. Sőt, a szerző kiemelte, hogy a koszovói és a szerb történészek is nyitottak voltak a segítségkérésére, és egyetértettek abban, hogy Koszovó történetét egy objektív kívülállónak célszerű írásba foglalnia.
Márkusz László szerint Koszovó és a Balkán mindig fontos lesz Magyarország számára, hiszen hazánk történelme szorosan kapcsolódik Délkelet-Európa történelméhez. A szerző példaként említett a könyvben is megjelenő kapcsolódási pontokból néhányat: az Árpádok balkáni expanzív politikája II. (Vak) Béla király és Ilona (szerbül: Jelena) királyné házasságával kezdődött meg, a Horvátország birtoklásáért kirobbant bizánci–magyar háborúk, illetve az oszmán örökségen való osztozás. A diplomata azt reméli, hogy könyve igazodási pont lehet Koszovó megismeréséhez és megértéséhez nem csak a történelemszeretők és a térség iránt érdeklődő olvasók, de a diplomáciai szolgálatra készülők számára is.
Képek forrása: Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)