Kiüresedett ígéret a Nyugat-Balkánnak? 20 évvel a szaloniki csúcstalálkozó után
2023. május 23-án a Magyar Külügyi Intézet (MKI) angol nyelvű kerekasztal-beszélgetést rendezett „Kiüresedett ígéret a Nyugat-Balkánnak? 20 évvel a szaloniki csúcstalálkozó után” címmel. A rendezvényt az MKI az osztrák Institute of the Danube Region and Central Europe-val (IDM) közösen szervezte, a partnerintézmény fennállásának 70. évfordulója alkalmából. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Strahinja Subotić, a szerbiai European Policy Centre programvezetője és vezető kutatója, Sebastian Schäffer, az IDM ügyvezető igazgatója és Németh Ferenc, az MKI programvezetője és kutatója. A beszélgetés moderátora Ármás Julianna, az MKI kutatója volt.
A rendezvény Eszterhai Viktor, az MKI kutatási igazgatójának nyitóbeszédével kezdődött. Az Igazgató úr kiemelte az esemény jelentőségét Magyarország geopolitikai helyzetének szempontjából, illetve rámutatott, hogy a soron következő beszélgetés elősegíti annak megértését, hogy a nyugat-balkáni országok hogyan tudnak gyümölcsözőbb kapcsolatot kialakítani az Európai Unióval (EU). Kifejtette azt is, hogy a kerekasztal-beszélgetés hasznos információkat fog nyújtani arról, hogy Magyarország hogyan tudná „áthidalni” az EU és a nyugat-balkáni régió közötti ideológiai szakadékot. Eszterhai Viktor köszöntőjét Ármás Julianna bevezető gondolatai követték, aki ismertette az említett ideológiai szakadéknak a meghatározó tényezőit, majd kifejtette, hogy a Nyugat-Balkán jövőjét negatívan befolyásolták a szaloniki csúcstalálkozón tett „hamis ígéretek”.
A kerekasztal-beszélgetés során Ármás Julianna három fő kérdést tett fel a résztvevő szakértőknek. Az első témafelvetés arra irányult, hogy miként értékelhetjük az EU nyugat-balkáni tevékenységét, és tekinthető-e hiteles partnernek a közösség? Másodszor, vannak-e alternatívái az EU bővítésének? Ha igen, mit jelent ez Ukrajna és az ország uniós perspektívájának szempontjából? Harmadszor, értékes szereplőknek tekinthetők-e Magyarország és Ausztria, akik igyekeznek elősegíteni a nyugat-balkáni államok uniós tagságát?
Az első kérdésre válaszolva a panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az EU nyugat-balkáni tevékenysége kártékony a csatlakozáshoz szükséges átfogó belső reformok támogatása helyett. Ennek eredményeként a térségben élők nem tartják az EU-t hiteles szereplőnek. Sebastian Schäffer szerint ezt bizonyítja az úgynevezett „brain drain” és a Nyugat-Balkánról való tömeges kivándorlás. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár mindkét oldalon vannak hibák, az EU hitelessége csökken, ha továbbra is „a klubbon kívüli tagok” megnevezést alkalmazzuk. A gondolatmenetet Németh Ferenc is megerősítette, aki úgy fogalmazott, hogy a hitelesség kérdése a „22-es csapdája”. Ugyanakkor kiemelte, hogy a nyugat-balkáni politikai elit megtanulta, hogyan használja ki az uniós narratívát a közösség által nyújtott finanszírozás megszerzésére, miközben nincs valódi szándék olyan reformok elindítására, amelyek a csatlakozást realitássá tennék. Erre csatlakozva Strahinja Subotić arról beszélt, hogy az EU-nak nagyobb ösztönző tényezőket kell nyújtania ahhoz, hogy a Nyugat-Balkánon életben tartsa a csatlakozás pozitív megítélését. Az EU-val kapcsolatos szerbiai csalódottságra reflektálva Subotić nyomatékosan kijelentette, hogy „az emberek többsége elvesztette a reményt”, és már nem hisz abban, hogy a tagság valós lehetőség.
A második kérdés megosztotta a panel résztvevőinek véleményét. Sebastian Schäffer megjegyezte, hogy Ukrajna és a Nyugat-Balkán jövőjét a „megegyezés, az újjáépítés és az integráció” elveinek kell vezérelniük. Schäffer szerint az EU-n kívül nincs más járható út, ezért az orosz–ukrán háború befejeztével a konfliktus utáni újjáépítési folyamatnak kézzelfogható eredményt kell elérnie ahhoz, hogy Ukrajna számára szebb, stabilabb jövőt teremtsenek. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy „Ukrajna gyorsított útja az uniós tagság felé” negatív fogadtatásra talált a nyugat-balkáni államokban, ami szerinte belső problémákat fog okozni az EU számára. Ezzel szemben Németh Ferenc azt állította, hogy az EU nem hajtott végre olyan típusú konfliktus utáni újjáépítési műveleteket, amelyek megteremtenék az uniós tagság előfeltételeit. Válaszában ezért azt javasolta, hogy az EU a hagyományos csatlakozási modellen kívüli „kis lépésekkel” ösztönözze a nyugat-balkáni és ukrajnai társadalmat a sikeres uniós tagságot elősegítő reformok megvalósítására. Ezzel párhuzamosan Strahinja Subotić azt mondta, hogy „az EU-nak tanulnia kell a múltbeli hibáiból” Ukrajnára és a Nyugat-Balkánra nézve. Subotić szerint ez egy olyan „proaktív és többrétegű” megközelítés kidolgozását jelentené, amely figyelembe veszi az ezen régiókban élő különböző népcsoportok egyedi problémáit.
Az utolsó kérdésre válaszolva a panel résztvevői között konszenzus mutatkozott. a tekintetben, hogy Magyarország és Ausztria kulcsfontosságú szereplők a nyugat-balkáni államok EU-csatlakozásának megkönnyítésében. Strahinja Subotić és Németh Ferenc egyaránt kijelentette, hogy Magyarország földrajzi helyzete és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos történelme miatt pozitív szerepet játszhat ebben a folyamatban. Ehhez Subotić hozzátette, hogy Magyarországnak egy V4-es átfogó Nyugat-Balkán stratégia kialakítására kellene összpontosítania, míg Németh Ferenc kiemelte, hogy Magyarországnak fel kell ismernie a Nyugat-Balkán gazdasági potenciálját és a határokon átnyúló együttműködésekben rejlő lehetőségeket. Sebastian Schäffer hangsúlyozta, hogy Ausztria értékes szereplő, aki felelős próbál lenni azért, hogy a Nyugat-Balkánon belül ne kaphasson más sz Európai Unióra alternatívát kínáljon.
Képek: Magyar Külügyi Intézet (MKI)