Kerekasztal-beszélgetés a kínai gazdaság aktuális kihívásairól és helyzetéről
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2022. június 7-én kerekasztal-beszélgetést szervezett „Az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány új hullámának hatása a kínai gazdaságra” címmel. A kerekasztal-beszélgetésen előadóként vett részt Bánhidi Ferenc közgazdász, telekommunikációs szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső szakértője; Wolf Csaba, a Pénzügyminisztérium nemzetközi kapcsolatok tanácsadója, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara alelnöke; illetve Takács Zsolt, az EUSME Centre Peking külső szakértője, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnökségi tagja. A beszélgetést Petz Dávid, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője moderálta.
A rendezvény célja a Kínai Népköztársaságban is megjelent omikron variáns miatt bevezetett, különösen Sanghaj városát érintő szigorú lezárások, illetve az ezzel szinte párhuzamosan kibontakozó orosz-ukrán háború kínai gazdaságra gyakorolt hatásainak áttekintése volt.
Takács Zsolt elmondta, hogy Sanghaj önmagában a kínai GDP 5%-át állítja elő, így a város több hónapos lezárásának hatása biztosan meg fog mutatkozni az év végi statisztikákban. A szakértők egyetértettek abban, hogy az idei évre kitűzött 5.5%-os GDP-növekedési célszámot nem fogja elérni Kína, de az év második fele még hozhat erőteljes „visszapattanást”, ahogy arra 2020-ban is volt példa. Ezek alapján a várható növekedés a 4-5% közötti tartományban valószínűsíthető.
A Kínában több mint két éve jelenlévő zero-covid policy már többször visszavetette a termelést és áruszállítást, és különböző gazdasági kamarai felmérések szerint a külföldi vállalatok egy része a termelésének Kínából való áthelyezését fontolgatja. Wolf Csaba viszont jelentős átrendeződésre nem számít, véleménye szerint Kína továbbra is vonzó marad a külföldi vállalatok számára. Ennek okaként nem csak az ország kedvező termelési tényezőit, hanem annak hatalmas belső piacát, illetve növekvő vásárlóerejét és középosztályát is megjelölte.
Bánhidi Ferenc a kínai digitális gazdaság fejlődését és helyzetét mutatta be. A meghatározó kínai tech-cégek részvényei szárnyaltak, majd 2020-ban nagyot zuhantak, ez viszont az új állami szabályzás bevezetése miatt történt, nem a járványhelyzet következményeként. Ezek a vállalatok korábban hatalmas profitot értek el, és jelentős tartalékokkal bírnak, így a visszaesést át tudják vészelni.
A háború okozta logisztikai nehézségek kapcsán Takács Zsolt kifejtette, hogy a járványhelyzet alatt felfutó, Európa és Kína között Oroszországon áthaladó vasúti összeköttetés jelenleg nem vonzó útvonal az áruszállításban, különösen a nagy értékű termékek esetében. Bánhidi Ferenc felhívta a figyelmet a világszinten meghatározó kínai DJI dróngyártó vállalatra, ami felfüggesztette eladásait Oroszországban és Ukrajnában is. Wolf Csaba az Asian Infrastructure Investment Bank oroszországi tevékenységének felfüggesztéséről és felülvizsgálatáról számolt be.
A fenti nehézségek ellenére a kínai export és import az év eddig eltelt időszakában tovább növekedett, ideértve az Oroszországgal folytatott kereskedelmet is. Kína a háborúban egy középutas, semleges álláspontot foglal el, ami a jelenlegi világpolitikai és világgazdasági helyzetben a kínai gazdaság számára a legelőnyösebb pozíció.
Képek: Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)