Kránitz Péter Pál és Vácz István Dávid elemzése
Az átalakuló világrend egy konfliktusokkal terhelt korszakot nyitott meg a világtörténelemben, ahol a konfliktusok békés, diplomáciai úton történő rendezésének lehetőségei beszűkülnek. Az ukrajnai háborúval a Dél-Kaukázus geopolitikai rendszerében és erőviszonyaiban is változás állt be, Oroszország részleges visszaszorulása mellett lehetőség nyílt Törökország és Irán előtt, hogy erőteljesebben képviselje egymással részben ellentétes érdekeit a régióban. Miután Törökország 2020-ban katonailag is megjelent a térségben, Ankara és Baku a 2021-es susai nyilatkozatban közös stratégiai célként fektette le a Zangezur-folyosó kialakítását Örményország déli területein. A megnövekedett török befolyás és az Irán számára kulcsfontosságú örményországi útvonalak zavartalanságát fenyegető elképzelések arra késztették Teheránt, hogy a korábbinál határozottabb külpolitikát folytasson északi szomszédságában. Bizonyos „vörös vonalakat” húzott meg a térségben, amelyek megsértése esetére kilátásba helyezte a fegyveres beavatkozás lehetőségét. Ezen vonalak Teherán stratégiai érdekei mentén húzódnak, amelyek magukba foglalják a jövőbeli integráció, az energiapolitika és a befolyási zónák kérdéseit. Jelen elemzés feltérképezi e vörös vonalakat, az iráni katonai intervenció valószínűségét, illetve megállapítja, hogy a 2024. május 19-i helikopterszerencsétlenség következtében bekövetkezett vezetőváltás nem rendítette meg Teherán asszertív Dél-Kaukázus-politikáját.
A teljes elemzés itt olvasható.