A Magyar Külügyi Intézet 2025. június 26-án “Hágai NATO-csúcs debrief – A döntések elemzése első kézből” címmel szervezett kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára, Bese Márton, Magyarország Állandó NATO Képviselet Védelempolitikai Részlegének vezetője, valamint Stepper Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense. Az eseményt Siklósi Péter Pál, az MKI vezető kutatója moderálta.
A szakértők elsőként kiemelték, hogy a június 24-25. között Hágában megtartott NATO csúcs jelentőségét nagyban növelte az a tény, hogy ez volt a szövetség első csúcstalálkozója Donal Trump újraválasztása óta. Sztáray Péter rendkívül specifikus találkozónak nevezte a mostani NATO csúcsot. Meglátása szerint koncepcióváltás zajlott le, amelynek keretében új stratégia látott napvilágot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Bese Márton kifejtette, hogy a katonai képességek fejlesztése került a főfókuszba, valamint, hogy Trump személye rendkívül meghatározó elemnek bizonyult a találkozón.
Minden NATO-tagország elfogadta a védelmi kiadások emelésének szükségességét annak érdekében, hogy nem csak a katonai képességeket de magát az ellenálló képességet is fejleszteni tudják. Stepper Péter véleménye szerint összeségében nem volt meglepő a védelmi kiadások emelésének mértéke, figyelembe véve az európai önvédelem kérdéséhez való hozzáállást Donald Trump politikájában. Az említett 5%-ból a megállapodás szerint 3,5%-ot a szigorúan értelmezett katonai kiadásokra kell költeni, míg a fennmaradó 1,5%-ot a tagországok más, biztonsággal és védelemmel összefüggő kiadásokra költhetik, például közlekedési infrastruktúra-fejlesztésre. Sztáray Péter felhívta a figyelmet, hogy a védelmi kiadások 5%-ra való növelése elsősorban politikai kijelentésnek tekinthető. A mostani NATO csúcs előtti tíz évben számos európai NATO tagállam nem érte el az addig kötelezőnek számító 2%-os küszöböt sem. A mostani jelentős emelésre azért is volt szükség, hogy minél jobb pozícióban tudjanak feltűnni az USA szemében. Bese Márton hozzátette, hogy Trump számára ez a növelés leginkább bizalmi fokmérő az európai tagállamokra nézve. Ez abból is látszik, hogy 2029-ben felülvizsgálatra kerül majd sor, amely keretében a megszerzett képességek bevezetését fogják vizsgálni, valamint reflektálnak a megváltozott környezetre. Stepper Péter rámutatott, hogy azért is szükséges a képességek felmérése, mert az eddigi tagállami költségvetés több mint felét a bürokratikus felépítés emésztette fel.
Abban minden szakértő egyetértett, hogy a mostani NATO csúcs sikernek könyvelhető el mind az USA mind pedig Európa részéről. Sztáray Péter egyúttal kiemelte, hogy a 2022-es madridi NATO csúcshoz képest Ukrajnáról szinte teljesen lekerült a fókusz, ugyanakkor a kelet-európai állam részéről sem tekinthető veszteségesnek a csúcstalálkozó, hiszen támogatása továbbra is folytatódik.