Egeresi Zoltán elemzése
Az elemzés a görög külpolitikáról kíván egy átfogó képet nyújtani. Alaptézise, hogy a 2019-ben hatalomra került Micotákisz-kormány számára a legnagyobb kihívást a Földközi-tenger keleti medencéjében aktívvá váló török diplomáciai és katonai aktivitás jelenti, illetve ezzel együtt a már korábban is létező égei-tengeri viták (szigetek demilitarizálása, határviták stb.) újjáéledése. Ennek a kihívásnak a kezelésére Görögország status quót kereső országként határozta meg magát, amelynek célja a szövetségek létrehozása és a kapcsolatok javítása az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, illetve Egyiptommal, Izraellel és az Egyesült Arab Emírségekkel. Más szóval, a nyugati partnerek melletti szoros elköteleződéssel igyekszik ellensúlyozni a török kihívást. Ez a politika hozott némi eredményt, így például az informális diplomáciai tárgyalások újrakezdését Törökországgal 2021 elején. Ennek ellenére nem sikerült áttörést elérni a két ország között, s mivel mindkét államban választásokat tartanak 2023 nyarán, így a közeljövőben nem is várható jelentős közeledés. Az ukrajnai háborúra – amely az ország energiaelosztó-szerepét is növelte – adott görög reakciók is a már említett helyzetből fakadóan a nyugati szövetségesei és Ukrajna melletti elköteleződéssel jártak.
A teljes elemzés itt olvasható!