MKI Nézőpont – Stefán Csaba elemzése
A Green Deal, vagyis az európai zöld megállapodás 2019-es elindítása óta komoly bírálatok érték az intézkedéscsomagot, mivel a lassuló gazdaságok, az energiaválság és a biztonsági környezet megkérdőjelezték a zöld átállás elsőbbségét a versenyképességgel és a védelemmel szemben. Ennek hatására mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlamentben őket támogató jobbközép pártok úgy döntöttek, hogy narratívájukat a deregulációhoz hasonló irányba módosítják. A Bizottságot támogató jobbközép pártok ezt leginkább azért tették, hogy lemásolják a radikális jobboldal álláspontját, akik egyre nagyobb támogatottságot élveznek a hagyományosan jobbközép szavazók körében – például vidéki gazdák vagy vállalati érdekeltek között. A Bizottság új, a jelenlegi politikai kontextushoz jobban illeszkedő narratívát vett át. Valójában azonban sem a Bizottság, sem a jobbközép pártok nem vezettek be deregulációs politikát, csupán átnevezték a „Zöld Átállást” „Tiszta Átállásra”. Bár egyfajta racionalizálás történik a zöld politikaalkotás terén – mivel annak hiányosságai nyilvánvalóvá váltak –, a Bizottság alapelve, miszerint szükség van a zöld átmenetre, nem változott meg. Ennek ellenére az európai klímacélok jelenlegi körülmények között már valószínűtlennek tűnnek, mivel a hangsúly a versenyképesség visszaszerzésére és a védelemre helyeződött át. Mindezek ellenére a Bizottság prioritásai és stratégiái várhatóan nem fognak alapvetően megváltozni, így Magyarország érdeke az, hogy olyan támogatókat találjon, akik a lehető leginkább racionalizálni tudják a folyamatokat, hiszen a magyar kormány számára továbbra is prioritás az európai versenyképesség erősítése.
Az elemzés ide kattintva elérhető.