Civil atomenergia: a geopolitikai kérdésektől a szakmai szereplőkig – Szimpózum
Június 23-24-én a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) a budapesti Francia Intézettel közösen konferenciát szervezett az atomenergia kérdésköréről. Az Európai Unió Tanácsa francia elnökségének egyik záró eseményeként megvalósuló szimpóziumon neves francia és magyar szakértők mondták el gondolataikat. A konferencia online formában is követhető volt Zoomon.
A köszöntőt Pascale Andréani, francia nagykövetasszony mondta, aki aláhúzta, hogy a nukleáris energiával kapcsolatos gondolkodás annál is inkább fontos, mert ez a francia-magyar kapcsolatokban is meghatározó szerephez juthat, mivel ebben a kérdésben a két ország között nagy az egyetértés.
A főelőadó Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű Kapacitásának Fenntartásáért Felelős Államtitkár, előadásában aláhúzta, hogy a nukleáris energia számos okból megkerülhetetlen energiaforrás. A világon a legtöbb működő reaktor az Egyesült Államokban és Franciaországban működik. Jelezte, hogy az atomenergia az Európai Unió energiamixének hozzávetőlegesen 26%-át teszi ki (Franciaországban a villamosenergia-termelés 67%-át, Magyarországon pedig 51%-át). A fő előadó ugyanakkor aláhúzta, hogy a nukleáris energia az alacsony szén-dioxid-kibocsátás miatt világszerte egyre nagyobb teret nyer. A legtöbb reaktor Ázsiában épül, így elsősorban Kína, Korea és India jelentős lépéseket tesz energiatermelési kapacitásának növelésére. Kovács Pál a technológia fejlesztésének fontosságát is hangsúlyozta, illetve részletesen beszámolt a magyarországi helyzetről, tervekről is. Jelezte, hogy a megújuló energiák nem tudnak olyan egyenletesen energiát biztosítani, amint arra szükség lenne, ezért is nagyon fontos a nukleáris energia, amivel biztosítható az állandóság.
A párizsi Institut d’études politiques de Paris (SciencesPo) egyetem politológus, nemzetközi kapcsolatok szakértője a neves francia kutatóközpont a CEVIPOF főtitkára, Florent Parmentier előadásában elsősorban a geopolitikai kérdéseket elemezte, különös tekintettel az orosz-ukrán válság következményeire. Konklúziójában aláhúzta, hogy további alternatív energiaforrások pl. hidrogén előállítása kapcsán is nagy szükség van a nukleáris energiára. Szintén a geopolitikai kérdésekről beszélt Baranyi Tamás intézetünk stratégiai igazgatóhelyettese, aláhúzva az európai szankciós politika beláthatatlan következményeit. A nukleáris energia iránti növekvő európai bizalomról számolt be Hortay Olivér a Századvég Alapítvány kutatója, aki konkrét számokkal demonstrálta az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaválság hatásait. Az előadásokat a közönség kérdései követték, ahol kisebb vita is kialakult a megújuló energiák, pl. napelemek és szélturbinák által megtermelt energia tárolhatóságának kérdésről, illetve a nukleáris energia jövőjéről.
A konferencia második napján a nukleáris szektor és a foglalkozások kérdése került terítékre. Többek között megállapítást nyert Hervé Maillart, a francia nukleáris ipar a CNI (Nemzeti Ipari Tanács) állandó képviselője részéről, hogy nagyfokú a szakember hiány, illetve az a tény is, hogy a nukleáris energia szektor nagyon széles választékát kínálja: így pl. hegesztés, villamos energia, mélyépítés, biztonság, tervezés, üzemeltetés, sugárvédelem. Ma 780 000 főnek ad munkahelyet Európában (240 000 közvetlen és 540 000 spin-off állást). Franciaországban 220 000 ember dolgozik ebben a szektorban. Ráadásul most, hogy Macron elnök 6 új reaktor építését jelentette be, a munkaerő iránti igény növekszik (a következő 15 évben 30 000 új munkaerőre számítanak). Magyarországon pedig a 2 új paksi reaktor megépítéséhez hozzáértő, a holnap nukleáris szakmáira kiképzett munkaerőre lesz szükség.
A konferencia konklúziójaként megállapítást nyert, hogy fontos lenne francia esetleg a V4-es országok szakértőinek bevonásával egy hasonló konferencia szervezése a jövőben is, hogy szélesebb körben lehessen átgondolni a nukleáris energia kérdését, ami bármi is történik, meghatározó marad Európa és a világ energiaellátásában.