A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2022. november 7-én kerekasztal-beszélgetést tartott, melynek témája a brazil elnökválasztás eredményeinek az értékelése volt. A beszélgetésen Dr. Ricz Judit, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet kutatója, valamint Dr. Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem, Globális Tanulmányok Intézet, Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára vett részt. A rendezvényt Dr. Soltész Béla, a KKI vezető kutatója moderálta.
Nagy Sándor Gyula kiemelte, hogy a választási eredmények igen szorosak voltak – az első fordulóban Lula da Silva 48,4%-ot, míg Jair Bolsonaro 43,2%-ot kapott – annak ellenére, hogy a választások előtt megjelenő közvélemény-kutatások augusztus végétől kezdve azt mutatták, hogy Lula már az első fordulóban elnyerheti az elnöki széket, míg a hivatalban lévő elnök támogatottságát előzetesen 35% körülire mérték. A közvélemény-kutatók tévedése Nagy Sándor Gyula szerint arra utalhat, hogy a Bolsonaro-t támogatók nem, vagy nem valós szándékaik szerint válaszoltak a felmérésék során (ezt okozhatta a közvélemény-kutató intézetekkel szembeni bizalmatlanság és/vagy azok hitelességének számottevő csorbulása a közelmúltban). Emellett érdemes hozzátenni, hogy Bolsonaro-nak sikerült bővítenie szavazói bázisát 2018-hoz képest.
A Bolsonaro-elnökséget értékelve Ricz Judit kifejtette, hogy néhány hónappal az elnökválasztás előtt a kormányzat átalakította a korábbi Családi Kassza (Bolsa Família) programot, és jelentős szociális támogatást nyújtottak a nehéz helyzetben lévő rétegek megsegítésére. Ez egy reálpolitikai döntés volt, amely szembe ment az elnök és ultraliberális pénzügyminisztere, Paulo Guedes korábbi gazdasági irányvonalával, akinek a nevéhez 2018 óta olyan intézkedések kötődnek, mint az állami nyugdíjrendszer lefaragása vagy a Petrobras részleges privatizációja.
A választási eredmények értékelése során a két szakértő hangsúlyozta, hogy bár a térképen jól láthatóak a hagyományos észak-dél / északkelet-délnyugat törésvonalak, a mostani eredmények ezzel együtt is mutatnak fontos elmozdulásokat. Külön figyelmet érdemelnek egyes amazóniai államok, ahol Bolsonaro jó eredménye az elmúlt években az e területekre érkező illegális fakitermelők és bányászok betelepülésének tudható be, az ugyanakkor csak a következő évek kutatásaiból derül majd ki világosan és egyértelműen, hogy mely rétegek és társadalmi csoportok mozdultak balra, illetve jobbra az elmúlt időszakban.
Nagy Sándor Gyula elmondta, hogy az elnökválasztással egyidőben megtartott kongresszusi választások eredményeként tizenkilenc különböző politikai párt lesz megtalálható a brazil törvényhozás alsóházában, vagyis jelentős pártpolitikai fragmentáció jellemzi a politikai életet. Bár Bolsonaro Liberális Pártja szerezte a legtöbb helyet (szám szerint 98-at), és a Kongresszus alsóházában a jobboldali formációk többségben vannak, erősen kétséges a képviselők párthűsége. Ricz Judit hozzátette, hogy a bolsonarismo még valószínűleg sokáig jelentős tényező marad Brazíliában, de kérdéses, hogy annak az örökségét ki is viszi tovább, visszavonul-e a volt elnök, vagy pedig más szereplők lépnek előre. Illetve 2023. januárban várhatóan rengeteg, a volt elnökkel és családjával szembeni ügyben kezdődik jogi eljárás.
Lula da Silva hivatalba lépése után a szakértők arra számítanak, hogy a politikailag és gazdaságilag egyaránt kedvezőtlen körülmények mellett a képviselőház fragmentáltsága is gondokat okozhat, ugyanakkor Lula jól ismeri a parlamenti politizálás stratégiáit, és komoly tapasztalat van a koalícióépítésben. A brazil GDP-növekedés alacsony marad, és a költségvetési helyzet alapján egyelőre nem látszik, hogy túl nagy mozgástér lenne strukturális reformokra, ugyanakkor fontos lenne (a lehetőség adta keretek között) a gazdasági problémákra adott kreatív megoldások keresése és a Munkáspárt politikai hátországának fiatalítása. Az amazóniai esőerdők kérdésében várható, hogy a környezetvédelmi fókusz erősödik, ugyanakkor a kérdés szociális aspektusainak kezelését sem szabad elhanyagolni.
Brazília külkapcsolatait illetően a szakértők hangsúlyozták, hogy Lula győzelmével Latin-Amerika politikai térképe teljes egészében „vörös” lett, így a baloldali vezetésű államok közötti összhang jó lehetőségeket kínálhat a regionális integráció újraélesztésére. A brazil külpolitikában jó eséllyel visszatérhet a Globális Dél vezető hatalmának szerepére való törekvés, ami Lula korábbi elnöksége alatt is meghatározó volt, ugyanakkor ez megterhelheti az országnak az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát (pl. az orosz-ukrán háborúban valószínűleg marad a semleges, távolságtartó brazil hozzáállás)
A beszélgetés során bemutatott és elemzett választási térképek itt tekinthetők meg!
Képek forrása: Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)
A rendezvényről készült podcast meghallgatható SoundCloud-csatornánkon vagy Spotify-on!