Blokád Koszovóban: miért (nem) beszélhetünk válságról?
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) ,,Blokád Koszovóban: miért (nem) beszélhetünk válságról?” címmel rendezett online kerekasztal-beszélgetést 2022. augusztus 8-án, melynek résztvevői a KKI kutatói, Ármás Julianna és Németh Ferenc voltak. A beszélgetést Viola Cintia, a KKI kutatói asszisztense moderálta. A rendezvény fókuszában a koszovói viszonossági határozat és a rendszámtáblák kötelező cseréjéről szóló szabályozás elleni szerb blokád állt; a kutatók a nemzetközi média által tévesen „koszovói válságként” jegyzett eseménysorozatot helyezték kontextusba.
A panelbeszélgetés során a kutatók áttekintették a jelenlegi koszovói (ál)válsághelyzet széles politikai és társadalmi hátterét, ezzel mutatva rá arra, hogy a Szerbia és Koszovó közötti feszültség korántsem újkeletű. Németh Ferenc részletesen ismertette a média által válságként aposztrofált konfliktus politikai hátterét, bemutatva a brüsszeli dialógus technikai részsikereit és a teljeskörű implementáció hiányából fakadó hiányosságokat is. A kutató a koszovói rendszámtáblák kötelező cseréjéről szóló törvény háttereként ismertette a szerb szabályozást, rámutatva a koszovói politikai ambíciók egyik vezérelvére, a reciprocitásra, amely egyúttal a koszovói államiság megerősítésének eszközéül is szolgál. Ármás Julianna a szerb–albán ellentét történelmi gyökereit, az egymással ellentétes nacionalizmusokat, az Észak-Koszovó feletti gyenge kormányzati hatalmat és a koszovói államiság megerősítésének nehézségeit emelte ki mint a legfőbb társadalmi tényezőket, melyek hozzájárulnak az állandósult konfliktusos helyzethez Koszovóban.
A két kutató egyetértett abban, hogy az események nemzetközi médiavisszhangja eltúlzott volt, ugyanakkor az események „eltúlzásához” hozzájárult a szerb elnök, Aleksandar Vučić és a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti retorikája is. Ármás Julianna úgy vélte, hogy kommunikációs szinten sokszor fenyegető a két vezető nacionalista retorikája, különösen annak tekintetében, hogy mindkét fél előszeretettel biztonságiasítja a kétoldalú eseményeket. A kutató a nagy médiavisszhang mögötti okok közé sorolta a különböző online felületeken (Twitter, Telegram) tapasztalható, elsősorban orosz dezinformációs tevékenységet. Németh Ferenc hozzátette, hogy az orosz–ukrán háború miatti általános fenyegetettség-érzés miliőjében a koszovói eseményeket a média felnagyította és regionális biztonsági fenyegetéssé tette.
Németh Ferenc kizárta a jelenlegi konfliktus eszkalációjának lehetőségét, hiszen egyik félnek sem érdeke egy esetleges háború; a cél, hogy a konfliktus a diskurzus része maradjon. Ennek alapján válság helyett egy bevett stratégiáról van szó, és a szabályozás bevezetésére kitűzött új határidő (szeptember 1.) újabb szerb blokádokat hozhat magával. Ármás Julianna szintén elvetette a háborús eszkaláció lehetőségét, indokolva ezt a barikádállítás hagyományával, mely a koszovói szerb közösség ellenállási eszköztárának fontos, bevett eleme és semmi rendkívülit nem jelent a konfliktusban.
Az augusztus 18-ai, az EU mediálásával létrejövő Vučić Kurti találkozótól egyik kutató sem vár túl sok előrelépést. A kutatók úgy látják, hogy ugyan a két fél hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni egymással, valójában nem hajlanak a konfliktus feloldására – ahogyan annak eszkalációjára sem. Kurti ragaszkodik a politikai programjába vett reciprocitási elv mentén meghozott határozatok bevezetéséhez, míg Vučić értelemszerűen nem támogathat Koszovó államiságát megerősítő és a (vélt) szerb területek egységét romboló intézkedéseket.
A teljes felvételért kattintson az alábbi linkre, vagy látogasson el YouTube csatornánkra!