A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2025. március 11-én „Belső válság, külső nyomás: Hogy alakul Románia jövője?” címmel rendezett kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszterelnöki különmegbízottja, Pataky István, a MASZOL főszerkesztő-helyettese, Veress Csongor, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa és Barabás T. János, az MKI külső szakértője. Az eseményt Szilágyi Mátyás, az MKI vezető kutatója moderálta.
Pataky István a beszélgetés kezdetén összefoglalta a jelenlegi romániai helyzetet. Az ország belső válsággal néz szembe: mélyen gyökerező problémák vezettek az ultranacionalista politikus, Călin Georgescu felemelkedéséhez. Az emberek változást akarnak, de a 2024-es elnökválasztás első fordulójának eredményét, mikor Georgescu megszerezte a szavazatok többségét, az alkotmánybíróság orosz beavatkozás vádjával érvénytelenítette. A bíróság fog dönteni arról, hogy Georgescu indulhat-e újra a választáson – a várakozások szerint kizárják. Noha Georgescu veszélyes jelölt, mivel nyíltan szimpatizál fasiszta politikai csoportokkal, és megválasztása esetén korlátozhatja a romániai magyar kisebbség jogait, a mostani fejlemények nem demokratikusak.
Romániára ugyanakkor külső nyomás is nehezedik. Ezt igazolja JD Vance amerikai alelnök felszólalása a közelmúltbeli müncheni biztonsági konferencián, Elon Musk pedig, aki az új Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DOGE) vezeti, több közösségi média-posztban is Georgescu mellett foglalt állást. Az amerikai nyomásra válaszul a jelenlegi román kormány, amely korábban gesztusokat tett az amerikaiak felé, balra tolódással reagált, szorosabban igazodva így Brüsszelhez.
Barabás T. János szerint ha meg akarjuk érteni Romániát, azt is meg kell értenünk, hogyan változott és alakult hírszerző szerveinek tevékenysége. A titkosszolgálatoknak még néhány évvel ezelőtt is nagy kontrollja volt az ország felett, és nyomon követték a belpolitikai válságok alakulását. Mostanra ezek az ügynökségek teljesen elvesztették a kezükből az irányítást, és már nem képesek pontosan nyomon követni a különböző érdekcsoportok tevékenységét az országban. Ráadásul az alkotmánybíróság is a befolyásuk alá került.
Mi lesz, ha Georgescut kizárják a választásokról? Kalmár Ferenc megjegyezte, a kérdés az, hogy támogatói – a választók mintegy 40 százaléka – mit fognak tenni. Ha az utcára vonulnak, a helyzet gyorsan eszkalálódhat. A román újságok már most arról beszélnek, hogy akár tankok is megjelenhetnek az utcákon. Veress Csongor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Georgescu bázisa rendkívül heterogén, és nehezen tudna egységes tömegtüntetést szervezni.
Miért fontos foglalkoznunk a romániai helyzettel? Szilágyi Mátyás hangsúlyozta, hogy Magyarország saját stabilitása és jóléte szempontjából elengedhetetlen, hogy stabil országok vegyék körül. A közelmúlt eseményei ezért kell, hogy foglalkoztassák a magyarokat. Kalmár Ferenc eközben külön felhívta a figyelmet az elnökválasztás jelentőségére – Romániában az elnök határozza meg a külpolitikát, ő nevezi ki a külügyminisztert és a nagyköveteket. Más szóval, a választás eredménye meghatározza Románia más országokkal, így Magyarországgal való jövőbeli kapcsolatát.