Az EU-Oroszország-Kína háromszög: A Covid-19 utáni forgatókönyvek a Keleti Partnerségi Régióban
2021. december 10-én a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) online rendezvényt szervezett „Az EU-Oroszország-Kína háromszög: A Covid-19 utáni forgatókönyvek a Keleti Partnerségi Régióban” címmel. A rendezvény előadója Dr. Elkhan Nuriyev, a Think Visegrad vendégkutatója, valamint a bécsi L&M Politikai Kockázati és Stratégiai Tanácsadó vállalat Oroszország, Kelet-Európa és Közép-Ázsia vezető szakértője. Az előadás diszkusszánsa Eszterhai Viktor, a KKI vezető kutatója volt. Az rendezvényt a KKI kutatója, Ilyash György moderálta, aki az előadást felvezető gondolataiban kiemelte az eurázsiai régió világpolitikai fontosságát.
Dr. Elkhan Nuriyev előadásában az Európai Unió, Oroszország és Kína háromoldalú kapcsolatáról, a térségre kiterjedő biztonsági architektúra stratégiai vonatkozásairól, a közelmúlt fejleményeiről, különböző kezdeményezésekről és regionális integrációs projektekről beszélt, valamint ismertette elképzeléseit az együttműködési erőfeszítések elősegítésének lehetséges módjairól a nagyobb stabilitás és béke előmozdításáért a régióban. Előadásában hangsúlyozta, hogy a kelet-európai régió alapvető szerepet játszik Európa és Ázsia összekapcsolásában, így mindhárom érintett nagyhatalom számára kiemelten fontos térség. E fontosság kapcsán az EU-nak és Oroszországnak a térséghez fűződő, gazdasági és geopolitikai kapcsolatait említette, valamint Kína zászlóshajó projektjét, az Egy Övezet Egy Út Kezdeményezést. Rámutatott arra, hogy az EU nyilvánvalóan képtelen az orosz érdekekkel szembeni nemzetközi támogatás kiépítésére, és a posztszovjet országok gazdasági jövője az EU, Oroszország és Kína proaktivitásán, valamint a keleti partnerség országaival való együttműködésükön alapul.
Dr. Nuriyev előadása után Eszterhai Viktor Eurázsia fogalmának geopolitikai hátterét ismertette, valamint hangsúlyozta, hogy a régió közeledése geoökonómiai szempontból lehet releváns. Ezt követően megkérdezte Dr. Nurijevet, hogy a három nagyhatalom együttműködésére milyen hatást gyakorolnak a nem állami szereplők, amelyek a konnektivitás korában egyre fontosabb politikai faktorokká nőttek ki. Felvetette továbbá a kérdést, hogy az Egyesült Államok mennyiben tekint kihívásként Eurázsia egységesülésére és milyen sikeres stratégiákat folytathat annak megakadályozása érdekében.
Válaszában Dr. Elkhan Nuriyev kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet nem egy új hidegháború, ahogy sokan értelmeznék, hanem egy sakkjátszma olyan gócpontokkal, mint Szíria, Afganisztán és Észak-Korea. Szerinte a nyugati döntéshozók úgy játszanak az eurázsiai sakktáblán, hogy nem ismerik az ellenfél startégiáit és nem képesek a másik fél viselkedését előre jelezni. Ebben a geopolitikai játszmában egyértelműen lépéselőnyben van Oroszország. Dr. Nuriyev rámutatott arra, hogy az érintett nagyhatalmak közötti párbeszéd kulcsfontosságú, hiszen enélkül mindegyik fél és a keleti partnerség térsége is vesztese lesz a globális folyamatoknak.
Az esemény ezután a közönség kérdéseivel folytatódott. Azzal kapcsolatban, hogy az EU független szereplőként a világ egyik fontos pillére lehessen, Dr. Nurijev megemlítette, hogy az EU-ból jelenleg eleve hiányzik a függetlenségre való hajlandóság ebben a kérdésben és új geostratégiai megközelítésre van szüksége. Az utolsó kérdésben Ilyash György az iránt érdeklődött, hogy milyen típusú konfliktusok alakulhatnak ki a jövőben a jelenleg egymással együttműködő Oroszország és Kína között. Dr. Nurijev nem zárta ki a potenciális konfliktus lehetőségét a két ország rivalizálása esetén, de ezt, mivel a kettő történelmileg mindig is a közös nevező megtalálására törekedett, személy szerint valószínűtlennek tartotta, továbbá rávilágított a két nagyhatalom jelenlegi érdekkonvergenciájára is.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!