A Magyar Külügyi Intézet 2025. június 10-én “Az EU-csatlakozás geopolitikája – Ukrajna és azon túl” címmel rendezett kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Ugrósdy Márton, Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára, Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója, valamint Mernyei Ákos, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Az eseményt Seremet Sándor, az MKI vezető kutatója moderálta.
A beszélgetés kezdetén Baranyi Tamás kifejtette, hogy Ukrajna ún. „billegő állam”, amely a keleti és nyugati szférák között helyezkedik el, és történelmileg is civilizációs törésvonal mentén fekszik. Egyúttal rámutatott arra, hogy ha EU-bővítésről van szó, a Nyugat-Balkán sokkal „logikusabb” célpont lenne, mint Ukrajna: geopolitikai szempontból ez a régió – Ukrajnával ellentétben – egy „lyuk” Európa térképén. Az EU Ukrajna soron kívüli felvételével saját, az érdemalapú csatlakozást támogató szabályaival kerülne szembe, és ezáltal súlyosan sérülne a hitelessége.
Mernyei Ákos a technikai és jogi aspektusokat emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának előfeltételeit jelenleg nem lehet objektíven felmérni, mivel az ország területéről, lakosságáról és gazdasági kapacitásairól nem áll rendelkezésre elégséges adat. Ennek ellenére az EU egyszerre akarja megnyitni az összes csatlakozási fejezetet, amelyek valójában egymásra épülnének. Ugyanakkor nem csak Ukrajna, hanem az EU intézményrendszere sem felkészült egy ilyen mértékű és kockázatú bővítési folyamat véghezvitelére.
Ugrósdy Márton kifejtette, hogy Ukrajna csatlakozása jelentős mértékben átrendezné az uniós támogatások elosztását, mivel a források újraelosztása miatt a jelenlegi kedvezményezett országok, mint például Magyarország, Olaszország vagy Spanyolország várhatóan kevesebb támogatáshoz jutnának. Emellett kiemelte, hogy az Európai Unió vezetői túlzottan Ukrajna győzelmének narratívájára koncentrálnak, miközben kevéssé foglalkoznak az olyan valós fenyegetésekkel, mint az illegális migráció és a rátelepülő terrorizmus.
A szakértők egyetértettek abban, hogy Magyarország hosszú távú stratégiai gondolkodásának része a bővítési politika pragmatikus megközelítése. A magyar álláspont szerint a csatlakozás nem rituális gesztus, hanem felelős politikai döntés kell, hogy legyen.