Az ázsiai gazdasági kapcsolatok új dinamikái
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. november 3-án online kerekasztal beszélgetést tartott az ázsiai gazdasági kapcsolatok új dinamikáiról, különös tekintettel Kína és más gazdasági erőközpontok kapcsolataira, illetve a gazdasági nagyhatalmak rivalizálására a térségben. A beszélgetésen Dr. Chu Minh Thao, a Vietnámi Diplomáciai Akadémia Külügyi és Stratégiai Tanulmányok Intézetének Biztonság és Fejlődés Központjának igazgatóhelyettese, Prof. Takeshi Daimon-Sato, a Waseda Egyetem professzora és Dr. Moldicz Csaba, a Neumann János Egyetem Eurasian Center kutatásvezetője vettek részt. A rendezvényt Goreczky Péter, a KKI vezető elemzője moderálta.
Dr. Chu elemzése alapján a Kína—ASEAN között bonyolódó külkereskedelmi kapcsolatok növekedése, a BRI (Övezet és Út Kezdeményezés) keretében megvalósuló infrastrukturális beruházások és a RCEP (Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség) megállapodás megkötése is arra utal, hogy Kína jelenléte és befolyása tovább nő a közeljövőben a térségben. Az USA ezért kihívásként tekint Kínára és bár korábban elsősorban a regionális partnereivel a biztonsági együttműködést hangsúlyozta, mostanában a gazdasági kapcsolatait is igyekszik szorosabbra fűzni. A délkelet-ázsiai országok egyfajta „centralista” pozíciót képviselnek, vagyis egyik nagyhatalom mellett sem kívánnak elköteleződni. Vietnám javítani szeretné gazdasági autonómiáját kapcsolatainak diverzifikálásával, igyekszik kihasználni a globális ellátási láncok eltolódásából adódó lehetőségeket, támogatja a kereskedelmi és befektetési liberalizációt és szeretne a külföldi befektetések számára ideális üzleti környezetet kialakítani.
Prof. Takeshi a pandémia utáni szakpolitikai napirend kialakításáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a járvány következtében bekövetkező gazdasági válság kezelését nehezíti a kibontakozó ideológiai háború. Bemutatta, hogy összességében a régiót nem érintette olyan súlyosan a világjárvány, a kínai gazdaság egyedüliként még 2020-ban is tudott növekedni. A BRI részeként megvalósuló Zöld Selyemút és Digitális Selyemút kezdeményezések segíthetnek megvalósítani az Agenda 2030 célkitűzéseit. A G20 együttműködés megfelelő keretrendszert adhat a járvány következményeinek kezelésére. A fenntartható fejlődési célok utáni paradigma kialakításában fontos szerepet kap a fogyasztói érzékenység, azonban a környezetbarátnak hirdetett termékekkel szemben is óvatosnak kell lenni. Kínával kapcsolatosan érdemes átértékelni a „liberális idealizmus” korábbi elveit, miközben törekedni kell arra, hogy Ázsia-szerte a demokrácia érvényesüljön.
Dr. Moldicz bemutatta a kínai gazdasági stratégia újraértékelésének két fontos tényezőjét. A közös jólét kampány értelmében Kína igyekszik a vagyont újra elosztani egyenlőbb módon a társadalmi rétegek között. A kettős körforgás gazdaságfejlődési modell értelmében pedig belgazdaságának GDP arányát kívánja növelni. A kínai urbanizáció további fejlődése miatt Kína még jó ideig támaszkodhat az alacsony béreken alapuló gyártásra, miközben a technológiai fejlődés új üzleti lehetőségeket is kínál számára. Az USA nem tesz meg minden erőfeszítést, hogy ellensúlyozza Kína gazdasági jelentőségét a térségben, bár katonai együttműködéseit igyekszik erősíteni. A régió országainak érdemes egyensúlyoznia a nagyhatalmak között: Kínával szorosabbra fűzhetik gazdasági, az USA-val pedig katonai és politikai kapcsolataikat.
A beszélgetés végén több kérdés is felmerült. A szakértők egyet értettek abban, hogy a Kínáról való leválás (decoupling) realitása alacsony, hiszen a régió gazdaságai túlságosan függenek Kínától. A BRI a meglévő infrastrukturális fejlesztési igényeket elégíti ki a térségben és bár számos kockázatát említik, a nyugati világ által kínált alternatívákat egyelőre nem népszerűsítik eléggé. A repülő vadludak modell a mai Kínára nem alkalmazható, ugyanis itt egyszerre vannak jelen a gazdaságfejlődési modell legkülönbözőbb szintjei.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!