MKI Nézőpont – Vass Ágnes elemzése
A schengeni övezet az európai integráció egyik alapköve és egyik legsikeresebb kezdeményezése. A szabad mozgásnak e zónája az egységes piaccal együtt az EU egyik legnagyobb vonzerejét is jelenti a tagállam-aspiránsoknak és polgáraiknak. A kormányközi szerződésként induló, de mára az uniós acquis communautaire részét képező schengeni egyezmény sajátos és szigorú követelményeket állít a belépéssel kapcsolatban, többek között azt is, hogy a bent lévő tagállamoknak egyhangú módon kell elfogadni egy új (akár EU-n kívüli) ország belépését a schengeni ’klubba’. Így történhetett meg, hogy több mint tíz év próbálkozás után Románia és Bulgária nem vált a schengeni zóna tagjává a folyamatos vétók miatt. A fordulatot a magyar EU-elnökség hozta meg: 2024 decemberében ugyanis megszületett a döntés arról, hogy 2025. január 1-től mindkét ország a schengeni övezet teljesjogú tagjává válik. Idáig azonban rögös és hosszú út vezetett, így a magyar elnökség elvitathatatlan érdeme, hogy ekkora előrelépés történt egy ilyen hosszú ideje húzódó ügyben.
Borító forrása: Euractiv