Állami, humán és energiabiztonság a hibrid háborúk korában

2022. június 13-án a Külügyi és Külgazdasági Intézetben (KKI) tartott előadást Nakanishi Hisae, a kyotói Doshisha Egyetem professzora, a SOAS (University of London) vendégkutatója. A rendezvény moderátora Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója volt.

Az előadó a japán energiabiztonság kérdéskörén keresztül mutatta be a biztonság általánosabb dilemmáit. A szigetország különösen sebezhető helyzetben van, mert energiaforrásainak túlnyomó részét tengeri szállítás útján kénytelen beszerezni. Kőolajának nagy része a Közel-Keletről jön, fő beszállítói Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Földgázból legnagyobb beszállítója Ausztrália. Cseppfolyósított földgázforrásait az utóbbi időben sikerült diverzifikálnia, de olajimportja továbbra is néhány közel-keleti szállító kezében összpontosul. Ugyanakkor Japán halmozta fel a világon az egyik legnagyobb olajkészletet, ami valamelyest védi az országot a geopolitikai kockázatoktól és a globális sokkhatásoktól. Oroszország szerepe marginális, de mivel további diverzifikációra van szükség – bár Japán Moszkva ellenében foglal állást az Ukrajna elleni támadás miatt – , az energetikai együttműködést nem számolja fel, és a Szahalin 1 és Szahalin 2 gázprojektekből nem lép ki. A kitettség csökkentésére Japán számára is a zöld és megújuló energiák szerepének növekedése jelenthet megoldást.

Képek: Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)