A mesterséges intelligencia és az új világrend: Együttműködés vagy konfrontáció?

2025. 03. 20.

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2025. március 17-én „A mesterséges intelligencia és az új világrend: Együttműködés vagy konfrontáció?” címmel rendezett kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára, Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet kutatóprofesszora, valamint Cséfalvay Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium Technológiai Jövők Műhely vezetője. Az eseményt Buzna Viktor, az MKI kutatója moderálta.

A panelbeszélgetés elején a résztvevők a mesterséges intelligencia (AI) jelenlegi fejlettségi szintjéről beszélgettek. Cséfalvay Zoltán kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia körüli jelenlegi felhajtás Geoffrey Hinton több mint egy évtizeddel ezelőtti, a Torontói Egyetemen tett fejlesztésekből ered, amelyeket csak mostanra kezdtek el teljes mértékben alkalmazni különböző ágazatokban. Szolnoki Szabolcs kiemelte ennek gyors ütemű kibontakozását és az AI geopolitikai jelentőségét: aki az adatokat és a technológiát uralja, az uralja a világot. Ződi Zsolt eközben a jövőbe tekintve megjegyezte, hogy fogalmunk sincs, milyen lesz a mesterséges intelligencia jövője – hasonló helyzetben vagyunk, mint 2009-ben az internet esetében.

Cséfalvay Zoltán öt olyan területet tételezett fel, amelyek alapján az AI-verseny szempontjából értékelni lehet az országokat és a nemzetek feletti szervezeteket: adatok, platformok az adatok gyűjtésére és tárolására, startupok az innováció ösztönzésére, technológiai szakértelem és feldolgozó kapacitás (mikrochipek). Az EU mindezen területeken rendkívül rosszul teljesít, jóval lemaradva az USA-tól, sőt Kínától is. Hivatkozott egy népszerű mondásra: „Az USA innovál, Kína másol, az EU pedig szabályoz”. Az EU a szabályozás túlhangsúlyozásával lábon lőheti magát, ha nem találja meg az egyensúlyt az innovációt akadályozó, szükségtelen elővigyázatossági szabályok és az akkor történő szabályozás között, amikor már túl késő.

Szolnoki Szabolcs megosztotta személyes tapasztalatait a Nemzetgazdasági Minisztériumban és az Európai Bizottság alá tartozó AI Board magyarországi delegáltjaként. A minisztérium jelenleg a mesterséges intelligenciáról szóló törvény végrehajtásán és a mesterséges intelligenciával foglalkozó ügynökség létrehozásán dolgozik. A cél az, hogy megakadályozzuk egy szörnyeteg elszabadulását, ugyanakkor olyan vállalkozásbarát környezetet építsünk ki, amely lehetővé teszi, hogy versenyképesek legyünk, de ez egy „learning by doing” folyamat, mivel egy teljesen új területről van szó. Megjegyezte azt is, hogy a nagy technológiai vállalatok aktívan lobbiznak az érdekeikért az EU-ban, tehát nyilvánvalóan nem mondtak le az európai piacról, annak ellenére, hogy azt állítják, hogy az EU lemaradásban van.

Ződi Zsolt megjegyezte, hogy az Egyesült Államok vezet a mesterséges intelligencia versenyében, de reményét fejezte ki, hogy mások is felzárkóznak. A TikTok felemelkedése megmutatta, hogy a helyzet nem reménytelen – a kapitalizmus természete, hogy az innováció teljesen megváltoztathatja a játékteret. Ahhoz, hogy Európa felzárkózzon, olyan környezetet kell teremtenie, amely kedvez az innovációnak és lehetővé teszi az „unikornisok” megjelenését.