A Magyar Külügyi Intézet 2025. június 10-én “A Kaukázus kulcsa: Azerbajdzsán geopolitikája és humanitárius politikája” címmel rendezett konferenciát. A rendezvény, amely az MKI, az azerbajdzsáni Center of Analysis of International Relations (AIR Center) és az Azerbajdzsáni Nemzeti Aknamentesítő Ügynökség (ANAMA) közös szervezésében valósult meg, a dél-kaukázusi régió sokrétű geopolitikai dinamikáját és humanitárius kihívásait vizsgálta, különös tekintettel Azerbajdzsán regionális szerepére.
Köszöntőbeszédében Gladden Pappin, az MKI elnöke és Tahir Taghizade, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete hangsúlyozta a konferencia jelentőségét a változó geopolitikai dinamika tükrében. Rámutattak a Magyarország és Azerbajdzsán közötti növekvő együttműködésre, valamint a tágabb régió stratégiai jelentőségére Európa politikai és gazdasági jövője szempontjából.
A köszöntőbeszédeket Seremet Sándor, az MKI vezető kutatója által moderált panelbeszélgetés követte, amelynek középpontjában a Dél-Kaukázus geopolitikai jelentősége állt. Az AIR Center szakértője, Vasif Huseynov megszólalásában kihangsúlyozta a régió kiemelt helyzetét Kelet és Nyugat, valamint Észak és Dél kereszteződésében. A régió stratégiai jelentőségű Oroszország és Európa számára, tekintettel a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalaira. Ehhez kapcsolódva Kozma Klementina, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának kutatója megjegyezte, hogy Oroszország érdeklődését a régió iránt elsősorban energetikai érdekek vezérlik, bár a 2020-as hegyi-karabahi háború és a 2022-es orosz-ukrán konfliktus után regionális hegemóniája csökkent. Vasif Huseynov szerint ez részben annak köszönhető, hogy az orosz békefenntartó erők kivonultak Hegyi-Karabahból ezzel potenciális vákuumot teremtve, amelyet Kína, mint új belépő, betölthet. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok szerepe csökkent, különösen a Trump-kormányzat alatt. Kozma Klementina felhívta a figyelmet az Európai Unió kétértelmű szerepére – véleménye szerint az Unió eddig elhanyagolta a Dél-Kaukázust és a fekete-tengeri régiót, és most próbálja kihasználni a régió stratégiai potenciáljában rejlő lehetőségeket. Mindeközben Törökország kulcsfontosságú szerepet játszik a regionális dinamikákban Oroszország és Kína ellensúlyaként. A szakértők ezután felvetették a kritikus kérdést, hogy Azerbajdzsán hogyan tud egyensúlyt teremteni a regionális és globális hatalmak egymással versengő érdekei között anélkül, hogy túlzott befolyást engedne Kínának. A kérdéshez kapcsolódva Vusal Guliyev, az AIR Center szakértője kiemelte a Középső Folyosó – az Azerbajdzsánt, Grúziát és Törökországot összekötő kaszpi-tengeri kereskedelmi útvonal – jelentőségét, amelyet „feltörekvő csillagnak” és a hagyományos kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak létfontosságú alternatívájának nevezett. Azerbajdzsán kulcsszerepet játszik az útvonal modernizálásában. Bíró Dávid, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának projektkoordinátora kifejtette a képviseleti iroda stratégiai elképzeléseit a két- és többoldalú együttműködés előmozdításában. A Magyarország és Azerbajdzsán közötti erős stratégiai partnerséget a hatékony együttműködés bizonyítékaként említette, amely új lehetőséget nyithat meg a jövőben.
A második panelbeszélgetésben, melyet a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója és vezető kutatója, Vasa László moderált, a hangsúly a karabahi háborút követő humanitárius kihívásokra került, két fő területre fókuszálva: a taposóaknák problémájára és a belső menekültek kérdésére. Nariman Gasimov, az ANAMA Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának helyettes vezetője kijelentette, hogy a taposóaknák továbbra is komoly akadályt jelentenek a háború sújtotta területek biztonságos újratelepítése és újjáépítése előtt, és jelentős környezeti károkat okoznak. Hangsúlyozta, hogy az ANAMA elsődleges feladata ezeknek a robbanóanyag-maradványoknak a felszámolása, hogy lehetővé tegye ezáltal a biztonságos életkörülmények megszületését. Egeresi Zoltán, a John Lukács Intézet tudományos munkatársa a magyar-azeri kétoldalú kapcsolatok fontosságát emelte ki, megjegyezve, hogy Magyarország elismeri Azerbajdzsán területi szuverenitását és integritását. Kiemelte Magyarország aktív szerepét Azerbajdzsán háború utáni újjáépítési törekvéseinek támogatásában, erősítve ezzel a kétoldalú partnerséget. Gaya Mammadov, a Nyugat-Azerbajdzsáni Közösség elnökhelyettese és a Milli Majlis parlamenti képviselője hangsúlyozta a régió multietnikus jellegét, és amellett érvelt, hogy a tolerancia elengedhetetlen a Dél-Kaukázus békés jövőjéhez, valamint olyan befogadó politikák mellett érvelt, amelyek támogatják a belső menekültek reintegrációját és elősegítik a megbékélést.
Baranyi Tamás, az MKI stratégiai igazgatója záróbeszédében megköszönte a konferencia résztvevőinek a nap folyamán elhangzott értékes hozzászólásaikat, valamint hangsúlyozta a folyamatos párbeszéd és együttműködés fontosságát a Dél-Kaukázus fejlődő dinamikájának megértése érdekében, kiemelve az MKI elkötelezettségét a geopolitikai kérdésekről folytatott párbeszédek fontossága mellett.